Első alkalommal rendezték meg a kiskereskedői szakma legújabb, Future Trade elnevezésű konferenciáját, amely – nevéhez híven – leginkább a hazai kereskedelem várható legfontosabb trendjeire, újításaira fókuszál.

Szeptember 8-án a Danubius Hotel Heliában találkoztak a kiskereskedelem szereplői és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatói szektor prominens képviselői, hogy a kereskedelem jelenlegi helyzetéről és a lehetséges jövőbeli irányairól osszák meg a gondolataikat. Az eseményen lapunk is képviseltette magát – a teljesség igénye nélkül beszámolunk a konferencia néhány érdekes pillanatáról.

A vadonatúj konferenciát az EAZY Digital marketingügynökség csapata szervezi, a társ-ötletgazda és szakmai mentor pedig Nagy Sándor, aki a GRoby és az Ecommerce Hungary korábbi vezetőjeként az e-kereskedelem terén több évtizedes tapasztalattal bír. Arra a kérdésünkre, hogy miben különbözik ez a konferencia például a Hungarian Ecommerce Summit vagy az Ecommerce Expo eseményektől, a szakember elmondta: a Future Trade-del az a céljuk, hogy legyen egy egységes fóruma a teljes hazai kiskereskedelmi szakmának, ahol az aktuális piaci trendekről, kihívásokról tudnak beszélni, illetve ahol a kereskedők egymás között megoszthatják tapasztalataikat. Emellett azt is tervezik, hogy a kereskedelem fejlődését segítő új technológiák, illetve a szolgáltatásokat nyújtó cégek bemutatásának is egy jó platformja legyen ez a jövőben. “Úgy gondoljuk, hogy már most sem húzható éles határvonal a klasszikus és digitális csatornákon történő értékesítés közé, így a Future Trade ugyanúgy szól a hagyományos bolti, mint az online kereskedelem szereplőinek.” – tette hozzá.

Az eseményt az ügynökség vezetője, Kocsis Márk nyitotta meg, aki megköszönte a résztvevőknek a bizalmat, és többek közt elmondta, hogy a 2020-as év sok mindenkinek – köztük nekik is – eleinte visszaesést hozott, de a változó igényeknek és piaci körülményeknek való folyamatos megfelelés az egész szektor számára meghozta a 30-50% körüli átlagos növekedést. Véleménye szerint a növekedés záloga az innovációban rejlik, és ezt a konferenciát pont amiatt hozták létre, hogy a szereplők évente egyszer megoszthassák egymással a tapasztalataikat ezen a téren. “A konferencia célja összefogni a regionális kereskedelmi piac meghatározó vezetőit, hogy tapasztalatok, megoldások és sikerek megosztásával segítsük a magyar szereplők nemzetközi megerősödését.” – mondta el.

Future Trade 2021: merre tart a magyar kiskereskedelem?
Kocsis Márk (EAZY Digital)

Az előadók személyében olyan szaktekintélyeket hallhatott a közönség, mint Dr. Bőgel György (professzor, Közép-Európai Egyetem), Dr. Kozák Ákos (a GfK Hungária Piackutató volt ügyvezetője, stratégiai tanácsadó), vagy a nagy hazai kereskedők és szolgáltatók képviseletében Patai Zoltán (CEO, Netpincér.hu) és Mészáros Ádám (vezérigazgató, DHL Express Magyarország).

A legnagyobb piackutatók is jelen voltak

A program során 3 különböző teremben váltották egymást az előadók és a szakma képviselői közt zajló panelbeszélgetések. A megnyitót követően Madar Norbert, a GKI Digital piackutató ügynökség vezető tanácsadója beszélt arról, hogy tavaly tényleg fénysebességre kapcsolt az e-kereskedelem: az online értékesítés 2020-ban már a hazai kiskereskedelem 8,5%-át adta, idén pedig 10% feletti számokat várnak.

Future Trade 2021: merre tart a magyar kiskereskedelem?

Az átlagos kosárérték növekedése mellett jelentősen nőtt az online vásárlások gyakorisága is, ami 2019-es egy főre vetített 13,1 alkalom/év átlagról 2020-ban már 15,5-re emelkedett. A várt lassuláshoz képest viszont 2021-re ez inkább csak fokozódott, hiszen idén már 18,9 ez a szám, ami az előző évhez képest is 22%-os emelkedést mutat.

Mindemellett a szakértő úgy gondolja, hogy mára nincs értelme külön online vagy bolti vásárlókról beszélni: a két modell a pandémia következtében gyakorlatilag összeforrt – csupán az értékesítési csatorna jelent különbséget. A legtöbb cég emiatt omnichannel stratégiában gondolkodik, amelyben mindkét csatornának van létjogosultsága.

Kurucz Péter, a Nielsen IQ kereskedelmi igazgatója részletekbe menően mutatta be az FMCG szektorban bekövetkezett változásokat az egyes terméktípusokra, a fogyasztói aggályokra, vagy épp az árral és a promóciókkal kapcsolatos attitűdökre vonatkozóan. Az FMCG termékek online fogyasztása rekordmértékben bővült tavaly, és a növekedés idén is részben kitart, de a pandémia enyhülésének következtében a hangsúly a vegyi árukról és a tartós élelmiszerekről átkerült a frissáruk termékkörére. 2020-ban jelentős bővülést könyvelhettek el például az egészségmegőrzéssel kapcsolatos termékek forgalmazói: eladási értéket tekintve az immunerősítők 130%-kal, a vitaminok 78%-kal, étrend-kiegészítők 24%-kal erősödtek 2019-hez képest.

A fogyasztói attitűdöket tekintve a legfontosabb trendek a Nielsen kutatói szerint:

  • Az ártudatosság tovább erősödött. A hazai vásárlókra ez eddig is jellemző volt: különösen a pékáruk, a tejtermékek és alapvető élelmiszerek viszonylatában a vásárlók többsége úgy nyilatkozott, hogy követi a legtöbb, általa vásárolt termék árát, és mindig érzékeli az árváltozást.
  • A promóció-érzékenység változatlanul magas. A vásárlók jelentős része, összesen 73%-a az árkedvezményt tartja a legkedveltebb promóciótípusnak, és ez jelentősen befolyásolja a vásárlási döntéseit.
  • Az árral kapcsolatos attitűdök jelentősége nőtt. A kutatások során a hatékonyság-ár-vásárlói élmény-minőség szempontrendszert nézve a fontossági sorrendben egyre több olyan állítás kerül előtérbe, ami a kedvezőbb árra vagy a promóciók fontosságára utal (pl. “A termékek megérik az árukat.”, “A legtöbb termék ára alacsony.”, Az üzletnek jó ajánlatai, promóciói vannak.”)

Szaküzletek vagy bemutatótermek? A csomagautomaták jelentik a jövőt?

A fizikai térben történő értékesítés helyszíneinek két jellemző példája a klasszikus szaküzlet, illetve az itthon még ritkának számító bemutatóterem (showroom). A kétféle modell azonban jól megfér egymás mellett, legalábbis ez derült ki a délelőtti panelbeszélgetések egyikén, amelyen egy tipikus “kőboltos” cég, az Euronics képviseletében Hunyady László értékesítési igazgató, illetve az ország egyik legnagyobb bemutatótermét üzemeltető Alza Magyarország ügyvezetője, Takács Csaba vett részt.

A pandémiát megelőző időszakban talán még igaz volt az az állítás, hogy a szaküzletek inkább az idősebb korosztály számára vonzóak, amíg az inkább online csatornára építő, a fizikai teret csak az új termékek kiállítására használó bemutatótermekben jellemzően a fiatalabb generáció vásárol. Hunyady László szerint ez a különbség most végképp elolvadni látszik, és tapasztalataik szerint minden korosztály megjelent már a webshopjuk vásárlói között, illetve a fizikai boltokban is. Ezt Takács Csaba is megerősítette, és elmondta, hogy az Alzánál az idősebb vásárlók is kezdik megszokni a bemutatótermi modellt.

A beszélgetés érdekes témáinak egyike volt az úgynevezett showrooming és webrooming jelenség, amelyek egymással ellentétes, de egymás mellett létező tendenciákat takarnak. Showroomingról akkor beszélhetünk, amikor egy vásárló eljön az üzletünkbe, ott kibontja, kipróbálja a terméket, kikérdezi a szakképzett eladóinkat, majd hazamegy, és megrendeli attól az e-kereskedőtől, aki a legolcsóbban kínálja azt. A webrooming ismét egy olyan tendencia, amely nem annál a kereskedőnél generál hasznot, ahol költséget okoz, hiszen itt egy webshopban keresi meg a vásárló a terméket, elolvassa a részletes leírásokat, megnézi a drága 3D termékfotókat, lecsekkolja az értékeléseket, ezután pedig lemegy a legközelebbi boltba, és megveszi azt. Az elsőre talán károsnak gondolt jelenségeket érdekes módon mindkét szakember inkább pozitívként értékelte, hiszen a legnagyobb erőfeszítést követelő eredmény így is megvalósul: egy potenciális vásárló lép be a boltba vagy a webshopba. Innen pedig a többi már rajtuk múlik, mert ha az adott terméket nem is náluk veszi meg, lehetőség adódik megmutatni neki az értékesítők szakértelmét vagy a bolt remek kínálatát, és legközelebb már eleve pozitív attitűddel keresi fel a kereskedőt.

Future Trade 2021: merre tart a magyar kiskereskedelem?
Hunyady László (Euronics); Takács Csaba (Alza Magyarország)

Az egyre népszerűbb és növekvő számú csomagautomatákkal kapcsolatban a két cég szintén különböző taktikát folytat: amíg az Euronics-nál jelenleg nem elérhető ez a szállítási mód, az Alza saját hálózatot üzemeltet, illetve az egyik legnagyobb hazai szolgáltatóval is szerződést kötött. A kérdésre, hogy az Euronics-nál miért nem használják az automatás kiszállítást, Hunyady László elmondta, hogy ez az opció a vásárlóik számára jelenleg nem jelentene túl nagy előnyt, hiszen 65 üzlettel rendelkeznek az ország különböző pontjain, amelyek átvevőpontként is működnek. Az Alza viszont nagy jelentőséget tulajdonít az automatáknak – olyannyira, hogy a jelenlegi, 90 körüli automataszámot hamarosan megtöbbszörözik, és – az anyaországi számokhoz hasonlóan – többezres nagyságrendre bővítik a következő években. Ezenkívül még egy fontos bejelentést is hallhattunk Takács Csabától, miszerint a cég hamarosan megnyitja automatáit, és nyitott platformot biztosít rajtuk keresztül más kereskedőknek is, akik igénybe kívánják azokat venni.

A konferenciát követően Nagy Sándor így értékelte az eseményt: “Az első rendezéssel két célunk volt: egyrészt hogy a járványhelyzet miatti közel egy éves „csend” után lehetőséget tudjunk biztosítani a szakembereknek és cégvezetőknek a találkozásra. Másrészt hogy a lehető legjobb minőségű, valóban hasznos és értékes programot, előadásokat és panelbeszélgetéseket hozzunk a konferenciára. Véleményünk szerint mindkét célt elértük, az eddig hozzánk érkezett visszajelzések ezt támasztják alá.”

A további tervekkel kapcsolatban elmondta, hogy a Future Trade-et egy diverz brandnek tervezték. Évente két nagy eseményt (konferenciát), közte pedig kisebbeket (szakmai meetupokat, üzleti reggeliket) terveznek, ezeket kiegészítendő pedig kereskedelmi témájú workshopok, képzések adják majd a portfóliót. “A mostani első esemény visszajelzései alapján elkészítjük a következő egy évre a terveket, de azt már most tudjuk, hogy 2022 első félévében is biztosan lesz Future Trade konferencia.” – tette hozzá.

Kocsis Márk kérdésünkre elmondta, hogy hatalmas sikernek tekinti a rendezvényt, mert a COVID 4. hullámának elején, a nyári szabadságolások közben sikerült első ízben megszervezni egy olyan prémium kategóriás, szakmai konferenciát, amelyre végül aztán több mint 150 döntéshozó látogatott el.