Miért nem tud nálunk igazán pofátlanul olcsó lenni a Black Friday?

Miért nem tud nálunk igazán pofátlanul olcsó lenni a Black Friday?

Bár van olyan bolt Magyarországon is, ahol előreszaladtak vele, idén is hagyományosan november negyedik péntekjére esik a Black Friday, a vásárlás és tulajdonképpen emiatt a kapitalizmus egyik legkiemelkedőbb ünnepe. Az Észak-Amerikából indult hagyomány meglepő módon spontán alakult ki, és ráadásul semmi köze nincs a fekete csütörtökhöz: a név eredetének egyik közismert magyarázata szerint november negyedik csütörtökjén lévő Hálaadás ünnepét követő pénteki napon fordul át a kereskedők legtöbbjének éves üzleti eredménye a veszélyes pirosbetűs tartományból pozitívba, azaz a feketével írt profitba, és itt indult az évvégi roham a karácsonyi kínálatra.

Az Egyesült Államokban a Black Friday jelenleg igazi vásárlási őrület: ott már az 1980-as évektől hagyománya van ennek a pénteknek, ami 2005 óta stabilan minden évben az USA legnagyobb forgalmát jelentő napja az évnek.

Black Friday már van, minden más alakul

Magyarországra 2014-ben érkezett meg a Black Friday, és bár azóta egyre inkább bekerült a köztudatba, az észrevehető, hogy ameddig a kiindulópontban mostanra sokszor olyan röhejes áron lehet az év többi napján sokkal drágább dolgokhoz jutni, hogy szinte megértjük az évről évre kialakult tömegjeleneteket, a magyar akciók még akkor is visszafogottabbak voltak, amikor a koronavírus nem nyomasztotta a gazdaságot.

Érdemes vetni egy pillantást a Kosárérték 2018-as átfogó tesztjére: akkor a fekete pénteki ajánlatoknak csak a 37 százaléka volt kedvezőbb, mint az addig ismert legalacsonyabb ár, 58,5 százalékuk pedig olyan akció volt, aminél korábban már volt nagyobb. Iparági forrásaink szerint az egyik nagy kereskedő már a promóció tervezése során is csak annyit adott ki, hogy a szokásosnál nagyobb promóciót gyártsanak a teljesen átlagos mértékű heti akcióiknak.

Az Árukereső.hu és a GKI Digital legfrissebb Online Kiskereskedelmi Index jelentése alapján idén sem fogja kiverni a falat a sokszor több hétvégén, vagy egész héten, esetleg egész más péntekeken tartott magyar Black Friday: átlagosan 17 százalékos leárazásokra lehet számítani az online kereskedőknél.

Bizalmatlanok vagyunk – nem véletlenül

Talán ennek is köszönhető, hogy ameddig a piacgazdaságot nálunk évtizedekkel régebben élő Egyesült Államokban lankadatlan az őrület a Black Friday körül, nálunk a Napi.hu által közölt felmérés szerint a magyaroknak már csak a 13 százaléka időzíti idén erre a napra az ünnepi vásárlást, ráadásul minden harmadik magyar átverésnek tartja az egészet.

Nem teljesen véletlen minden harmadik magyar véleménye, ugyanis a Black Friday hihetetlen akcióiról szóló hirdetések mellett minden év elengedhetetlen részeinek számítanak a Black Friday után nem sokkal érkező büntetésekről érkező hírek. 2020-ban a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) csak az Alzára 892 millió forintos bírságot szabott ki a szabálytalannak ítélt hirdetések miatt, az eMAG pedig idén jóvátételi egyezséget kötött a hivatallal a 2018-as Black Friday-kampány miatt, amelynek keretei közt a 200 milliós büntetés mellett minden az elmúlt 12 hónapban náluk vásárolt felhasználó kapott egy 3000 forintos kupont. Ezek a hírek soha nem a vásárlói bizalmat erősítik.

Azt nehéz eldönteni, hogy jelen helyzetben a vásárlók viselkedése következik az eladókéból, vagy fordítva, de az amerikaitól jelentősen eltérő vásárlási kultúrát mindenképp érdemes felhozni szempontként: ne felejtsük el, hogy ha csak szavakban is, de 1989-ig nálunk például eleve cikinek számított mindenféle anyagi javakat felhalmozni.

Jelenleg Magyarországon abban sem egységes az álláspont cégeknél, hogy igazából mire is jó a Black Friday: valahol egyszerű készletkisöprésnek tűnik az egész, míg máshol óriási marketingakciónak. Erre vezethető vissza az eltérő megoldások sokasága is: az egy dolog, hogy itt nincs Hálaadás, amihez képest az Egyesült Államokban kijelölik a nevezetes pénteket, de ezen túl is nehéz követni, hol és mikor van a vásárlás nagy napja. A promócióhoz csatlakozók fele egész hétvégén, tehát péntektől vasárnapig akciózik, 25 százalék egy hétig, kilenc százalék különböző napokon tervezi rávenni a vásárlókat a pénzköltésre. Így nehéz is lenne ehhez a naphoz igazítani a shoppingolást.

Máshogy adózunk, kicsi a piac

Ne felejtsük el, hogy maga a kereskedelem sem ugyanaz az Egyesült Államokban, mint itt: ott nemcsak a szállítási költség eltérő államonként, hanem az is, hogy az adott államban van-e forgalmi adó, ismertebb nevén áfa. Ameddig Magyarországon a jelenleg érvényben lévő 27 százalék az egész Unióban a legmagasabb, addig az Egyesült Államokban konkrétan nincs ilyen rendszer. Olyannyira nincs, hogy rendszeresen születnek cikkek, amik arra hívják fel a figyelmet, hogy ameddig minden ország rengeteg pénzt keres ebből a fajta adóból, addig az USA-t ez nem érdekli.

Az ottani adórendszer bonyolultabb: többezer forgalmiadó-joghatóság létezik, egyes települések külön is meghatározhatják a saját forgalmiadó-rendszerüket, és az Avalara cikke szerint meg sem próbálják harmonizálni ugyanazokra a termékekre felszámított díjakat. Az online vásárlásokra Európában már szokás áfát kivetni, az Egyesült Államokban sokszor egyáltalán nem terhelik ezeket semmiféle adóval.

Ezek némileg nagyobb mozgásteret jelentenek a kereskedőknek az ár meghatározásában, de Dr. Bőgel György, a CEU Business School tanára és az Ecommerce Hungary elnöke felvetett egy újabb logikus szempontot: azt, hogy Magyarország egyszerűen túl kicsi a tényleg hihetetlen akciókhoz.

“A piac méretével is összefügg szerintem. Egy hatalmas piacon a nagy forgalom-kis haszonkulcs elvvel el lehet működni, de nálunk nem nagyon. Akkor sem fognak nálunk nagyon sokkal több nyomtatót venni, ha éppen nagyon lemegy az ára”

– mondta a Kosárérték.hu-nak.

Ne felejtsük el a koronavírust

És a végére jönnek az aktuális problémák: ahogy azt korábban megírtuk, az általános áruhiány, illetve árdrágulás sem segít különösebben a Black Friday ügyének. Már az előző évben is tömegesen okozott problémákat a készlethiány, hiszen a november végén megrendelt termékek sokszor nem érkeztek meg karácsonyra, pedig a legtöbben az ünnepre időzítve rendelték meg őket. A koronavírus miatt Ázsiából akadozik a tengeri forgalom, sok helyen munkaerőhiány van a kamionosoknál. Ez azt jelenti, hogy a kis fizikai készlettel dolgozó kereskedőknek szinte esélyük sincs sokszor időben leszállítani a boltban még ott lévő termékeket, de azt is, hogy az olyan slágertermékekből, mint a menőbb okostelefon vagy a laptop egyszerűen kevés készül a chiphiány miatt. Ezt a problémát csak azok a kereskedők vészelhetik át, akik már jó előre feltöltötték a készleteiket, és persze van is anyagi lehetőségük ennek a készletnek a tárolására.

Egyelőre tehát úgy tűnik, rajtunk és sokszor a kereskedőkön is kívül álló okok miatt kell megelégednünk a mi kisebb Black Fridayjeinkkel: kicsit drágább, kicsit követhetetlenebb, de a miénk. Persze ha onnan nézzük, hogy évről évre mennyire jönnek menetrendszerűen a Black Friday miatt összeverő vagy összenyomó emberekről készült képek és videók a tengerentúlról, akkor eldönthetjük, ki járt jobban a végére.

mm
Horváth Ádám

Kereskedelmi szakújságíró, a Kosárérték magazin vendégszerzője.

Üzenet a szerzőnek

Kérdésed van?
Hozzászólnál?

Vedd fel a kapcsolatot a szerzővel, várjuk az üzenetedet!