Alig telt el néhány hét azóta, hogy az OpenAI felforgatta az e-kereskedelmi világot az “Agentic Shopping” bejelentésével, a Google jóvoltából már itt is a csetbotos vásárlás első formátumháborúja. Az OpenAI az ACP szabványt, míg a Google az UCP-t támogatja. A versenyt sokan a 70-es, 80-as évek VHS-BetaMax dominanciáért vívott háborújához hasonlítják. Azt a harcot végül a VHS nyerte, mert jobban kiszolgálta az emberek igényeit. De mi lesz az AI vásárlók harcával, és melyiket érdemes választani?
Hogy a fenti kérdésre jobb választ adhassunk, át kell tekintenünk a két megoldás közti hasonlóságokat és különbségeket. A Google Universal Commerce Protocolnak (UCP) nevezte el a platformját, míg az OpenAI az Agentic Commerce Protocol nevet (ACP) választotta.
Gyors vásárlás vagy a teljes felhasználói élmény?
Jelenleg úgy tűnik, hogy a két tech óriás némileg különböző megközelítéssel áll az agentic commerce-hez. A Google sokkal inkább az egész vásárlási folyamatot le akarja fedni, míg a ChatGPT inkább a gyors vásárlásra, azaz az “Instant Checkout”-ra fókuszál.
A Google persze jó helyzetben van, hiszen évtizedek alatt egy teljes ökoszisztémát épített, amelynek természetesen a keresések és hirdetések jelentik a központi elemét. Ezt a tudást akarja most a Google egy új vásárlási élménnyé átalakítani. A rendszer elviekben moduláris, és magába foglalhatja (nem meglepő módon) a keresést, a készletfigyelést, a fizetést, a kiszállítás követését, a visszaküldést, sőt, még a törzsvásárlói programokat is. Ezek a szolgáltatások mélyebb integrációt követelnek a kereskedő rendszereivel. Itt jön képbe az, hogy a Google a kereskedelmi óriás Shopify-jal karöltve alkotta meg az UCP szabványt, ami bizonyos esetekben nagyon leegyszerűsítheti az integrációs folyamatot.
A Google-nek ezen kívül széles hozzáférése van a felhasználói adatokhoz is, ami hatalmas előny lehet. Az UCP mellett nemrégiben a Personal Intelligence-t is bejelentették, ami különböző személyes szolgáltatások Gemini-hoz kötését teszi lehetővé. A Google a következővel prezentálta a “Személyes Intelligenciát”: a felhasználó megkérdezi a csetbotot, hogy milyen gumikat vegyen a kocsijához; a Gemini (a hozzáférés megadása után) megnézi a user Google-ben tárolt fotóit, felismeri a kocsit, majd a megfelelő abroncsot kínálja. Egyszerű látni, hogy innen már csak egy aprócska lépés a gumik megvásárlása a Gemini-ban.
Az OpenAI, vagy a közbeszédben a ChatGPT megoldása egyszerűbb, mint a Google-é. A cég arra fókuszál, hogy a kereskedőknek egy újabb eladási felületet kínáljon, ahol a felhasználók némi csetelés után megtalálhatják és rögtön meg is vehetik a termékeket. Ez természetesen átfedést jelent a kereséssel és az új termékek felfedezésével, de jelen állás szerint az ACP kevésbé akar integrálódni a kereskedők (és az OpenAI) rendszereibe.
A Google megoldása sokrétűbbnek tűnik, de ez egyúttal meg is nehezítheti az implementálást.
Hol és kinek érhető el?
Jelenleg mindkét szolgáltatás csak az Egyesült Államokban érhető el, és egyelőre nem is minden kereskedőnél. Egyelőre ráadásul nincs hír arról, hogy a szolgáltatások mikor érkeznek Európába. Ez mindkét rendszer esetében azonos, a platformok azonban már nem.
Az OpenAI a ChatGPT-ben, és az összes, az ő modelljüket használó egyéb csetbotban is elérhetővé teszi az új szolgáltatást. Ha tippelnünk kéne, akkor persze azt mondanánk, hogy a legtöbb forgalmat a ChatGPT maga fogja generálni. Valószínűleg az OpenAI is ezzel jár majd a legjobban, hiszen jutalékos üzleti modellt választottak, amivel minden eladás után részesedést kapnak a bevételből.
A Google ennél összetettebb megoldással állt elő. Agentic shopping megoldásuk természetesen elérhető lesz AI-kliensükben, a Gemini-ban. Ezen túlmenően azonban az agentic shopping a Google keresőben is ott lesz (AI keresési eredmények már most is vannak). Valamint a Chrome böngészőbe is integrálni fogják az AI vásárlást. Ez egy hatalmas előny lehet a Google-nak. Biztosíthatja azt is, hogy megmaradjanak a reklámbevételeik, miközben az agentic shopping újításaiból is profitálhatnak.
Ez ugyanakkor mindkét esetben azt jelenti, hogy a sales flow egy jelentős része elkerülhet a kereskedőktől, akiknek a “fronted” helyett több hangsúlyt kell majd fektetniük a rendelések kezelésére, kiszállítására, és az ügyfélélmény egyéb módokon történő javítására.
Open Source vagy csak olyasmi?
Elvileg mindkét szolgáltatás teljesen nyitott, ám látunk némi különbséget abban, hogy mindez hogyan működhet a valóságban. Az OpenAI szolgáltatása Apache 2.0 alapú, és elvileg bárki implementálhatja. A Google bejelentése alapján az ő rendszerük is nyílt forráskódú, ám a Google-t ismerve komolyan kontrollálni fogják a szabványt.
Hasonlóan tettek a Chromium böngészővel (ami a Chrome alapját adja) és az Androiddal is. Mindkettő szabadon elérhető és használható bárki számára, de az Android esetében ha valaki “túl messzire megy” a személyre szabásban, akkor nem érhet el olyan alapszolgáltatásokat, mint a Play Store.
Mindent egybevetve persze mindkét cég célja az, hogy a lehető legtöbben használják a szolgáltatásukat, így várhatóan mindent elkövetnek majd azért, hogy a lehető legtöbben implementálják az ACP-t és az UCP-t.
Ki nyeri a háborút? Egyelőre legjobb mindkettőre figyelni
Ezen a ponton nagyon nehéz megmondani, hogy melyik szabvány nyeri majd a harcot. Hogy kicsit visszakanyarodjunk a cikk elején említett (és a fiatalabbak által nem is értett) VHS-Betamax példához: azt a háborút a felhasználói igények döntötték el. A VHS sokkal hosszabb felvételi időt kínált, és a lineáris TV idejében ezzel meg is nyerte a versenyt. (Egy városi legenda profánabb magyarázatot ad, de ez a helyes verzió.) Az agentic shopping esetében még várnunk kell, hogy kiderüljön: az emberek egy teljes vásárlási élményt, vagy csak egy kis beszélgetést és gyors fizetést akarnak-e. Az is lehet persze, hogy mindkét szabványnak meglesz a maga helye a piacon.
A Shopify viselkedése mindenesetre beszédes. Amikor az OpenAI nyilvánosságra hozta agentic shopping megoldását, a Shopify az egyik legnagyobb partnerük volt a bejelentésben. A Shopify kiemelet helyet adott a ChatGPT-nek a téli AI frissítéseiről szóló bejelentésében is.
Mindennek ellenére az UCP társfejlesztői voltak. Igen, a Shopify és a Google közösen alakították ki az UCP szabványt. Ismerve a fejlesztési időket, biztosak lehetünk abban, hogy a két cég már nagyban dolgozott az UCP-n, miközben a Shopify az OpenAI szolgáltatását is segítette a hírverésben. Sőt, a Shopify jelenleg is több agentic platformot ajánl, és weboldalán azt hirdeti, hogy e-kereskedelmi motorjukban egyetlen kattintással lehet ki és bekapcsolni bármelyiket:
Ebből is jól látszik, hogy jelenleg a kivárás a helyes taktika, és az, ha megpróbálunk a lehető legtöbb felületen és platformon megjelenni. Az olyan ügynökségek, mint a Color and Code pedig segíthetnek abban, hogy egy jól beállított és agentic shoppingra is optimalizált Shopify bolttal várjuk azt az időpontot, amikor Európában is elstartol az AI vásárlás.
