Komoly problémákkal küzd az Amazon drónprogramja

Komoly problémákkal küzd az Amazon drónprogramja

A technikai nehézségek és dolgozók elvándorlása mellett egyre komolyabb gondot jelentenek a biztonsági kihívások és a szövetségi hatóságok erős ellenállása.

Bár nagy dérrel-dúrral indult az Amazon drónprogramja, az utóbbi időben olyan szinten torkollott fejlesztési pokolba a légi házhoz szállítást ígérő Prime Air projekt, hogy kétségessé vált, valaha is sikerül-e megvalósítani azt.

A Bloomberg hosszú riportban foglalta össze, hogy az elmúlt években mintegy két milliárd dollárt elégető projekt milyen súlyos problémákkal küzd. A feladaton éveken át több mint 1000 szakember dolgozott, hogy a cég utolsó mérföldes kiszállítást megreformáló programját összehozzák.

Tizenhárom, korábban és jelenleg is programon dolgozó alkalmazott megkeresése, és a szövetségi szabályozó testülethez beadott engedélykérelmek és belső dokumentumok feldolgozása után úgy tűnik, a projekt most leginkább a biztonsági problémák miatt áll. Ugyanakkor korántsem pusztán arról van szó, hogy csupán technikai jellegű kérdéseket kellene a fejlesztőknek megoldani, hogy zöld utat kaphasson a technológia.

Forrás: amazon.com

A legnagyobb problémát persze még mindig a néha irányíthatatlanná váló drónok jelentik. A legutóbbi, komoly incidens még tavaly nyáron történt, miután a szövetségi légügyi hatóság közölte, számukra nem egyértelmű, hogy egyáltalán valaha is képes lesz-e megfelelni az Amazon drónflottája a biztonsági előírásoknak. Az irányíthatatlanná váló drón szinte összes biztonsági mechanizmusa kikapcsolt, hogy aztán egy kiszáradt bokorba zuhanva egy meglehetősen nagy kiterjedésű bozóttüzet indítson el.

A cég az eset után kiadott közleményében igyekezett hangsúlyozni, hogy a teszt során senki sem sérült meg, és emberi élet nem volt veszélyben, valamint hogy a teszteknek voltaképpen az a célja, hogy az ilyen biztonsági hiányosságokat feltárja. A szabályozó hatóságok azonban korántsem olyan optimisták, mint az Amazon sajtóosztálya.

A 2021-re előirányzott 2500 repülési órát egyébként nem sikerült tartani a cégnek, ám 2022-re még ambiciózusabb, 12000 repült órát tűztek ki célul a kiszállító drónprogram számára – február végéig ebből azonban mindössze 200-at sikerült teljesíteni. Ezzel egyidőben a cég továbbra is dönti a pénzt a drónokba, és a tervek szerint két új helyszínen, Kaliforniában és Texasban is új tesztelőkapacitásokat állítanak majd hadrendbe.

Ehhez azonban kétségtelenül lesz egy-két szava az FFA-nek, (Federal Aviation Administration). A szövetségi szintű légi irányítást felügyelő szerv szerint ugyanis még évekre van szükség ahhoz, hogy a mindennapokban is engedélyezzék a légtér ilyen irányú használatát. Az FAA egyébként maga is szorgalmazza a technológia tesztelését, az online kereskedők pedig már alig várják, hogy a harminc perces kiszállítási időt lehetővé tévő drónok munkába álljanak.

Leginkább a gyógyszerek, nassolnivalók és babatermékek szállítási idejének drasztikus csökkentése a cél, az Amazon drónjainak 11 kilométeres hatótávja és 2.3 kg hasznos tömege ugyanis leginkább az ilyen jellegű megrendelések esetén teszik lehetővé, hogy a vásárlók mintegy harminc perccel a megrendelés után már meg is kaphassák a megrendelt csomagokat.

Az Amazon mellett számos további cég is kísérletezik ezzel: többek között az Google anyacégének, az Alphabetnek is beindult a drónprogramja, akik Dallas északi részén tesztelik saját technológiájukat, de a Walmart és a UPS is erőfeszítéseket tesz az utolsó mérföldes kiszállítás reformjára.

Bár a drónokkal történő kiszállítás létjogosultságát senki sem kérdőjelezi meg, az Amazon programjának legtöbb kritikusa egyetért abban, hogy a cég többnyire feláldozza az üzembiztonságot a sebesség oltárán.

A drónprojekt legutóbbi menedzserét, Chaddi Skeetet állítólag azért bocsátotta el az Amazon, mert számos alkalommal jelezte az aggályait a menedzsment felé. A cég szóvivője szerint az általa felvetett problémáknak semmi köze nem volt az elbocsátásához, és azt az FAA is elismerte, hogy a tesztekkel kapcsolatos elvárások elvileg biztosítékot jelentenek arra, hogy semmilyen veszélyt ne jelentsenek a lakosság számára.

A Prime Air atyja, amelyet még 2013-ban indított az akkor még Jeff Bezos által irányított cég, Gur Kimichi volt, aki ragaszkodott ahhoz, hogy a már piacon elérhető megoldások helyett az Amazon saját technológia fejlesztésébe kezdjen. A csináld magad megközelítés azonban meglehetősen lelassította a fejlesztéseket: ha például egy prototípushoz újra kellett tekercselni egy-egy motort, a cég emberei ezt is házon belül csinálták ahelyett, hogy kiadták volna egy erre specializálódott külső cégnek, akik lényegesen gyorsabban és hatékonyabban meg tudták volna ezeket a feladatokat oldani.

A Kimichi irányítása alatt kidolgozott több mint két tucat koncepció végül az ígéretek ellenére sem ért révbe, és miután a Prime Air beleolvadt az Amazon fejlesztési részlegébe, a meglehetősen ambíciózus vezető végül nem tudta tartani a nagyvonalúan kiszabott határidőket. A cég még 2019-ben is azt kommunikálta, hogy az év végére már működő technológia lesz a kezükben, de 2020-ban egy új vezető állt a projekt élére.

David Carbon, a Boeingtől igazolt repülési veterán, aki korábban a Boeing 787 típusát gyártó, dél-karolinai gyárának üzemvezetője volt, egészen másfajta megközelítést alkalmazott, mint a projektet beindító Kimichi. Carbon teljesítményvezérelt szemlélete azonban oda vezetett, hogy a biztonsági szempontok nagyon sokszor háttérbe szorultak a tesztek során. Carbon a munka során rengeteg kritikát kapott a kollégáitól. Abban azonban még ellenlábasai is egyetértettek, hogy elődjénél komolyabban vette a projekt gyakorlati megvalósításának aspektusait. A bizonsági kérdésekkel kapcsolatos aggályokat viszont elég könnyedén félresöpörte, amely végül a légi felügyelet engedélyeinek elmaradásához vezetett.

2021-ben négy hónap alatt legalább öt komoly incidens történt a cég Oregonban, tesztelésre használt telephelyén, a mezőgazdasági termőterületek felett végzett próbarepülések során. A cég számára a legkínosabb ezekben az volt, hogy a gépek már nem fejlesztési prototípusok voltak, hanem a tesztek a végleges, kiszállításra szánt termékekkel történtek – arról nem is beszélve, hogy az Amazon számos alkalommal nyilvánvalóan megsértette az FAA tesztrepülésekrők szóló protokolljait.

Még 2021 májusában például az egyik, hasznos teherrel megrakott drónról egyszerűen leszakadt az egyik propeller, amely lezuhant, és darabokra tört. A cég szerint a roncsokat a cég dolgozói azonnal eltakarították a helyszínről, holott a Szövetségi Légi irányításnak ekkor helyszíni jegyzőkönyvet kellett volna felvennie, illetve vizsgálatot indítani a baleset okának tisztázására.

Egy hónappal később, júniusban egy másik drónnak emelkedés közben kapcsolt ki a motorja, és az ilyen esetekben elméletileg működésbe lépő biztonsági manőver sem kapcsolt be. A mechanizmusnak elvileg az lenne a funkciója, hogy vészhelyzet esetén a gép még épségben tudjon landolni. Ehelyett mintegy 50 méter magasságból, lángolva zuhant alá, a területen ennek következtében tört ki a már említett bozóttűz, amely során mintegy 25 hektár bokros terület vált a lángok martalékává.

Carbon első teljes évében végül több mint 200 ember távozott a drónprogram fejlesztési csapatából. Számos fejlesztő végül az Amazon Web Services kötelékéhez csatlakozott, de rengetegen voltak, akik végleg elhagyták a céget. Ebben a helyzetben vette át a kormányrudat a már említett Chaddi Skeet, aki számos alkalommal jelezte a vezetőség felé a tesztelés során tapasztalt hiányosságokat, illetve a nem megfelelő körülményeket. Megunva a folyamatos nehézségeket, néhány hónap után kijelentette, hogy nem szeretne tovább dolgozni a projekten. Az Amazon felsővezetése belső állásokat ajánlott Skeet figyelmébe, de a harminc megpályázott lehetőség közül végül egyiket sem sikerült megszereznie.

Elbocsátásakor a cég felajánlott számára egy meg nem nevezett összeget titoktartási szerződés aláírásáért, amelyet Skeet visszautasított. A Bloombergnek nyilatkozva ezzel kapcsolatban azt mondta, nem akar beállni azok sorába, akik az elmúlt években távoztak a projektből, és végül ilyen vagy olyan okok miatt nem álltak ki a saját igazukért.

mm
Jóbi Attila

Onlinemarketing-menedzser, újságíró, médiamenedzser és tartalomipari beszállító.

Üzenet a szerzőnek

Kérdésed van?
Hozzászólnál?

Vedd fel a kapcsolatot a szerzővel, várjuk az üzenetedet!