A kötelező postai (MPL) szállítás ügyében néhány újabb értelmezési tétel is tisztázódott, de azért még mindig nem teljesen világos, hogy mi – miért történik és kire – hogy vonatkoztatható. Az idő sürget, a webáruházak érdekvédelmi szervezete egy olyan állásfoglalást készít és küld el a Magyar Posta címére, mely a kormányrendelet értelmezését tartalmazza, s ha ezügyben vita alakulna ki a felek között (az értelmezésben), azt jogi úton fogják tisztázni. Nagyvonalakban ez a kirakós állt eddig össze a magyar webkereskedelmi piacon felfordulást előidézni készülő rendeletről.
Az érdekvédő szakmai szervezet kezdeményezéséről Ormós Zoltán, az Ecommerce Hungary alelnöke, a szervezet kisvállalati tagozatának vezetője számolt be az Ecommerce Hungary február 21-én megjelent videópodcastjében. Az állásfoglalást azért készítik el, mert eddig hiába vártak arra, hogy a hatóságok értelmezzék a nagy vihart kavart kormányrendeletet.
Az ügy előzményei – dióhéjban:
Ahogy arról a Kosárértéken is beszámoltunk egy 2023. decemberi kormányrendelet szerint a webáruházaknak a Magyar Posta logisztikai szolgáltatóját, az MPL-t is fel kell tüntetniük szállítóik listáján 2024. március 28-ától. A rendeletre Ormós Zoltán és Csányi Zoltán, a Dressa webáruház tulajdonosa hívták fel a figyelmet még január közepén az Ecommerce Hungary rendszeres videópodcastjának egyikében.
Ebben elhangzott többek között, hogy rendelet alkotói szándéka nem ismert, a regula sok webáruház számára életszerűtlen helyzetet teremthet. (Például: a kisebb webshopok bevált gyakorlata, hogy egy szállítóval dolgoznak, az is elég. Ennek okai között az is megtalálható, hogy ahhoz, hogy a webáruház jó feltételekkel szerződjön egy logisztikai partnerrel, el kell érnie egy bizonyos csomagszámot. A túl kicsi üzletek kiszolgálása nem a nagy logisztikai cégek területe – miért kellene oda beerőltetni az MPL-t? Az Ecommerce Hungary kisvállalati tagozata ezért január 26-án állásfoglalási kérelmet nyújtott be a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékeseinek, melyben közölték, hogy álláspontjuk szerint a rendelet az értelmezési nehézségeken túl azért is problémás, mert a felkészülési idő – szűk két hónap – túl rövid annak végrehajtásához.
Az állami postavállalat helyzetbe hozásának magyarázatával kapcsolatban először az Inforádió tudósítása közölt információkat: az ügyről a Magyar Posta az Infostarttal azt közölte, hogy a Posta más piaci cégekkel ellentétben nem válogathat, hogy honnan hová szállít. Így az MPL megjelenésével a webáruházak honlapján garantált, hogy a Magyarországon lakók, bárhol éljenek is, bármelyik webshopban vásárolhatnak.
Az legalább kiderült, kire vonatkozik és kire nem
A Számlázz.hu-n Sziráczki István adatvédelmi joggal és e-kereskedelmi tanácsadással foglalkozó szakember kérdezz-felelek formájában összefoglalta mi az, ami a kormányrendeletből megjelenése után kiderült:
- Milyen minőségben eljáró vásárló esetén kell biztosítani a postai szolgáltatás igénybevételének lehetőségét? A kormányrendeletben hivatkozott jogszabályi hely alapján csak a B2C vásárlásoknál kell ezt lehetővé tenni. A B2B üzletek esetén nem.
- Milyen termékek esetén kell biztosítani az MPL igénybevételének lehetőségét? Olyan termékek esetében, amelyekre az egyetemes postai szolgáltató – amely Magyarországon egyedül a Magyar Posta – általános szerződési feltételei (ÁSZF) lehetővé teszik a szállítást. Az ÁSZF-ből kiderül, hogy a kizárt termékek egyebek mellett a veszélyes anyagok, például hulladékok.
- Kizárólagosan kell-e biztosítani az MPL szolgáltatását más alternatívákkal szemben? Nem, a webáruház továbbra is több logisztikai szolgáltatóval dolgozhat együtt.
- Milyen módosításokat kell végrehajtani a webshop felületén? A szállítási módoknál a Posta által ki nem zárt termékekre vonatkozóan elérhetővé kell tenni az MPL kézbesítését is. Erről a megrendelési folyamatban közérthetően tájékoztatni kell a fogyasztót.
Megjelentek a Magyar Posta árai – és a további feltételek
A Magyar Posta aztán a napokban publikussá tette a feltételeit és árait. Ebből kiderült, hogy a kormányrendelet a Posta értelmezése szerint a Magyarország területére értékesítő kereskedelmi célú internetes honlappal rendelkező vállalkozások számára írja elő, hogy 2024. március 28-tól az általuk értékesített áruk kézbesítéséhez a honlapjukon választási lehetőségként feltüntessék a Magyar Posta Zrt. által nyújtott postai (kézbesítési) szolgáltatást is.
A Posta ezeknek a vállalkozásoknak az általános szerződési feltételeiben vagy a velük között egyedi szerződésben meghatározott árakon biztosítja szolgáltatását. Ha felek nem kötnek egyedi szerződést, akkor a Posta általános szerződési feltételeiben alkalmazott árakat kell feltüntetni:
- Csomagautomatába, Posta Pontra vagy postára kézbesítve: bruttó 990 forint/darab.
- Háznál történő kézbesítés esetén: 0–10 kilogrammig bruttó 1990 forint/darab.
- Háznál történő kézbesítés esetén: 10–20 kilogrammig bruttó 2990 forint/darab.
- Háznál történő kézbesítés esetén: 20–40 kilogrammig bruttó 5990 forint/darab.
A webáruházak a Posta honlapján elérhető űrlap kitöltésével regisztrálják magukat a Magyar Postánál. Amennyiben egy webáruház az ÁSZF-ben meghatározott postai szolgáltatást veszi igénybe, a Postának nem áll módjában az eladott termékeket a vállalkozás telephelyén felvenni.
Ha nem válaszolnak, perre mehetnek
Ormós Zoltán és Csányi Zoltán a postai szállítási üggyel foglalkozó második videójukban arra kérte a szakmabeli nézőket, hogy adjanak ötleteket, mi kerüljön az Ecommerce Hungary állásfoglalásába. Az állásfoglalást még március 28-a előtt meg fog akarják jelentetni A fórumon sikerült tisztázni néhány kérdést. Csányi Zoltán be tudott számolni arról, milyen tapasztalatokat szereztek a Postával, mivel cége, a Dressa más szállítók mellett régóta igénybe veszi az MPL szolgáltatását is. Szemben sok webshoppal, nekik nincsenek rossz tapasztalataik a Postával. A webárhuház szolgáltatásait teljesen szabadon árazzák, ezt nem befolyásolja, hogy éppen melyik szállítóval dolgoznak együtt.
Az Ecommerce Hungary állásfoglalása szerint az továbbra is vitán felül áll, hogy a webáruházak szabadon határozzák meg az áraikat. Megtehetik például, hogy a szállítást beépítik a termék árába vagy akcióznak, vállalva annak költségeit. Ugyanez vonatkozik a csomagolási, vagy a visszaküldési díjra és más tételek külön feltüntetésére.
… Van, ami nem kötelező …
A postai regisztrációról kiderült, hogy az nem kötelező, de az a webáruház, amely ezt megteszi, jobb áron adhatja fel áruját a postán, mintha magánemberként vagy nem regisztrált vállalkozásként vinné be a csomagot. (Ha szerződést köt az MPL-lel, az más helyzet, akkor a feladott csomagok darabszámától függő szállításidíj-ajánlatot kap, amelyben nyilván mennyiségi kedvezmények szerepelhetnek. Ez esetben a Posta más szállítókhoz hasonlóan elviszi a webáruház telephelyéről az eladott árukat.)
Ha egy cégnek nincs a közelében posta, ahol feladhatná a termékeket, akkor érdemes szerződnie a Postával akár napi egy csomagra is. A kis mennyiség miatt ez drága mulatság lesz, de a szállító kimegy a telephelyre a termékért. A magasabb költséget aztán lehet érvényesíteni az eladási árban.
Jelezni lehet a postai szállításnál, hogy a szállítási idő 30 nap. Ennek nem látja akadályát az Ecommerce Hungary szakértői csapata, mivel ez az előírás a Ptk.-ban szerepel. A kormányrendelet úgy szól, hogy a postai szolgáltatás igénybevételének lehetőségét kell megteremteni. Ez nem foglal magában a szállítási időre vonatkozó korlátozást vagy előírást. Például az ennél gyorsabb szállításnak lehet felára. Ezt szerepeltetni fogják az állásfoglalásban.
… És van, ami igen …
A rendelet értelmében akkor sem lehet levenni az MPL-t a szállítók listájáról, ha a webshop szerint rosszul teljesíti feladatait, azaz nem felel meg a saját ÁSZF-jében vagy az egyedi szerződésben vállalt kötelezettségeinek. Ez esetben a hasonló konfliktusok esetén igénybe vehető jogorvoslati útra lehet terelni a jogvitát.
Azoknak, akik fulfillment szolgáltatásokon keresztül indítják a csomagjaikat, meg kell keresniük saját szolgáltatójukat, hogy egyeztessenek velük. Jó esély van arra, hogy ennek alapján szerződni kell az MPL-lel. A fulfillment szolgáltató tud eligazítást adni a fizetési feltételek kezeléséről, miután minden áru hozzá kerül. Van olyan webáruház, amelynél a szállítás esetén csak azt tüntetik fel, hogy „futárszolgálat”, és a bolt dönti el, hogy az áru típusától függően melyiket veszi igénybe két szállítója közül. Ez esetben vélhetően elegendő, ha feltünteti azt, hogy az egyik az MPL lehet, de megtarthatja a döntést magának, hogy mikor, melyik partnerrel szállíttatja az árut.
Ormós Zoltán elmondása szerint az Ecommerce Hungary állásfoglalását a szakmai szervezet automatikusan érvényesnek fogja tekinteni abban az esetben, ha a Posta vagy más hatóság arra nem reagál. Amennyiben vitatnák az abban foglaltakat, akkor az érdekvédők elvárják, hogy kifogásukat pontos jogszabályi hivatkozással támasszák alá.
A Magyar Posta „áll az új kihívás elé”
„Mi is a sajtóból értesültünk róla, hogy március 28-tól a webshopoknak kötelező felkínálniuk a postai kézbesítést is” – árulta el a 24.hu kérdésére Tóth Zsuzsanna, a Postás Szakszervezet elnöke. Rengeteg kérdésük van ezzel kapcsolatban, amiket február 20-án levélben elküldtek a munkáltatónak. Vannak olyan átszervezések a postán, amelyek segítenek a területileg vagy időszakosan jelentkező kapacitáshiányok áthidalásában. Ezért úgy látja, jelenleg el tudják végezni a feladatokat, nem okoz gondot a csomagforgalom kiszolgálása.
A hírportál csak a Magyar Posta 2021-es beszámolóját tudta megszerezni. Ebből az derült ki, hogy az elmúlt tíz évben folyamatosan nőtt a cég csomagforgalma és árbevétele. Összesen 27,5 millió csomagot szállítottak el 2021-ben. Ez több mint duplája a 2014-es csomagszámnak. Tóth Zsuzsanna szerint a webshopos rendelet nem kormányzati támogatás, ha figyelembe vesszük, hogy a versenytársak eleve lefölözik a piacot, kimazsolázzák a nagyobb forgalmú részeket. Eközben a posta egyetemes szolgáltatóként köteles mindenhová szállítani, az ország gyéren lakott részeire is, aminek nyilván nagyobb a költsége.
A 24.hu egy másik cikkében megkereste az UPS-t, hogy kommentálja a Postát helyzetbe hozó rendelkezést, de csak általános választ kapott. E szerint vizsgálják a változást, de a jogszabálytól függetlenül valamennyi webáruházat üzemeltető ügyfelüket képesek kiszolgálni, függetlenül attól, hogy azok mekkora forgalmat bonyolítanak le.
