Az AI-t, azaz a mesterséges intelligencia angol nyelvű rövidítését választotta az idei év legfontosabb szavának a brit Collins szótár kiadója. A díjat odaítélő HarperCollins kiadó indoklása szerint a mesterséges intelligencia mostanra teljesen meghódította a világot, és az emberiség jövőjét pedig mindenképpen befolyásolni fogja.
A kérdés már csak az: milyen irányba? A generatív AI és a képmanipulációs szoftverek forradalma újabb és újabb akadályokat gördít majd a valóság és a fogyasztó közé? Vagy: végképp lebontja az utolsó korlátokat az online marketing tevékenység során a fogyasztók előtt? És ha utóbbi lesz, akkor vajon könnyebb, hatékonyabb és személyre szabottabb marketing kampányokkal és tartalmakkal kápráztathatják majd el a potenciális fogyasztóikat?
A fogyasztók szempontjából áldás vagy átok a digitális képmanipuláció forradalma?
Látványpékséget nyitott az AI
Az egyes szoftverek révén (mint amilyen a Dall-e, vagy az Adobe felhőszolgáltatásával egyre szélesebb körben elérhető Photoshop) a fényképek manipulációja és retusálása mind hétköznapibbá válik. Azt sem érdemes azonban elfelejteni, hogy ez a tudomány egyidős a fotográfiával. A legelső írásban is rögzített fotográfiás visszaélésre már 1840-ben sor került!
A képgeneráló szolgáltatások – mint a széles körben elérhető Midjourney, DALL-E 3 vagy Stable Diffusion – más-más megközelítést alkalmaznak. Egy valami biztosan közös bennük:
a segítségükkel eddig soha nem látott minőségben és mennyiségben gyárthatóvá váltak a hamis, megtévesztő történelmi narratívák.
A fő probléma ezzel az, hogy egyre inkább hajlamosak vagyunk kételkedni az online látható digitális képeken bemutatott jelenetekben. Az egyre kiműveltebb publikum arra trenírozza az agyát, hogy ne higgyen el mindent, amit lát.
Fake reklámtól a fake valóságig
A probléma természetesen nem kerülte el a fenti szolgáltatásokat fejlesztő cégek figyelmét se. A legújabb hír, hogy az Intellel összefogva már közösen fejlesztenek olyan új platformot, amely képes kiszűrni a Mesterséges Intelligenciával készített fake fotókat és videókat. Ugyanakkor azt maguk is elismerik, hogy ezekben a macska-egér párharcokban a lépéselőny mindig a technológiával visszaélők oldalán van.
Scarlett Johansson például kétségbeesetten perelt, amikor szembesült azzal, hogy képmásával visszaélve, reklámfilm főszereplője lett. Mindezt persze anélkül, hogy bármikor is belement volna abba, hogy a Lisa nevű AI alapú képmanipulációra kifejlesztett alkalmazás 22 másodperces reklámjában szerepeltessék. (De azt is megírtuk korábban, hogy az AI a deep fake pornóban is „kifejezetten jól érzi magát”.)
A személyes képmások illegális felhasználásánál nagyobb probléma, hogy az AI segítségével akár információs kartellek is kialakulhatnak. Rátehetik a kezüket a igazság monopóliumára, a felhasználók pedig a valóság megdolgozott verziójával találkoznak majd elsősorban.
Az AI által támogatott alkalmazások sorában az új tételt a Google tette az asztalra: néhány napja egy sor generatív képalkotó szolgáltatást jelentett be a felhasználói számára. Elsősorban az online marketingre céloznak, erről a területéről verbuválják az ügyfeleket.
Gondolkodni a valóságról…
Álljanak bármilyen fényes jövő előtt a fényképész nélküli fényképek elkészítésének szolgáltatói, számos kétely is felmerül az algoritmusok használatával kapcsolatban. Legyen szó real-time generált ügyfélszolgálati asszisztensről vagy termék-és minta felismerésről, az AI már most is komoly hatással van a narratívánkra. Arra, ahogyan a körülöttünk lévő világot látjuk és ahogyan a valóságról gondolkodunk.
Az idei Sony World Photography Awards győztese például csak az eredményhirdetés után jelentette be, hogy a beadott képanyag nem is valódi fotó. Már abban az értelemben, hogy úgy, ahogy látható, sosem létezett. Egy AI generálta fénykép. A Boris Eldagsen, német képzőművész által beadott pályázattal dialógust kezdeményezett a mindent elárasztó kreatív szoftverek használatáról.
A digitális képek és AI rendszerek kritikusai gyakran olvassák a fejlesztők fejére, hogy az AI által vezérelt rendszerek többnyire háttérbe szorítják a fényképész eredeti nézőpontját. Az alkotó folyamat során a kreatívok már a végső döntéseket is átengedik az algoritmusoknak. Amennyiben pedig a generatív modell maga is szelektív anyagokból képződött, magával viszi a modellbe a szerkesztők világnézeti buborékját. Akár kirekesztő is lehet.
… és még a szerzői jogról is
Nem világos az sem, hogy szerzői jog szempontjából ki számít alkotónak. Illetve: ha egy-egy kép részletét az AI egy korábbi fotóból emeli át, akkor szükséges-e megadni az ihletként használt forrást az alkotás közlésekor.
Egyáltalán: levédethetőek-e ezek a minták szerzői jogi szempontból? Sok a kérdés, bennük számos olyan jogi akadállyal, amelyekről beszélünk már egy ideje, de az Európai Unióban teljes körű és általános szabályozás még a láthatáron sincs. Gombaként szaporodnak az öntanuló algoritmusokon edzett mesterséges intelligenciák, és egyelőre csak annyi látszik biztosnak, hogy semmi sem marad ugyanúgy, mint ahogy a megjelenésük előtt volt.
