Franciaország olyan törvénytervezetet fogadhat el, ami alaposan megadóztatná az e-kereskedelemmel foglalkozó nagyvállalatokat. 50 millió eurós forgalom felett minden csomag után legalább 1 euró különadót kell majd befizetni, de távoli címek esetében az összeg jóval nagyobb, akár a fogyasztói ár 2 százaléka is lehet.

Több alkalommal is írtunk arról, hogyan lehetetlenednek el a nyugati országokban a bevásárlóközpontok, többek között azért, mert a vásárlók inkább az interneten veszik meg mindazt, amiért addig a plázákba jártak. Vagyis az Amazon felzabál mindent. Szinte hihetetlenül hangzik, de Amerikában a klasszikus shopping mallok negyede a csőd szélén áll, ami azt jelenti, hogy több mint 300 hatalmas bevásárlóközpont kényszerülhet középtávon bezárni vagy jelentősen átalakulni. A kiskereskedelmi áruházláncoknál hasonló a helyzet. Itt a világvége, ami Európához ugyan lassabban, de biztosan közelít.

Franciaország most olyan lépésre szánta el magát, ami talán megvédhet néhány üzletközpontot és kiskereskedőt az üzleti értelemben vett haláltól, méghozzá olyan áron, hogy különadót vet ki az e-kerekedelem nagy halaira. Pontosabban az interneten leadott rendelések kiszállításának megadóztatásáról döntött az ország szenátusának felsőháza.

Az eredeti törvénytervezet kilométerenként 0,5 euró adót vetett volna ki minden kiszállított csomagra. Ez a koncepció azóta már némileg átalakult, az adó sávosan növekszik, a megtett távolság arányában. Mai formájában ez azt jelentené, hogy a befizetendő adó mértéke a kiskereskedelmi ár 1 százalékát tenné ki, amennyiben a csomag 50 kilométernél kevesebbet utazik, maximuma pedig 2 százalék lenne, ha a távolság nagyobb, mint 80 kilométer. A minimális adóteher 1 euró, amelyet értékhatártól és távolságtól függetlenül minden csomag után meg kéne fizetni.

Vegyünk egy példát. Egy nizzai fiatal rendel magának egy komolyabb fényképezőgépet 2000 euróért egy webáruházból. Ez több mint valószínű, hogy egy Marseille melletti logisztikai központból utazik majd a riviérai városba. Körülbelül 200 kilométert utazik, ezért a rá kivetett adó a maximális 2 százalék, azaz 40 euró lesz, ami elég szép összeg, főként arra való tekintettel, hogy a szállítás egyébként ingyenes lenne. A kereskedő dönthet majd, melyik ujját harapja meg: saját haszna terhére benyeli az adót vagy áthárítja a vevőre. Mindkettő rossz megoldás, hiszen vagy a költség nő vagy a bevétel csökken.

Ez így elég rosszul hangzana az e-kereskedők szempontjából, de úgy néz ki, a francia honatyák elég sok mentesülést is beletesznek a törvénybe. Nem kell majd adót fizetni a környezetet nem terhelő kiszállítási módok esetében, a helyi mezőgazdasági termelők számára, a könyvek után, valamint az 50 millió eurós forgalom alatti vállalkozásoknak.

Ki jár akkor tényleg rosszul? A törvény alapvetően a nagy e-kereskedelmi multicégek ellen irányul, akik 50 millió euró felett forgalmaznak, vagyis tényleges konkurenciát jelentenek a bevásárlóközpontok és az ezekben működő helyi kereskedők számára. Az ötvenmilliós értékhatár miatt egyébként az adót több francia webáruház-üzemeltetőnek is be kell majd fizetnie, a hazai kézben lévő Vente-Privée.com és Cdiscount például szinte biztosan beleesik majd ebbe a kategóriába.

A törvénytervezet szövegében egyébként úgy fogalmaz az állami előterjesztő: mindenki egyetért abban, hogy az e-kereskedő vállalatok, különösen a nagyok, az egyenlőtlen adózási szabályok miatt túlzott előnyre tesznek szert a fizikai boltokkal szemben. Az e-kereskedelem szárnyalásának vannak bizonyos következményei, amik – különösen a nagyon kedvező vagy közel ingyenes házhozszállítási feltételek miatt – egyre növelik a közúti forgalmat, így károsítják a környezetet és túlzottan igénybe veszik a közúthálózatot.