Merre tovább NFC? Az érintésmentes fizetés jövője

Merre tovább NFC? Az érintésmentes fizetés jövője

Bár a megjelenésekor nagy jövőt jósoltak az NFC technológiának, az azóta eltelt tíz évben nem sikerült igazi áttörést elérnie és széles körben elterjednie a Near Field Communication protokollt használó érintésmentes fizetési rendszereknek- írja a Practical Ecommerce

A vásárlók továbbra is ragaszkodnak a lehúzós, csipogós és PIN kódos módszerhez, a koronavírus-járvány következtében azonban úgy tűnik, mégis sikerül megkapaszkodnia az NFC-nek, hiszen egyre jobban odafigyelünk arra, hogy mit és mikor érintünk meg.

A “contactless payment”, vagyis az érintés nélküli fizetés egy olyan tranzakciót takar, amelynek során a fizető félnek nem kell közvetlenül megérinteni az eladás helyén található POS eszközt. A “tap-to-pay” néven is ismert eljárás némileg félrevezető, mivel érintés egyáltalán nem szükséges a tranzakcióhoz, mindössze a megfelelő távolságra kell legyen a leolvasó eszköz az azonosításra használt készülékhez.

Az NFC természetesen nemcsak fizetési megoldásokhoz használt technológia, mivel számos okosóra, karkötő és hordozható eszköz használja a hullámokkal jelzett, rádiótechnológián alapuló protokollt.

NFCAz érintés nélküli NFC eszközt azonosító szimbólum

A rádióhullámokon alapuló kommunikáció két eszköz között lehet passzív és aktív, attól függően, hogy a résztvevő készülékek közül melyik van áramforrásra kötve. Abban az esetben, ha az egyik eszköz (például egy bankkártya) nincs ellátva áramforrással, passzív kommunikációról beszélünk. Az aktív kommunikáció során pedig mindkét eszköz képes kb. 5 centiméter távolságból leolvasni a másik azonosítóját és tranzakciós adatait. Erre a legtriviálisabb példa egy mobiltelefon és egy POS terminál közötti NFC tranzakció.

NFC módok

Az NFC eszközök között alapvetően három típusú kommunikációt különböztetünk meg, és ezek mindegyike használható fizetési tranzakciók bonyolítására is.

Beolvasási mód

Ennél a passzív kommunikációs módnál a leolvasó rendelkezik aktív áramforrással, a leolvasott eszköz viszont nem, amelynek klasszikus példája az érintéses bankkártyás fizetés. A kártyában található “NFC chip” a megnevezés ellenére egy több centiméteres antennát takar, amely az egész lapon elterül.

Peer-to-peer

A peer-to-peer mód két aktív NFC eszköz közötti kapcsolatot jelent, amelyet tipikusan képek és egyéb dokumentumok megosztására használnak. Ezenkívül alkalmas lenne fizetésre is, de a módszer nem igazán elterjedt: még a peer-to-peer fizetési szolgáltatások is többnyire felhőalapú technológiát használnak a tranzakciók lebonyolítására, nem pedig NFC-t.

Kártya-emuláció

Az Apple Pay, a Google Pay és számos más tap-to-pay megoldás emulációval éri el azt, hogy kártyaként azonosítsa a fizetéshez használt mobiltelefont vagy egyéb elektronikus eszközt. A készülékek beépített NFC antenna segítségével továbbítják az adatokat a leolvasóhoz, de az NFC tag nem tartalmazza a kártya adatait, hanem azok biztonsági okokból egy “secure elements” elnevezésű, titkosított tárban vannak elhelyezve.

Az NFC és a biztonság

A NFC kommunikáció számos beépített biztonsági mechanizmust tartalmaz, amelyek közül az első és talán legfontosabb a kis távolság. A “near field” ebben az esetben maximum 5 centiméteres távolságot jelent a két eszköz között. A kártyaadatokat titkosítva és tokenizálva tárolják, ami az jelenti, hogy ha a tudtunk nélkül le is olvassák az adatainkat, azokat nem tudják visszafejteni, ellentétben a mágnescsíkon található információkkal, amelyeket titkosítás és tokenizáció hiányában könnyedén le lehet másolni.

További biztonsági elem, hogy az NCF kártyaemuláció során önmegsemmisítő protokoll titkosítja a kártyaadatokat, amelyek megsemmisülnek egy esetleges feltörési kísérlet esetén. Ugyanígy a felhasználók biztonságát szolgálja, hogy PIN kódos azonosítást kérhet tőlük a szolgáltató, illetve van lehetőségük költési limitek beállítására is, mint egy hagyományos bankkártyás fizetés esetén.

Kihívások és lehetőségek

A technológiával szembeni legnagyobb kihívás jelenleg leginkább a PIN kód használatának kiküszöbölése. Kínában villámgyorsan terjed az arcfelismerésen alapuló azonosítás, amely sokak szerint hamarosan szerte a világban elfogadottá válhat, tehát az arcunk lehet majd a jövőbeni PIN kódunk.

Ez az eljárás azonban továbbra is adatvédelmi aggályokat vet fel, és bevezetése komoly ellenállásba ütközik a nyugati társadalmakban. Az NFC meglehetősen rossz hírnévvel bír, már ha biztonságról van szó, ezért a kereskedői elfogadottsága is meglehetősen gyenge. Jó pár kereskedő pedig azért nem szerezte be a megfelelő leolvasó berendezéseket, mivel a beruházásnak komoly költsége van, márpedig időt és fáradtságot spórolnának meg ezzel. A koronavírus okozta válság azonban felgyorsíthatja ezt a folyamatot, lökést adva ezzel a technológia elterjedésének.

mm
Jóbi Attila

Onlinemarketing-menedzser, újságíró, médiamenedzser és tartalomipari beszállító.

Üzenet a szerzőnek

Kérdésed van?
Hozzászólnál?

Vedd fel a kapcsolatot a szerzővel, várjuk az üzenetedet!