A mindenki számára egyre nyilvánvalóbbá váló és nap, mint nap megtapasztalt globális klímaváltozás igen komoly kihívás elé állítja mind a gyártókat, mind a szolgáltatókat, mind a kereskedőket a 21. században. Ahogy mindenki számára kézzel fogható közelségbe kerülnek az egyre pusztítóbb környezeti károk, különösen az egyre inkább radikalizálódó fiatal generáció részéről, úgy kap egyre nagyobb szerepet, hogy egy adott vállalat mennyire környezettudatos üzletpolitikát folytat, illetve fenntarthatóság szempontjából mekkora ökológiai lábnyomot hagy maga után az adott termékek/szolgáltatások előállítása során.
A legnagyobb ilyen irányú igény a hőhullám által idén nyáron súlyosan érintett Franciaországban, és az Extinction Rebellion mozgalom szülőhazájában, Angliában van, de Németországban is egyre komolyabb az igény az újrahasznosítható csomagolások, és egyre nagyobb az elvárás az ellátási lánc szereplői felé is, hogy környezetbarát termelést folytassanak.
A Zalando májusban jelentette be például, hogy kísérleti jelleggel újrahasznosítható csomagolásban küldik ki termékeiket. Franciaországban és Angliában pedig közel 3 és fél milliárd euróra becsülik az újrahasznosítással kapcsolatos technológiák piacát, mint azt egy idén készült tanulmányban, a Bazaarvoice nevű piackutató cég is megerősítette.
Ennek ellenére a környezettudatos fogyasztói elvárásoknál is jelentős nemzeti sajátosságok figyelhetők meg, minden országban más és más a vásárlók elvárása a kereskedők és szolgáltatók felé. Az újrahasznosítható csomagolás, vagy az utolsó kilométeren elektromos eszközzel történő környezetbarát kiszállítás szinten mindenhol elvárás, de míg Angliában és Franciaországan leginkább a klasszikus környezetvédelmi szempontok érvényesítését várják el a fogyasztók a gyártóktól, addig Németországban a vásárlók szerint a termékek minőségét és élettartamát kellene a gyártóknak növelniük ahhoz, hogy a fogyasztáshoz kapcsolódó környezeti károkat érdemben csökkenteni lehessen.
Az utóbbi évtizedekben felpörgő fast-fashion láncok például hatalmas ökológiai lábnyomot hagynak maguk után, gyorsan elhasználódó termékeik révén pedig kezelhetetlen mennyiségű ruházati hulladékot hagynak maguk után évről évre. A Zara, Breshka, H&M, C&A és hasonló cégek például károsabb hatással vannak klímaváltozásra, mint az igen rossz hírű repülés és hajózás együttesen a Földön. A különösen környezetszennyező alapanyag gyártás során az emberiség szén- dioxid kibocsátásának közel öt százalékát teszi ki a textil ipar.
Ahhoz, hogy 2050-re elérhessük a Párízsi klíma megegyezésben foglalt nulla károsanyag kibocsátást, igencsak vissza kell fogják magukat a nagy ruházati óriások. Sokak szerint azonban nem csak a gyártást kell ezeknek a cégeknek tisztább módszerekkel és minőségi alapanyagokra koncentrálva folytatniuk, de az agresszív árazásra épülő épülő marketingjükből is vissza kellene, hogy vegyenek. Ahogyan fontos lenne az is, hogy a jobb minőségű, hosszabb életciklusú ruhadarabokat árulnának, amiket jó minőségű használt ruhaként később is fel lehetne használni. A mára már negyedévente érkező új kollekciók ugyanis hamar a kukákban végzik, és legtöbbször olyan állapotban, hogy azokat már lehetetlen ruhaként felhasználni.
Sokak szerint kötelezni kéne a ruházati cégeket, hogy ezeket a használt termékeket valahogy újra eljuttassák a rászorulóknak, vagy érdeklődőknek.
Bár igen jelentősen megemeli a költségeket, a környezettudatos üzletpolitika az egyre fogékonyabb fiatal célközönségnél és ez már szinte azonnali eredményekkel jár.
A nagy tech cégek is egyre inkább átálltak megújuló energiaforrásokra, az Apple és a Google 2017-ben és 2018-ra száz százalékban megújuló energiaforrásokra támaszkodik adatközpontjai működtetése során, az Amazon például igencsak le van maradva ebben a tekintetben. A Greenpeace idén tavasszal azzal vádolta meg a céget, hogy az olaj-és fosszilis energiahordozókat használó lobbik ügyfeleként a Jeff Bezos féle óriás letett arról, hogy átálljon teljesen megújuló energiaforrásokra. Bár az alkuval és a háttértárgyalásokkal kapcsolatos támadásokat visszautasította a cég, annyi azért bizonyos, hogy a tavalyi teljes év során a vállalat csupán energiaszükségleteinek 53%-át tudta környezetbarát forrásból beszerezni.
Ahogyan szerte Európában is számos kereskedő kísérletezgetett újrahasznosított csomagolás bevezetésével, 10-ből kilenc cég már megfontolta ezek bevezetését és több ajánlatot is kért erre nézve, de végül igen kevesen vezették is azokat be. Az Egyesült Királyságban a kereskedők 64 százaléka még mindig műanyagba csomagolja az árut, de Németországban és Franciaországban ez az arány például 80 és 87 százalék volt, tehát még rosszabb a helyzet. Ennek ellenére szinte minden gyártó ragaszkodott ahhoz, hogy a jövőben magasabb színvonalú alapanyagok felhasználásával növeljék az adott termékek életciklusát és jóval tartósabb és ezáltal környezettudatosabb üzletpolitikát folytatnak majd.
