Koronavírus és kereskedelem – ingyenes webinárium-sorozat

Az IFUA Horváth & Partners nemzetközi tanácsadó cég szervezésében április 8-án ingyenes webinárium-sorozat indult, amelyen a hazai e-kereskedelem neves szereplői és elemzői osztják meg tapasztalataikat és elképzeléseiket a megváltozott körülmények miatti várható trendekről, irányokról.

Az első alkalmat Varga Bálint, a cég Retail & Consumer Goods kompetencia központ vezetője moderálta. A több mint másfél órás előadás fókuszában ezúttal a vásárlói szokások és preferenciák átalakulása állt a járványhelyzet miatti megváltozott életmód tükrében, elsősorban a B2C szektorra koncentrálva. Saját felvezetőjében Varga ismertette a cégük friss kutatásainak eredményeit, és az abból felállított prognózist, amely a helyzet várható alakulását (hasonlóan a Nielsen globális elemző által megállapított utolsó három fázishoz) alapvetően három szakaszra osztja : 1. Krízis, karantén; 2. Ideiglenes stabilizálódás; 3. “New normal”

A cég tehát arra számít, hogy a mostani krízishelyzetet az év harmadik negyedévétől felváltja egy ideiglenes stabilizálódás, amely várhatóan 2021 közepéig kitart (amennyiben addigra kifejlesztik a vírus hatásos ellenszerét), és a korábbi fogyasztói rutinok ezután sem állnak majd vissza teljesen, vagyis a járvány tartós hatással lesz rájuk.

A szakember szerint a jelenlegi és a következő szakaszban a sikeres értékesítéshez kevés, jól kommunikálható célt kell kitűzni, és a következő szempontokat érdemes figyelembe venni:

• A vásárlók a széles termékkínálat helyett az ellátás biztonságát és rugalmasságát helyezik előtérbe.
• A márkahűség háttérbe szorul, erősödnek a budget, saját márkás termékek.
• A fenntarthatóság és a rövid supply chain egyre fontosabb szempont.
• A vásárlók sokkal nyitottabbak az új megoldások irányába, ami hosszú távon az e-kereskedelem további erősödését vonja maga után.

Ezt követően dr. Kis Gergely, az eNet elemzőcég e-kereskedelmi szakértője beszélt az elektronikus kiskereskedelemben bekövetkezett változásokról. A termékek tekintetében a legfontosabb trendnek a korábban kevésbé jelentős FMCG áruk eladásának robbanásszerű emelkedését említette. Ezen belül is az élelmiszerek és háztartási cikkek online értékesítése növekszik leginkább. Alapvetően az otthonlét jelenti a kulcsot: minden olyan árucikk, ami ehhez kapcsolódik (pl. szórakoztató elektronikai termékek, készételek, vegyiáruk), jól fog fogyni ebben az időszakban, a többinél (pl. ruha, cipő, táska) viszont jelentős visszaeséssel számolnak.

Logisztikai területen a legfontosabb változásként az érintésmentes gazdaság megjelenését említette. Amíg korábban ez a szempont nem, vagy csak nagyon szórványosan jelentkezett, most az egyik legfontosabb igényként lépett elő, amely a szakember szerint tartósan meg fog maradni a járvány elmúlta után is, és nagyon is kedvez az e-kereskedelemnek. Ehhez képest a kiszállítás idejéhez kötődő elvárások visszaszorultak: a vásárlók könnyen elfogadják a hosszabb várakozást is.

A logisztikai folyamatokat szerinte érdemes átgondolni, hiszen az ellátási lánc akadozása miatt érdemes saját raktár építése/bővítése, vagy fulfillment partner bevonása mellett dönteni a szállítás folyamatosságának biztosítására. A lánc rövidítésének érdekében pedig törekedni kell minél kevesebb közvetítő bevonásába, és a gyártótól történő közvetlen értékesítési csatornák kiépítésére.

A következőkben dr. Pintér Róbert, a Reacty Digital üzletfejlesztési igazgatója folytatta az előadások sorát “Nem kell félnetek jó lesz” címmel, amely – a híres Bánk bán-szövegre utalva – egyszerre jelzett optimizmust és némi aggodalmat. Ő is az online szektor általános bővüléséről számolt be, főként a már korábban említett termékkörök tekintetében. Kiemelte az élelmiszer-rendelést, ahol számításaik szerint a jelenlegi volumen duplájára is volna igény, ha azt a kereskedők ki tudnák szolgálni, illetve felhívta a figyelmet arra, hogy most olyan régiókban is megjelent a kereslet erre, ahol korábban egyáltalán nem volt jellemző. Viszont megfontolandónak tartotta, hogy érdemes-e bővíteni a szállítási kapacitásokat, hiszen ez viszonylag nagy beruházással jár, és a helyzet elmúltával visszaeshet a rendelések száma.

A kutatásaik legfontosabb adatai közül a következőket említette:

• A válaszadók 75%-a jobban félti a családtagjait, mint saját magát.
• A 18-79 éves, vagyis felnőtt lakosság negyede egyáltalán nem menne fizikai üzletbe, ha minden termék beszerzésénél megtehetné.
• 36% fél a munkanélküliségtől, ezen belül a részmunkaidősök közel ⅔-a aggódik emiatt.
• Az online rendelést a megkérdezettek ¾-e biztonságosnak tartja.
• A magyarok már kevésbé bíznak a külföldi webshopokban, és jobban preferálják a hazaiakat.
• Általánosságban többen, többféle terméket, és gyakrabban vásárolunk online, mint korábban.
• A drogériai termékeknél és a melegétenél jelentős számú (+10% és +13%) új vásárló lépett be az online piacra.
• A fehéráruk előre nem tervezett vásárlását viszont inkább halasztják a vevők: itt visszaeséssel kell számolni.
• A készpénzmentes fizetés egyre fontosabb szempont.

Várakozásaik szerint számos olyan hatással kell számolni, ami középtávon, de akár később is megmarad majd, és tartósan alakítja át a fogyasztási szokásokat. Beszámolt arról is, hogy folyamatban van egy nemzetközi kutatásuk, amely a kelet-európai régióban vizsgálja a trendek alakulását, így aki exportban érdekelt, a későbbiekben tud majd erről tájékozódni.

Negyedikként az IFUA részéről Kádas Antal vezető tanácsadó és technológiai szakértő beszélt a helyes stratégiákról, és leginkább a most belépni szándékozók számára vázolt fel egy lehetséges utat. Előadását egy Darwin-idézettel kezdte, amely az alkalmazkodás fontosságára hívja fel a figyelmet, és arra, hogy a mostani időszakban különösen fontos lehet a kísérletezés. Példaként hozta fel a Netflix tartalomszolgáltatót, akik egy kis DVD-kölcsönzőből lettek mára a világ piacvezető streaming cége, és saját gyártású sorozatok bevezetésében is úttörőnek számítanak. Rámutatott arra, hogy utólag minden olyan trend, ami fontos hatást gyakorolt a kereskedelemre, triviálisak tűnik, de akkor mindig azok tudták ezeket jól kihasználni, akik mertek kísérletezni, és adott esetben a bukásból is tudtak tanulni.

Stratégiaként azt javasolta, hogy ne akarjunk egyből a maximumra törekedni, hanem inkább a MVP (Minimum Viable Product – Minimálisan használható termék) megtalálására törekedjünk. Ez egyrészt azt jelenti, hogy inkább egyszerű termékekkel próbáljunk egy szűkebb piaci rést találni. Másrészt pedig amikor belekezdünk az új webáruházunk létrehozásába, ne monolitikus, drága megoldást válasszunk, helyette inkább olyan rendszerek hálózatát építsük ki, amik belépőszintű, olcsóbb, kész megoldásokból állnak.

Gyakorló e-kereskedőknek is azt szorgalmazta, hogy merjenek kísérletezni kisebb, új projektekkel, és a “Fail fast, fail cheep, fail often!” (Bukj gyorsan, bukj olcsón, bukj gyakran!) elvén (kiegészítve a “bukj okosan” tanáccsal) inkább vállaljanak be több kisebb projektet, még ha nem is mindegyik bizonyul sikeresnek. Emellett pedig próbáljanak meg a piacvezetőktől ötleteket meríteni, vagy adott esetben mások hibáiból tanulni.

Végül Máriás Zsigmond e-kereskedelmi szakértő, a LogiNet ügyvezetője beszélt arról, hogyan lehet a legeredményesebben fejleszteni az e-commerce csatornát a megváltozott igényekre fókuszálva. Előadása elsősorban azoknak szólt, akik már rendelkeznek online értékesítési rendszerrel a fizikai bolt mellett, és a jelenlegi helyzetben felismerték azt, hogy ennek bővítésére, optimalizálására van szükség.

Az ügyfélélmény felől megközelítve elmondta, hogy mivel a vásárlóknak most nincs igazán lehetőségük a fizikai üzletekben megnézni, kipróbálni a termékeket, nagyobb hangsúlyt kell fektetni a termékinformációk bővítésére (amit egyébként is fontosnak tart), és az ügyfélszolgálat felkészítésére az ilyen jellegű kérdésekre. Ezenkívül számítani kell a gyakoribb visszaküldésekre is, amire szintén lehet találni hatékonyabb megoldásokat a folyamatban (pl. a csomagolásban elhelyezett, visszaküldéshez használható matrica).

A szakember szerint a jelenlegi helyzetben nagyon fontos, hogy azokat a folyamatokat, amelyeket eddig talán elhanyagoltunk, újra átgondoljuk, és hatékonyabbá tegyük. Ilyen lehet az összes operatív háttérfolyamat, amelyben lehetőleg minél több automatizálást érdemes beépíteni, hogy az erőforrásainkat jobban tudjuk felhasználni. A service design, illetve a UX módszertanának alkalmazását ajánlotta a vásárlók mint tesztelők bevonásával, és hangsúlyozta a mobile-first személetet, mivel a megváltozott helyzetben már az idősebb generációt is elérhetjük ezen a csatornán.

A sorozat április 21-én folytatódik 17:00 órai kezdettel.

A részvétel regisztrációhoz kötött.

Téma: Mit tehet a pénzügy és a controlling a koronaválság gazdasági hatásainak ellensúlyozásáért?

Előadók:

Kanda Gábor, beszerzési vezető, Knorr Bremse Vasúti Járműrendszerek Kft.
Kovács László, egészségügyi menedzsment szakértő, IFUA Horváth & Partners
Dr. Pleszkáts Tibor ügyvéd, Pleszkáts Ügyvédi Iroda
Radó István, az MCE elnöke, az IFUA Horváth & Partners CFO-ja
Dr. Reszegi László, a Gránit Csiszolószerszámgyártó Kft. egyik befektetője, a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi tanára
Werle Zoltán, beszerzési és logisztikai szakértő, IFUA Horváth & Partners