Az Egyesült Államokban már sorra indulnak perek a e-kereskedők ellen, Európában 2025-ben lép életbe az online akadálymentesítésről szóló szigorítás.
A 2021-es év első félévében az USÁ-ban tovább emelkedett a kiskereskedelemmel foglalkozó, 50 millió dollár éves árbevétel alatti e-kereskedők ellen indított akadálymentességi perek száma – állítja a DigitalCommerce360 a UsableNet Inc. kutatásaira hivatkozva.
Az Egyesült Államokban köztudottan létezik egyfajta “megélhetési pereskedés”, vagyis kifejezetten bizonyos szektorokra és jogsértés-típusokra fókuszálnak ügyvédi irodák, így keresve a fogást az üzleti élet legkülönbözőbb szereplőin. Nincs ez másként a kereskedelemben sem: a weboldalak akadálymentesítésére specializálódott amerikai szolgáltató, a UsableNet tanulmánya szerint 2021 júniusában 4195 ilyen per volt folyamatban, ami a tavalyi évhez képest 19,8%-os emelkedést jelent, de a megelőző években is folyamatos növekedésnek lehettünk tanúi.
Az ilyen típusú perekhez egy több mint 30 éve érvénybe lépett szövetségi törvény, az Americans with Disabilities Act (ADA), illetve egy még régebbi, 1959-es kaliforniai Unruh Civil Rights Act ad jogalapot. Ezek a törvények igen tágan határozzák meg az egyenlő bánásmód és hozzáférés biztosítását a legkülönbözőbb társadalmi rétegek és mindenféle hátránnyal élők számára, és a hivatalos középületektől a szolgáltatók helyiségein (pl. fodrászatok) át az üzlethelyiségekre is vonatkoznak. Mivel a webshopok jogilag az utóbbi kategóriába tartoznak, az ügyvédek előszeretettel – és gyakran sikerrel – hivatkoznak az említett két törvényre.
Ezek természetesen nem írnak elő részletes szabályokat a kereskedelmi vagy egyéb szolgáltatói weboldalakra vonatkozóan, de a bíróságok rendszerint elvárják a lehetőségek szerinti akadálymentességet mindenki számára, legyen az vak, gyengénlátó, figyelemhiányos hiperaktivitási zavarral (ADHD) vagy epilepsziával élő.
Célpontban az e-kereskedők
A kutatás azt is megállapította, hogy az online akadálymentességi perek egy jelentős része (73,7%-a) indult webshopok ellen a vizsgált időszakban. Viszont amíg a megelőző években főleg a nagyobb, top 500-as kereskedők voltak leginkább a fókuszban (2018 és 2020 között az esetek 74%-ában ellenük indultak ilyen perek), addig az idén indított jogi eljárások 67%-a már az 50 millió dollárt meg nem haladó éves árbevételű cégeket érintette.
“Két fő okát látjuk annak, hogy miért adják az ilyen perek oroszlánrészét a kisebb cégek ellen irányuló eljárások” – nyilatkozta Jason Tailor, a UsableNet innovációs stratégiáért felelős vezetője. “Először is a felperes ügyvédi irodák eleve egyre több eljárást indítanak, vagyis szélesíteniük kell a célpontban lévő cégek körét. Másodszor pedig – az erre szakosodott ügyvédek elmondásai alapján – az a tapasztalat, hogy mivel a kisebb kereskedelmi cégeknek nincsenek akkora erőforrásaik, amelyeket a megfelelő jogi védelemre tudnának fordítani, sokkal inkább hajlandóak a gyors, peren kívüli megegyezésre.”
Az EU-ban is érvénybe lép az új direktíva
Amint arról a témával foglalkozó akadalymentesweb.hu blog is beszámolt a közelmúltban, a 2019-ben elfogadott Európai Akadálymentességi Direktíva értelmében kötelező lesz az Unióban működő webshopok és kereskedelmi mobilalkalmazások akadálymentesítése 2025 június 28-tól. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden olyan e-kereskedő, akinek az éves árbevétele meghaladja a 2 millió eurót, és 10-nél több alkalmazottal rendelkezik, a határidőre köteles elvégezni a felületeinek, az ahhoz kapcsolódó dokumentumoknak és egyéb vizuális anyagainak akadálymentesítését.
Arra a kérdésére, hogy jelenleg a magyar webshopoknak nagyjából mekkora hányada tekinthető megfelelőnek, Szántai Károly, az említett blog szerzője elmondta, hogy tudomása szerint nem készültek ilyen felmérések, de a nagyobb piaci szereplők részéről már érzékelhető egyfajta “mozgolódás” ezen a területen. Az akadálymentesítési szakértő szerint itthon még nem gyakoriak az ilyen jellegű, kifejezetten e-kereskedőket célzó perek, de például elég nagy visszhangja volt 2015-ben annak az esetnek, amikor a Magyar Telekomot panaszolta be egy látássérült ügyfél a korábbi Egyenlő Bánásmód hatóságnál. Ez akár precedensértékű is lehet a jövőre nézve.
Mivel kell számolni egy webshop akadálymentesítésénél?
A szakember szerint elsősorban az a kérdés, hogy egy meglévő, de nem akadálymentes webshopot kell-e utólag akadálymentesíteni, vagy egy most készülő webshopot kell-e már eleve akadálymentesre megtervezni és kivitelezni.
“Sajnos az előbbi (vagyis az utólagos akadálymentesítés) sokkal nagyobb erőforrásokat és sokkal bizonytalanabb végkimenetelt eredményezhet. Első lépésként egy akadálymentességi szakértőnek fel kell mérnie, hogy milyen állapotban van a meglévő weboldal, milyen problémák vannak rajta, és azokat milyen irányba kellene korrigálni. Egy meglévő weboldal akadálymentességi állapotának felmérése és a szóba jöhető akadálymentesítési megoldásokra történő javaslattétel néhány százezer forinttól akár a milliós nagyságrendig is terjedhet, attól függően, hogy mennyire összetett a kérdéses weboldal, illetve webalkalmazás.” – mondta el.
Hozzátette, hogy az akadálymentességi vizsgálat útmutatásai alapján kerülhet sor a feltárt problémák korrekciójára, amit jellemzően az a fejlesztőcsapat tud megtenni, akik az oldalt eredetileg fejlesztették. Ennek költségvonzata viszont előre nehezen határozható meg, hiszen előzetesen nem lehet tudni, hogy mekkora a baj, és miket kell majd korrigálni. Nyilván a korrekció sikerességét ismételten meg kell vizsgálni, és szükség esetén újabb körök következnek.
“Célravezetőbb és költséghatékonyabb megoldás, ha az újonnan készülő webshopot már a kezdetektől akadálymentesre tervezik meg. Ilyen esetben jellemzően „csak” az a kérdés, hogy a fejlesztőcsapatnak (a projektmenedzsereknek, a UX/UI tervezőknek, a fejlesztőknek) milyen szintű tudása van az akadálymentességről. Ha tapasztaltabbak a témában, akkor a tervezési/fejlesztési költségekben nem jelenthet komolyabb többletköltséget valamit akadálymentesre megvalósítani, mint nem arra, hiszen az akadálymentesség valahol egy minőségi (minőségbiztosítási) kérdés is. Ha viszont kevés a tudásuk az akadálymentességről, akkor ismételten külsős szakértői és tudásbővítési segítségre lesz szükségük.” – tette hozzá.
