A magyar e-kereskedelem növekedését hosszú távon gátolhatja, hogy nemzetközi terjeszkedése még gyerekcipőben jár – derül ki abból a kutatásból, amelyet a Digitális Kereskedelmi Szövetség (DKSZ) megbízásából az e-kereskedelmi kutatásokra szakosodott GKID készített.
Az MTI-hez szerdán elküldött összefoglaló szerint a legalább évi 10 millió forint exportforgalmat realizáló, online is értékesítő kereskedések becsült száma 500-600 közé tehető, közülük mintegy 100 cég tekinthető főtevékenység szerint is online kereskedőnek. A határon túli értékesítésből származó forgalmuk nettó 30-40 milliárd forint körül alakult 2021-ben.
A Magyarországon működő 37 ezer, online értékesítésre alkalmas weboldalból mintegy 15-20 ezerre tehető a webáruházak száma. Közülük alig ezer olyan van, amely a belföldi mellett valamilyen más európai uniós vagy régiós piacra is szolgáltat, legtöbbször Romániába, Szlovákiába, Németországba vagy Ausztriába.
A kutatás szerint az e-kereskedők által említett gátak sok esetben prekoncepciókon és bizonytalanságokon alapulnak, amelyek alapja, hogy nem érzik elég jónak a terméküket, versenyképesnek az árazásukat, vagy egyszerűen csak azt gondolják, még nem állnak készen arra, hogy más piacon is megmérettessék magukat.
A megállapítások szerint a hazai webáruházak alacsony exportálási kedvének oka egyebek mellett a megfelelő e-kereskedelmi tanulmányokkal, tapasztalattal és nyelvtudással rendelkező képzett munkaerő hiánya, a hosszú távú stratégia hiánya, a logisztika fejletlensége, rugalmatlansága, a megfelelő helyismeret, piacismeret hiánya, illetve az ebből fakadó jogi és adminisztrációs problémák.
A már most is exportáló hazai kereskedők számára összességében a megfelelő termékkínálat összeállítása, a vámügyintézés, az ügyfélszolgálati és operációs feladatok lokalizált ellátása, valamint a helyi konkurensek felmérése és a piacok jobb megértése jelenti a legnagyobb kihívást.
A kutatás eredménye alapján az e-kereskedelmi piacon a megfelelően lokalizált megjelenéssel és tartalommal könnyen tűnhet „helyinek” egy kereskedő, és ezzel a magyar piacra érkező régiós cégek élnek is. Sokszor ezek a nem magyar vállalkozások teljesen magyarnak tűnnek, magyar nyelvű felületekkel, áraikkal, a helyi fizetési specialitásokhoz való alkalmazkodással, magyar ügyfélszolgálattal, sőt sok esetben egy magyarul is jól csengő márkanévvel.
A hazai vásárlók 70 százaléka gondolja azt, hogy a cseh tulajdonú kifli.hu teljesen magyar kereskedő. Ez az arány 41 százalék a lengyel ecipő.hu, és 35 százalék a cseh alza.hu esetében, miközben a valóban 100 százalékban magyar e-kereskedőnek számító Euronics műszaki áruház esetében ez az arány 36 százalék. Tízből 4 hazai online vásárlót nem zavar, ha egy webáruház külföldi hátterű, amennyiben jól tud idomulni a magyar körülményekhez és igényekhez. Mindezek fontos inspirációt adhatnak a magyar cégek számára külföldi terjeszkedésük tervezésekor – közölte a DKSZ.
A vállalati kutatás 500 kiskereskedő bevonásával készült 2022 májusában. A minta a kiskereskedelmi tevékenységet folytató társas vállalkozásokra reprezentatív méret szerint. A lakossági kutatás az aktív online vásárló felnőtt magyar lakosság körében készült 6042 fős mintán 2022 áprilisában. Az eredmények nem, kor, lakhely és iskolai végzettség szerint is reprezentatívak az aktív online vásárlók 3,7 milliós sokaságára.
Forrás: MTI
