Webshop-üzemeltetőként nagy valószínűséggel már találkoztál a Google E-A-T kifejezéssel, és talán a szakértelem-hitelesség-megbízhatóság szentháromsága sem mond újat ennek kapcsán. Ezek azok az értékek, illetve szempontok, amiket a Google sok egyéb mellett figyelembe vesz egy oldal minőségének megítélésekor. De mit jelent ez a gyakorlatban? Mitől lesz egy tartalom a Google algoritmusa szerint is szakértői, hiteles és megbízható? Jelen cikkünkben ezt részletezzük.

Mi a Google E-A-T?

Az E-A-T egy betűszó. Egy irányelvet takar, ami alapján a Google eldönti, hogy egy tartalom mennyire jó minőségű, és hogyan szerepeljen a többihez képest. Ezen kívül az E-A-T bár nem része, de hatással van a Google rendkívül összetett algoritmusára is, ami rangsorolja az oldalakat egy keresési kifejezésre.

Mit takar a betűszó pontosan?

• E = expertise, azaz szakértelem (amit egy tartalom szerzője mutat a témában)
• A = authoritativeness, azaz hitelesség (a tartalomé, a szerzőé és a teljes weboldalé)
• T = trustworthiness, azaz megbízhatóság (a tartalomé, a szerzőé és a teljes weboldalé)

Bár a határok elmosódhatnak ezek között, nézzünk pár példát, hogyan lehet őket értelmezni!

Szakértelem

Ez a szempont csak a tartalom készítőjére vonatkozik, az oldal „szakértelmét” a Google külön nem vizsgálja. Nem kimondottan akadémiai szakértelemről van szó, és az sem szükséges, hogy konkrét személy legyen a szerző.

Ha például egy betegség kapcsán keresel információt, jó eséllyel az okok, a betegség tünetei, szervezetre gyakorolt hatása, statisztikák és hasonló adatok érdekelnek. Ilyen esetben szakértői forrás lehet egy egyetemi orvosi kar, akik kutatásokat végeznek a témában, esetleg egy orvostudományi vagy egészségügyi intézet, szervezet, hatóság. Ha azonban arra keresed a választ, hogy milyen a betegséggel együtt élni, akkor egy banki dolgozó beszámolója, akinek a partnere keresztülment a betegségen, ugyanolyan “szakértői” a Google szemszögéből a közeli tapasztalatok miatt. Ilyen szempontból nincs különbség tehát egy hivatalos oldal és egy tapasztalt, alapos válasz között. A lényeg a kontextus és a szakértői hozzáállás.

Hitelesség

A hitelességet a keresőóriás a tartalom és a domain összefüggésében is vizsgálja. Főleg külső tényezőket vesz figyelembe: a linkek mennyiségét és minőségét, márkaemlítéseket, hivatkozásokat a tartalomra és a domainre egyaránt. A reputáció tehát itt is bejön a képbe: a kritikus visszajelzések gyengítik, a toplistákon szereplés és esetleges díjak pedig erősítik a weboldal és a tartalom hitelességét.

Megbízhatóság

Ez a szempont szintén a tartalomra is és a domainre is vonatkozik. Hasonlít a hitelességhez, de amíg azt külső tényezők, pl. minőségi linkek és hivatkozások mennyiségével állítják párhuzamba, addig a megbízhatóságot inkább specifikus jelek, belső tényezők alapján mérik fel. Ilyen lehet, hogy biztonságos-e az oldalon a fizetés, van-e bemutatkozó rólam/rólunk oldal, illetve impresszum.

Az E-A-T és a rangsorolás

Maga az E-A-T kifejezés 2014-ben jelent meg először a Search Quality Raters Guidelines (röviden SQRG) irányelvei között. Ez a jelenleg 167 oldalas dokumentum egy útmutató a keresési minőség (értsd: adott keresési kifejezésre milyen oldalak milyen pozícióban szerepelnek, vagyis valóban hasznos tartalmak kerülnek-e a találati oldalon a rangsor elejére; a keresőmotor és a SERP minőségéről van tehát szó) és az oldalak minőségének értékeléséhez. A Google kb. 14 000 külsős kollégája számára készítették, akik manuálisan ellenőrzik és értékelik a weboldalak minőségét. A dokumentumot folyamatosan – közepes gyakorisággal, évente nagyjából 1-2-szer – frissítik. Legutóbb 2020 októberében, 2021 októberében és idén júliusban kerültek be finomítások a szövegbe.

A SQRG felvázolja, mik azok a feltételek és összetevők, amik alapján egy oldal legmagasabb, magas, közepes, alacsony vagy legalacsonyabb minősítést szerezhet. A minőségértékelők ezeket az elveket követik a munkájuk során. Az általuk meghatározott értékek ugyan nincsenek közvetlen hatással az oldalak pozíciójára és sorrendjére, hiszen a Google számos tényezőt vesz figyelmbe a végső rangsor felállításához, mégis fontos jelzések és referenciák az algoritmusnak, hogy emberi szemmel mi hasznos tartalomnak, és mi nem igazán. Ezekre az adatokra (is) építve tanul az algoritmus, és finomodik a működése. Ez feltételezhetően úgy történik, hogy a hasonló rangsorolású oldalak között keres egyezéseket. A minőségértékelők munkája tehát közvetlenül nem hat az oldalak helyezésére, de globálisan az algoritmus működésén és rangsorkiosztási metódusán érezteti a hatását.

Mik a magas minősítést kapó oldalak sajátosságai?

A magas minőségű, “high-quality” oldalak a Google értelmezésében valamilyen értelmes és hasznos céllal kell, hogy bírjanak, ami lehet az információadástól a szórakoztatáson át a művészi önkifejezésig, termékek eladásáig vagy online szolgáltatásig bármi. A lényeg, hogy ezt a meghatározott céljukat el is érjék a felhasználók visszajelzései alapján. A 25-28. oldalon a SQRG-ban számos példát láthatunk magyarázattal olyan oldalakra a legkülönbözőbb területekről, amelyek megütik a szintet, a 30-36. oldalon pedig a legmagasabban értékelt weboldalakból kapunk egy gyűjtést.

Ezen kívül magas szintű szakértelem, hitelesség és megbízhatóság (E-A-T) jellemzi az ilyen oldalakat, melyeknek ismertetői:

• a megfelelő mennyiségű és jó minőségű elsődleges tartalom (a kiegészítő tartalmak és a reklámok mellett ez a harmadik tartalomtípus egy oldalon), amibe a leíró, pontos, nem kattintásvadász cím is beletartozik;
• a megfelelő weboldal-információ és/vagy információ arról, hogy ki felelős a weboldalért. Ha az oldal vásárlási célból jött létre, vagy pénzügyi tranzakció intézhető rajta, kielégítő ügyfélszolgálati információt is tartalmaznia kell;
• a elsődleges tartalmat készítő weboldal (cég) pozitív megítélése (reputációja), vagy a elsődleges tartalom szerzőjének pozitív megítélése, ha az különbözik a weboldal tulajdonosától.

A Google példát is hoz arra az SQRG 53. oldalán, hogy mit jelent erős E-A-T értékekkel (szakértelem-hitelesség-megbízhatóság szentháromsága) bírni mondjuk a híroldalak esetében. A “high-quality” híroldalakon a cikkeknek újságírói profizmust kell tükrözniük a Google szerint. Ez azt jelenti, hogy igazolhatóan pontos információkat, tényeket tartalmaznak olyan formában, ami segíti az olvasókat az események jobb megértésében. Továbbá szilárd szerkesztői irányelvekkel és ellenőrző folyamatokkal rendelkeznek.

Ha tehát relatíve sok jó tartalomról, weboldal infóról (impresszum), ügyfélszolgálati infókról és megfelelő szerzőkről is gondoskodtál a weboldalad esetében, akkor jó esélyed van magas minősítést szerezni a Google-től.

De milyen a jó tartalom?

A Google irányelvei alapján a jó minőségű tartalom:

• segíti a felhasználót,
• szakértő által készült,
• hiteles weboldalon szerepel,
• megbízható,
• rendszeresen frissített.

A szakértői státuszt bizonyos esetekben felválthatja a több éves tapasztalat is. Így ha valaki tájékozott és lelkes érdeklődője, kutatója, rendszeres tartalomkészítője egy témának, a Google szintén megbízható forrásként tekinthet rá, különösen, ha a reputációja is ezt támasztja alá.

Azt pedig talán egyértelmű, hogy a gyűlöletkeltő, félreinformáló, megtévesztő vagy bántó szándékú tartalmak a legalacsonyabb besorolást kapják a Google minőségértékelő kollégáitól, ami jó eséllyel az oldal pozícióján is meg fog látszódni.

A cikksorozat következő részében 7 gyakorlati tippet adunk arra, hogyan hozz létre az E-A-T irányelveknek megfelelő tartalmat.