Ha csak az elmúlt időszakban napvilágot látott statisztikákat vesszük alapul, akkor a címben feltett kérdés valójában nem is kérdés. Ám ha bekukkantunk a függöny mögé, akkor inkább már azt láthatjuk, hogy felépíteni és elindítani egy sikeresen működő piactér vállalkozást pusztán ezen az alapon elég nehéz feladat. Mindenesetre, ha mégis úgy döntünk, hogy belevágunk egy piactér felépítésébe, akkor érdemes figyelembe vennünk jó néhány fontos szempontot.
Amennyiben a marketplace modellre váltásról szóló tervünkben Magyarország lenne az elsődlegesen kinézett terep, akkor ezt az ötletet nagyon gyorsan vessük el! Alapvetően azért, mert a közép-kelet-európai régió ennél sokkal nagyobb, és akkora lehetőséget ad a kezdéshez, hogy amilyen gyorsan csak lehet, érdemes belevágni a marketplace kialakításába – a külföldi terjeszkedés céljából.
Ez is érdekelhet
-
Európai kereskedők: nem fenntartható a piacterekre támaszkodó modell
-
Az Egyesült Királyságban nyitja második online piacterét a Decathlon
-
A piacterek megkerülhetetlenek, de az induló webáruházaknak is van mozgásterük
-
Nem félni kell a Temutól! – avagy továbbra is érdemes webáruházat indítani, de nem mindegy, hogyan
Főképpen igaz ez Románia irányába. Ott ugyanis jelenleg az egyetlen, igazi monopol helyzetben lévő szolgáltató az eMag. Melléje azonban még bőven elfér a romániai piacon jó néhány játékos. Csehországban, illetve Lengyelországban nem annyira érdemes nézelődni, mivel mindkét országban eléggé telítettek a piacok. A cseheknél a Kaufland, a Zoot, a Heureka és az Allegro, a lengyeleknél pedig szintén az Allegro, Empik és a Ceneo dominálják a piacot.
A szlovákoknál, bolgároknál, görögöknél azonban még érdemes ezen elgondolkodni. Bár mindegyik ország esetében vannak már a piactér szegmensben megjelent szereplők; Szlovákiában a Heureka és a Pepita, Bulgáriában a Pepita és Görögországban pedig a Skroutz. Ennek ellenére – vagy ezzel együtt is – érdemes ezekben a régiókban gondolkodni a piactérépítésben, sőt: esetleg még lejjebb menni a balkáni térség felé.
Ha a piaci lehetőségeink felmérése után szeretnénk belevágni egy D2C szolgáltatás elindításába, akkor tegyük fel magunknak az alábbi kérdéseket:
Milyen fulfillment és fizetési megoldást válasszunk?
Mint Gen-Z vásárló a piacon, nagyon fontosak számomra a fizetési és szállítási paraméterek:
- Fontos, hogy lehessen bankkártyával vagy az Apple Pay / Google Pay valamelyikével fizetni.
- Fontos, hogy lehessen csomagpontra vagy csomagautomatába rendelni a terméket! Nem mindig van itthon az ember, hogy átvegye a rendelését a futártól.
- Fontos, hogy nyomon tudjam követni a rendelésemet.
- Fontos, hogy ne kelljen heteket várni, mire megérkezik a csomag.
A fulfillment rendszert házon belül könnyebb kialakítani, mint leszerződni egy szállítmányozási céggel és kiadni nekik a munkát. Azért is, mert hiszen ezesetben az adott cég a vásárláson át, a kiszállítás pillanatáig mindenért felel. Ez a vásárló számára könnyíti meg az életet. Nem fordulhat elő olyan, hogy elveszik a csomag és megy a huzavona a webshop és a szolgáltató között! Egyszerűen csak egyfelé kell jelezni a hibát és házon belül megoldják.
A magyar piacon jelenleg leghatékonyabban működő fulfillmenttel az Alza webáruház dolgozik. Az AlzaBoxok mennyisége a tavalyi év végével bezárólag kevesebb, mint egyharmada volt az eMag Sameday futárszolgálat tulajdonában lévőnek. A különbség a kettő között, hogy míg az eMag a raktáron lévő termékekre két napon belüli szállítást ígér, addig a zöld manósok ott vannak másnap reggelre. A marketplace modellben azért van ez így, mert nem lát rá a szolgáltató arra, hogy konkrétan a partner milyen gyorsan tudja kiszállíttatni az adott terméket, csak azt látja, hogy raktáron van vagy sem. Viszont amennyiben képes arra, hogy a listán lévő igényeket kövesse, úgy a szállítási kérdéssel nem lesz problémája.
Hogyan tartsuk magunknál a vásárlót?
Azt szokták mondani, hogyha már másolunk, akkor másoljunk okosan. Ha szeretnénk valakit a piactér működési modellt illetően lekövetni, aki ezt jól építette fel, akkor nézzük meg a Temu példáját! A kínai piactéróriás többek között azért lett ilyen hatalmas, mert akkora összeget szántak a marketingjükre, amiről egy közép-kelet-európai marketplace csak álmodozhat. Hiába, hogy Romániában az eMag is rengeteget költ a saját brand ismertségének fenntartására! Ez még csak meg sem tudja közelíteni azt a hárommilliárd dollárt, amit a Temu kifejezetten erre címkézett föl.
Ezen felül a Temu nagyon ügyesen, giga akciókkal vette rá a vásárlókat, hogy letöltsék az applikációt és mindennap használják is, a napi ajánlatok miatt. Az már egy más kérdés, hogy ezek a hatalmas akciók megvezették az embereket, viszont a pszichológiai hatás működött. Egyáltalán nem költ már annyit marketingre a Temu, mint korábban. Mégis a köztudatban tudtak maradni és a felhasználói bázisuk is megmaradt.
Ezt 2024 októberében az indulásakor az Allegro is alkalmazta az Allegro Smart szolgáltatásuk felhasználásával. A prémium szolgáltatást 12 hónapig lehet igénybe venni ingyenesen és ez idő alatt nyolc ingyenes szállítást biztosítanak számunkra az előfizetés keretein belül. Ennek ellenére egyelőre a magyar piacon egyáltalán nem dominál a lengyel, régiós óriás, mert nem ismerik az emberek.
A tanulság tehát a következő: akkor maradsz fent hosszútávon, ha tudják, hogy ki vagy. Mutasd ezt meg, akár tévés, akár online kampányokkal és ne vond kétségbe a branding értéknövelő hatását.
Milyen legyen a garancia program?
Egy bármilyen, modernkori online piactér garancia programja egyáltalán nem bombabiztos. Bár próbálkoznak ennek a bevezetésével a szolgáltatók, az ügyintézés elég sokszor kötött. A háttérben az történik, hogy pl. az Allegro Protect esetében, a vásárló felveszi a kapcsolatot az Allegroval, az Allegro megpróbálja felvenni a kapcsolatot az eladóval és ha valamiért nem sikerül rendezni a vitát, akkor kompenzálják a vevőt. Ennek tudatában azt lehet mondani, hogy ez védi a vevőt (legalábbis bizonyos összeghatárig). De abban az esetben, ha felkerül az oldalunkra egy olyan eladó, aki temérdek hamis ajánlatot küld és lehúzza a vásárlókat, azt nem feltétlenül fogják hozzákötni, de biztosan azonosítják az oldallal.
A garancia program kitalálása jelenti a legnagyobb kihívást. Valami olyannal kell előrukkolni, ami egyszerre védi a vásárló – de a szolgáltató zsebét is!
Érdemes azon gondolkodni, hogy egy garancia programot hogyan lehet olyan szintre fejleszteni, hogy a vásárlónak csak egy csatornán kelljen kommunikálnia és az ehhez szükséges lépéseket megtennie.
Összességében megéri?
A nulláról, zéró háttérrel felhúzni egy piacteret 2025-ben nagyon nehéz. Ezt a megoldást így inkább azoknak a webshopoknak javasolnám, akiknek már van egy stabil-vevőköre. Akiknek ismerik a nevét itthon, de legalább még néhány régiós országban.
Ha mégis úgy döntünk, hogy elindulunk mint piactér, és megpróbálunk Marketplace-ként érvényesülni, akkor ne sajnáljuk az ezzel járó marketing és fulfillment költségeket! Fontos az is, hogy igyekezzünk valami olyat nyújtani a saját szolgáltatásunkban, ami máshol még nem megtalálható, pl. egy megbízható garancia programot vagy egy BNPL fizetési módot.