Nyolcból egy terméket visszaküldenek azok a német vásárlók, akik online vásárolják meg a kiszemelt termékük, tehát az interneten vásárolt termékek 12 százaléka nem marad a vevőnél. Két éve ez a szám még csak 10 százalék volt.
A Bitkom közvéleménykutató cég online felméréséből derült fény a jelenségre, melynek során több mint 1000, online kereskedőknél vásárló felhasználót kérdeztek meg vásárlási szokásairól. A kutatás szerint a felhasználók legalább harmada 10-ből egy terméket visszaküld az eladónak, míg minden negyedik vásárlóra jellemző, hogy az általa rendelt termékek 10-25 százalékát nem tartja meg. Több mint 14 százalék volt azon vásárlók aránya, akik több, mint a megrendelt áruk negyedét visszaküldik a feladóknak.
Mint az ugyanebből a felmérésből kiderült, a visszaküldött termékek legnagyobb része ruha, a tavalyi évekhez képesti növekedés ebben a kategóriában volt a legnagyobb. A visszaküldött termékek újbóli forgalomba hozatala pedig igen nagy költséggel jár az érintett kereskedőknek, hiszen ennek mind a személyi, mind a feldolgozási költségei őket terhelik. A visszaküldött árukat ellenőrizni, újra csomagolni, tárolni és nem utolsó sorban saját költségen szállítaniuk kell, ami tetemes plusz költséggel jár.
A legtöbb árut egyébként a fiatalok és nők küldik vissza, a 14 és 29 év közötti korosztály a leghajlamosabb arra, hogy éljen a termékelállástól való lehetőségekkel, közöttük 18% azoknak az aránya, akik próba után azonnal visszaküldik az online kereskedőknek az árut. A nőkkel is hasonló a helyzet, hiszen átlagnál kissé nagyobb százalékban, 15 százalékban hajlamosak hasonló akciókra, míg a férfiaknál ugyanez az arány csak 9 százalék.
Hogy csökkentsék a visszaküldött áruk számát, a német kereskedők most azzal próbálkoznak, hogy minél részletesebb információkat tegyenek közé az adott termékek oldalán és jelentősen növelték az azonnal, online vagy telefonon elérhető támogató munkatársak számát. Egyes kereskedők akár még azzal kapcsolatban is adnak információkat, 360 fokos fényképeket felhasználva, hogy a ruha milyen fazonú, melyet különböző testalkatú modelleken is bemutatnak.
Ennek ellenére persze vannak olyan vevők, akiket nem lehet megakadályozni abban, hogy visszaküldjék az általuk rendelt termékeket. Egyes notórius vásárlók, akik többnyire a női felhasználók közül kerülnek ki, például arra is képesek, hogy pusztán azért megrendeljenek egy terméket, hogy felpróbálhassák, vagy ellenőrizzék az adott termék hogyan áll nekik. A kutatásban részt vevő vásárlók 28 százalékával történt már ilyesmi, 17 százalékukkal többször is előfordult, sőt a legelszántabb hat százalék rendszeresen meg is teszi ezt az általa látogatott kereskedőknél.
A német e-kereskedelmi szektor egyébként továbbra is jóval az átlagos gazdasági növekedés feletti ütemben növekszik. Az ország online kereskedőit is tagjai között tudó, 1947-ben alapított E-kereskedelmi és Csomagküldő Szövetség, a Bevh napokban kiadott kutatása (PDF) szerint mintegy 11,4 százalék volt a növekedés üteme, mintegy 65,1 milliárd eurós forgalmat realizálva 2018-ban.
A Bevh szerint a növekedés legfőbb motorjai az új online piacterek voltak és a legnagyobb növekedést a több csatornás értékesítést folytató, valamint a tisztán csak online kereskedelemmel foglalkozó cégek érték el.
Tanulmányuk szerint a bárki számára hozzáférhető online piactereken mintegy 30,62 milliárd euró cserélt gazdát, míg a pusztán interneten keresztül értékesítő kereskedők 9,77 millió eurós forgalmukkal még az átlagos piaci növekedésnél is nagyobb, 14 százalékos bővüléssel zárták az évet.
A többcsatornás értékesítést végző kereskedők 12,9 százalékos növekedést tudhattak magukénak, mintegy 22,71 milliárd eurós forgalmat bonyolítva.
A szövetség előrejelzései szerint bár a növekedés üteme 2019-ben némileg lassulni fog, az általuk várt 10,5 százalékos növekedés esetén a teljes német online kereskedelmi szektor az év végéig közel 72 milliárd eurós forgalmat bonyolíthat majd.
