Sajnos még ma is van a webáruházaknak egy jelentős része, amely nem használja megfelelő módon azokat az értékes információkat, amelyekhez napi működése során különböző forrásokból folyamatosan hozzájut.
Pedig az az igazság, hogy ha nem adatalapú a marketing és a sales, akkor minden nap pénzt hagyunk az asztalon, gyenge a konverziónk, nincsenek törzsvásárlóink, és szinte biztosan megrekedünk egy adott üzleti szinten, ahonnan nem látjuk a továbblépés lehetőségét.
1. Keresési eredmények
Az, hogy a webáruházban beviteli mezővel lehet keresni, nemcsak azért jó, mert a látogatók így könnyebben megtalálják, amit keresnek. Nekünk, kereskedőknek és marketingeseknek azért jó, mert tudjuk, mire keresnek rá, és az milyen eredményeket ad nekik vissza, illetve mit csinálnak ezek után.
Az egyik legfontosabb információ, amit a keresések vizsgálatakor megtudhatunk: az eredménytelenség: mi az, amire sokan keresnek, és nem találják. Ha például kizárólag alkalmi bőrcipőket árulunk a webáruházban, de minden harmadik eredménytelen keresést a futócipő keresőszó adja, akkor biztosan nem jól csináljuk a keresőoptimalizálást vagy a hirdetéseket. De ha mondjuk az „oxford” a keresőszó, akkor a termékkínálat bővítésén érdemes elgondolkodni. Ha viszont olyan dologra keresnek rá, ami van nekünk, mégsem találják meg, akkor a saját oldalunkon belül kell keresni a hibát, például magában a keresőben. A tapasztalatok szerint a látogatók 20-30%-a nem találja meg, amit keres, mert nem releváns találatokat kap a webshop keresőjétől. Optimalizáljunk és teszteljünk, nagyon megéri!
2. Az adatok szegmentálása
Sokan elkövetik azt a hibát, hogy elemzik ugyan az adataikat, de nem a megfelelő mélységben vagy részletességben. Az összesített adatok csak gyors áttekintésre vagy az avatatlanok elkápráztatására használhatók. Ahhoz, hogy az összegyűjtött adataink nekünk dolgozzanak, bizonyos szempontok szerint fel kell szeletelni őket, méghozzá akkorára, amekkorára szükséges. Ez a szegmentálás. Így aztán olyan információkhoz jutunk, amelyek használatával megnöveljük a webáruház bevételeit.
Kezdjük azzal, hogy elkülönítjük a vásárlókat és azokat, akik csak nézelődnek az oldalon. A kérdés az lesz, mit csinálnak a vásárlók, amit a vásárlás nélkül távozók nem. Ha ezt meghatározzuk, akkor tudjuk bátorítani azokat a viselkedésformákat, amik vásárláshoz vezetnek. Ha azt látjuk, hogy akik a keresőmezőt használják és kapnak találatot, többet vásárolnak, mint akik csak böngésznek, tegyük jobb helyre a beviteli mezőt. Ha azt látjuk, hogy a blogunkra érkezők szinte mindig vásárolnak valamit, hirdessünk a tartalomra.
Mindez természetesen semmit sem ér, ha az adataink nem tiszták. Ha nem értünk a Google Analytics és Tag Manager beállításához, érdemes megbízni egy szakembert, aki egyszer alaposan átnézi és megfelelően beállítja a rendszert. Az ilyen beruházás ezerszeresen térül meg.
3. A vásárlói visszajelzések
Mindig kérjünk visszajelzést az ügyfeleinktől, ha lehet, akkor írásban. Ezek jelentős részben értékes adatok. Megtudhatjuk, melyik termékeink a legmegbízhatóbbak és mit kellene felvenni a kínálatunkba, ki a legjobb alkalmazottunk és melyik közösségimédia-bejegyzéseink működnek a legjobban a célközönségünkben, és mivel nyúltunk esetleg mellé.
Ne hagyatkozzunk kizárólag a Facebookra és a Google Cégemre, ha visszajelzésekről van szó. Tegyünk a csomagokba szórólapot, amin kifejezetten megkérjük a vásárlót, hogy írjon nekünk e-mailt, ha elégedett, és akkor is várjuk visszajelzését, ha valami nem tetszik. Adjunk ajándékba egy kupont cserébe, amit a következő vásárlásnál beválthat – ezzel két legyet ütünk egy csapásra.
4. Földrajz és demográfia
Kisebb webáruházak esetében jellemzően a vásárlók 80 százaléka ugyanabból a régióból érkezik. Ez gyakran az a város vagy megye, ahol a vállalkozás székhelye van. De ennek nem feltétlenül kell így lennie. Érdemes figyelni a földrajzi adatokat is az analitikákban, és az eddig fel nem fedezett régiókban célzott marketinget is folytatni. Azt is érdemes nézni, mely régiók azok, ahonnan van forgalom, de kevés a vásárló, és ezeknél különféle teszteket végezni. Nem kell megijedni 2020-ban attól sem, hogy átlépjük az országhatárt, Ilyenkor azonban mindenképpen készíttessünk az adott ország nyelvén termékleírásokat, ne csak a weboldalt fordíttassuk át!
A szociodemográfiai adatok szintén fontosak, segítségükkel vásárlói perszónák építhetők, így a marketinget ezekre lehet formálni. Sok esetben derül ki például, hogy egy férfiaknak szóló terméket elsősorban nők vásárolnak (üveges sör), ahogy az is, hogy bizonyos gyerekjátékoknál inkább az apukák a vevők (kerékpár). Ennél ma már persze sokkal kifinomultabb adatokat szerezhetünk, hiszen a Google az emberek jelentős részének nemét, korát, iskolai végzettségét, foglalkozását, érdeklődési körét is ismeri, ahogy a vásárlási szokásokról is van információja. Ilyen adatokkal felvértezve kifinomult és hatékony keresztértékesítési kampányokat lehet például folytatni.
5. Új marketinges módszerek
Nemrégiben megkeresett egy webáruház-tulajdonos, akinek teljesen elszálltak a Google Ads (Adwords) kampányainak költségei, a konverziós költségei az egekbe emelkedtek, miközben nem csökkent a webáruházának látogatottsága. Hibrid megoldást javasoltam neki, amiben a Google-hirdetések keretösszegének csökkentése mellett egy viszonylag magas költségvetésű és több fázisú Facebook-Instagram kampánysorozatot indítottunk el a számára. Rövid távon már megmutatkozott a javulás: javult a konverziós arány, és bár a nominális költség nem csökkent, ugyanannyi hirdetésre költött pénz mellett nőttek a bevételek.
Ha azt látjuk, hogy webáruházunkat nagyon kevés fiatal látogatja, készítsünk Instagramra kampányt, ha pedig nem elég jók az organikus keresési eredményeink, próbálkozzunk tartalommarketinges eszközökkel. Az online marketingben mindig érdemes olyan csatornákat kipróbálni, amikkel eddig még nincs saját tapasztalatunk. Sok eszköz van, ami nagyon alacsony költséggel és gyorsan tud eredményt hozni, kockázata pedig minimális.
