Annyi mindent számba vettünk már a sorozat 12 korábbi részében, hogy azt gondolhatnánk, nincsenek már olyan szempontok, amik érdemben befolyásolhatnák egy vállalati digitalizáció sikerét. A nyolc részletesen körbejárt spontán tényezőn (cégvezető, folyamat, szervezet, szakemberek, tudás, tőke, környezet és technológia) túl röviden bemutatott tizenhat, szakirodalomban azonosított tényezőn túl azonban további öt olyan dolog van, ami hatással van egy vállalat digitalizációjára. Ez a Digiméter digitalizációról szóló cikksorozatának tizenharmadik része.
Annyiban persze ezek a szempontok sajátságosak, hogy nem sorolhatók be egyértelműen a korábbi gátló és serkentő tényezők közé. Sokkal inkább a cégmérethez hasonló objektív körülménynek tekinthetők. Ahogy a cégméret meghatározó (másképpen digitalizál egy egyéni vállalkozó, egy mikrovállalkozás, mint ahogy egy kis-és középvállalkozás vagy egy nemzetközi nagyvállalat) úgy más objektív körülmények is más utak felé terelik a cégeket a digitalizációs folyamatban.
A Digiméter 2023 tavaszi kutatása öt ilyen további tényezőt azonosított be a cégméreten túl. Ezek az iparág, a nemzetközi értékláncokba való integráltság foka, a szürkegazdaság – vagyis a haveri kapitalizmus mértéke -, a kezelni szükséges ügyfelek száma és a generációváltás dilemmája egy adott cégnél. Nézzük meg ezeket egyenként röviden!
Iparág
Azt gondolnánk elsőre, hogy a digitalizáció a szolgáltatásban tevékenykedő, például az informatikával foglalkozó cégeknél vagy az e-kereskedőknél a legmagasabb, amit más szolgáltatók követnek. További feltételezésünk lehet, hogy ettől lemaradva található az ipar, amit a mezőgazdaság jóval kevésbé fejlett ágazata követ. A Digiméter 2022 őszi mérése alapján ez nagyjából meg is felel a valóságnak.
Nincs akkora szakadék az egyes területek között: a képzeletbeli 100 fokú Digiméter skálán a mezőgazdaság 35, az ipar 37, a szolgáltatás 42, a kereskedelem 43 pontot ért el. Vagyis az ágazat csak kisebb mértékben határozza meg, mennyire érdemes digitalizálódnia egy vállalatnak. Inkább a hogyanokban vannak jelentős eltérések az ágazatok specialitásai miatt. Az Ipar 4.0, a precíziós mezőgazdaság, vagy az adatvezérelt döntéshozás trendjei azt mutatják, hogy a digitalizáció minden egyes területen elérhető és növelheti a versenyképességet, de a megvalósítása érdemben eltér egymástól.
Nemzetközi értékláncokba való integráltság foka
A nemzetközi értékláncba betagozódott cégek, amelyek exportra termelnek és meg akarnak maradni ezen a területen, alkalmazkodnak az értékláncban levő cégek elvárásaihoz. Mivel Magyarország az egyik legelmaradottabb ország a technológiák vállalati integráltsága terén nyilvánvaló, hogy bármilyen nemzetközi értékláncba integrálódik egy magyar cég, abban nagy valószínűséggel a hazai digitalizáltság szintjénél magasabbal fog találkozni. A digitalizáltság foka, a versenyképesség megőrzése, fejlesztése és a nemzetközi értékláncokban való helytállás tehát szorosan összefüggenek egymással.
Szürkegazdaság és haveri kapitalizmus mértéke
Erre már több korábbi részben tettünk utalást. A digitalizáció transzparens, a folyamatok szabályozottak, kivételeket nem (vagy nehezen) lehet kezelni és mindennek nyoma marad. Nem véletlen, hogy a NAV a legaktívabb szereplő a vállalati digitalizáció mértékének növelésében Magyarországon. Úgy érte el ezt, hogy a pénztárgépek bekötését vagy a számlainformációk központi beküldését előírja. A szürkegazdaság és a digitalizáció egymás ellenségei. Talán ezért is tartanak annyira a tipikus magyar cégvezetők a digitalizációtól. Félnek, hogy az évtizedek alatt megszokott mozgásterük (a „megoldjuk okosba”) beszűkül.
Ügyfelek száma
Talán elsőre nem nyilvánvaló az összefüggés jellege. Kicsit jobban belegondolva azonban kézenfekvő, hogy kis csapattal csak úgy lehet sok ügyfelet kiszolgálni, ha digitalizálódunk. A felskálázódás kézműves módszerekkel (tehát csak a humán erőforrás folyamatos növelésével) nem oldható meg, több száz vagy ezer ügyfelet egy kkv csak kivételes esetben tud személyesen kiszolgálni. Akkor viszont marad a digitalizáció, például telefonos ügyfélszolgálat helyett GYIK, e-mail és félig-automatizált chat.
Generációváltás
A rendszerváltás táján sok magyar vállalkozás alakult, aminek vezetői ma már jellemzően 60 év felett vannak. Az idősebb generációk digitális bevándorlók, nem együtt nőttek fel a számítógéppel és az internettel, mint gyerekeik vagy unokáik. Ez feszültségekhez vezet a cégvezetésben és az öröklésben. Az idősebbeknek megvan a szakmai tudása, de nem ismerik a digitális technológiát, – a fiatalabbak viszont hiába vannak otthon Digitáliában, nincs meg a szakmai és vezetői tapasztalatuk. A megoldás a generációk együttműködése lenne, nem csak a cégvezetésben, hanem a cég egészében (középvezetőket és alkalmazottakat is beleértve). Ezt azonban sokkal könnyebb mondani, mint hatékony vállalati kultúrát és működésmódot építeni rá.
Mindent összevetve tehát, aki digitalizálni szeretne vagy a digitalizáció révén szeretné a versenyképességét javítani, annak erre bármelyik iparágban lehetősége van. A digitalizációval nagyobb esélye van nemzetközi értékláncba bekapcsolódnia és több ügyfelet kiszolgálnia. Ám a szürkeségben levő kétes előnyöket fel kell adnia és a szervezetben meglévő generációs konfliktusokat is tudnia kell kezelnie hosszú távon.
A Digiméterről:
A Digiméter kutatássorozat a kkv szektor digitális versenyképességét méri évente két alkalommal: egy általános méréssel ősszel és egy speciális témájúval tavasszal. A Digiméter projekt elsősorban szponzori modellben működik, kiemelt támogatói a SimplePay by OTP Mobil és a Shoptet, támogatók a Vodafone Business, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. A projekt anyagai szabadon elérhetők a https://digimeter.hu/ oldalon.
