Mi köti össze egymással az Üvegtigrist, a szállodaipart, a film- és sorozatgyártást és a csokievést? Látszólag semmi, valójában a sokszínű digitalizáció. Ahhoz képest viszont, hogy mennyit beszélünk róla még mindig van, aki azt hiszi, hogy ez az egész a technológiáról szól. Pedig tévúton jár az a cégvezető, aki ezt gondolja és csak a költséget lapátolja a saját cégébe. Folytatódik a Digiméter sikeres digitalizációról szóló cikksorozata, ez a második, a digitalizáció fogalmáról szóló rész.
A digitalizáció azt jelenti, hogy IT eszközökkel gyorsabban, hatékonyabban, ügyesebben tudjuk megcsinálni azt, amit eddig is csináltunk. De legalább ennyire fontos, hogy a digitalizáció segítségével olyat is meg tudunk csinálni, amit korábban nem – nem csak a meglévő folyamatokat tudjuk digitálissá tenni, hanem olyan folyamatot is tudunk építeni, ami korábban elképzelhetetlen lett volna digitalizáció nélkül. Például régóta van turizmus, szobákat is adtak ki mondjuk az IBUSZ segítségével magánemberek, de csak az internet megjelenése tette lehetővé az Airbnb-hez hasonló platformok létrejöttével, hogy globális szinten tudjanak kiadók és bérlők könnyedén egymásra találni, ami még a szállodaipart is megizzasztotta. Vagyis a digitalizáció képes lehet érett iparágakat a fejük tetejére állítani.
A digitalizáció egyébként három dolgot jelent, három szinten jelenhet meg egy vállalatnál (vagy bármilyen más szervezetben):
- a digitalizálás a papírról digitálisra való átállás, vagyis amikor „a számítógép nyelvére lefordítunk valamit”, például beszkenneljük a szerződéseket vagy a számlákat és úgy is hozzáférhetőve tesszük majd archiváljuk őket
- A digitalizáció egyes folyamatok digitalizálását, vagyis a folyamatok informatikával való támogatását jelenti, például, amikor elektronikus módon állítjuk ki a számlákat, amit aztán így kezel a könyvelés és a pénzügy
- A digitális transzformáció pedig egy teljes cég (iparág, üzleti modell) egészének átállítása digitális működésmódra. De mivel a technológiai fejlődés folyamatos, a transzformáció sosem lehet végleges, nem lehet befejezettnek tekinteni és nyugodtan hátradőlni.
Például a tévézésben a digitalizáció jelenti a digitális földfelszíni műsorszórást, a torrentet, a videómegosztó oldalakat, a video-on-demandot és a streaminget vagy a rövid videó formátumot (mint amilyen a TikTok). Ezek részben egymás mellett léteznek és versenyeznek is egymással, de a digitalizáció teljesen átalakítja, hogy hogyan lehet pénzt keresni ezen a területen. Nem véletlen, hogy a forgatókönyvírók és a színészek is sztrájkba fogtak az elmúlt hetekben a terület átalakulása miatt, amiben a digitalizáció kulcsszerepet játszott.
Azt, hogy egy digitális transzformáció a technológiai fejlődés miatt nem lehet befejezett projekt, jól jelzi a mesterséges intelligencia megjelenése és ígérete is.
A jó és a rossz digitalizáció
A sikeres digitalizációban legalább annyira fontosak az emberek és a szervezet közreműködése, mint maga a használt technológia alkalmazása. A cikksorozat későbbi részeiben látni fogjuk, hogy a szoftver, a hardver, a peopleware (emberek), és az orgware (szervezet) komplex kapcsolatáról szól a jó és a rossz digitalizáció is.
Egy cég minden területét, egy folyamat minden fázisát lehet digitalizálni. Belső működés, gyártás, beszerzés, logisztika, marketing és kommunikáció, sales, partner- és ügyfélkapcsolat, törvényi kötelezettségeknek való megfelelés stb. – minden digitalizálható külön-külön is és a teljes vállalat egésze is (vagyis az összes folyamat, amire a vállalat épül). Egy vállalat akkor lesz digitálisan érett, amikor azokat a funkciókat (folyamatokat) képes digitalizálni, amikre a leginkább szüksége van, ez viszont vállalkozásonként és iparáganként eltérő lehet.
Fontos azonban azt is látni, hogy a digitalizáció nem öncél („Mire jó? Azt mondja, Róka, nem tudom, de ha kérdezik, van” – zajlott le a diskurzus az Üvegtigris című filmben, amikor Róka megjelent egy nagy darab, látszólag semmire sem jó vassal). A digitalizáció önmagában nem érték, nem lehet öncélú, a hatékonyságnövelés és a költségmegtakarítás legitimálja.
Ugyanakkor nem a cégépítés Szent Grálja, hogyha valaki digitalizál, akkor biztosan javulni fognak az eredményei, mivel lehet jól és rosszul is csinálni. Aki célként értelmezi azt, hogy technológiákat vezessen be, vagy, hogy az IT osztályát hizlalja, az rossz úton jár, mivel gyakorlatilag csak költségtermelő elemeket épít be a vállalatába.
Mindemellett óvatosságra int, hogy már „a csapból is” a digitalizáció folyik, emiatt a nem, vagy lassabban digitalizálódó cégek immunisak a digitalizációról folyó diskurzusra. Ezért közös felelősségünk, hogy ne általában beszéljünk róla, hanem konkrétan: hogyan érdemes nekikezdeni, mire való, milyen eredményeket lehet vele elérni egy adott cégnél.
Megtalálni az egyensúlyt
Végeredményben a digitalizáció olyan, mint a csokievés – időben kell tudni abbahagyni: a digitalizáció során támogató IT szervezet jön létre a cégen belül, amely szépen hozza az eredményeket, ezért plusz támogatást és erőforrást kap, amitől növekedni kezd, de egy idő után fejére nő a szervezetnek. Ezért kell tudni időben megállni az IT osztály fejlesztésével és megtalálni azt az egyensúlyt, ahol még hozza az eredményeket, de nem termel túl sok költséget és nem köti gúzsba a szervezetet a bevezetett technológiák túl merev használata.
Fontos tehát, hogy a digitalizáció van a cégért és nem fordítva!
A Digiméterről:
A Digiméter kutatássorozat a kkv szektor digitális versenyképességét méri évente két alkalommal: egy általános méréssel ősszel és egy speciális témájúval tavasszal. A Digiméter projekt elsősorban szponzori modellben működik, kiemelt támogatói a SimplePay by OTP Mobil és a Shoptet, támogatók a Vodafone Business, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. A projekt anyagai szabadon elérhetők a https://digimeter.hu/ oldalon.
A Kosárérték időről-időre helyet ad vendégszerzők írásainak a hasábjain. Az ezekben kifejtett vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.
