A magyar csomaglogisztikai piacról szóló legutóbbi jelentésében a PwC Magyarország jelentős csomagszám növekedést és az import forgalom drámai mértékű megerősödését jelezte. A szektor szerkezeti változása a rakétáit éppen begyújtó Delivery Gateway (DGW) intelligens e-kereskedelmi logisztikai platform számára jelent visszaigazolást.
A PwC Magyarország nemrégiben publikált csomaglogisztikai jelentése szerint tavaly mintegy 200 millió küldeményt kezelt a szektor, és bár az export visszaesett, a külföldről beérkező csomagok száma 39 százalékkal, több mint 52,5 millió csomagra bővült. És miközben a csomagautomaták használata több mint 50 százalékkal nőtt (és folyamatosan nőtt a csomagpontos, csomagautomatás megrendelés-átvétel népszerűsége is), a fejlesztési irányokat a piaci szereplők zömmel olyan területekre célozzák, mint az útvonaltervezés, a futárterhelés optimalizálása vagy az ügyfélszolgálati automatizáció.
Ez az irány éppen egy nemrég debütáló összpiaci megoldásnak kedvez: a Delivery Gateway ráadásul nem csak az itthoni alkalmazási környezeten gondolkodott, hanem az összeurópaiban. „Éppen jó időben vagyunk, jó helyen” – magyarázza Barcsay Erik, a nyolc éve megfogalmazódott projekt ötletgazdája és a DGW egyik alapítója.
A már termékké érett fejlesztések eredménye abból a helyzetből született, hogy az e-kereskedelmi piacon nem volt egységes megoldás a csomagpontok kiválasztására. Az utóbbi években ugyan jó néhány webáruház eljutott addig, hogy a megrendelői számára (például egy lenyíló menüből) kiválaszthatóvá tette a megfelelő város, utca, illetve a legközelebbi automata helyének kiválasztását, de sem ez, sem pedig a másik megoldás (melyben előbb ki kell választani a csomagszállítót, és utána jelölhető ki, hogy hol venné át a csomagját) nem volt elég komfortos és megrendelőbarát.
Térképre az összes lehetőséget!
Erikék úgy gondolták, hogy a jó megoldáshoz az ellenkező irányból kellett elindulni: egy egységes térképből, amire minden célmeghatározás – akár együtt, akár külön is – megadható, megteremthető.
A vásárlónak ez annyit jelent, hogy a DGW egy térképen keresztül szűri meg számára az összes szükséges információt, hogy a vásárlást, illetve a csomag célba jutása a megrendelő számára a legoptimálisabb megoldással tudjon megtörténni.
„Az volt az eredeti elképzelésünk, hogy rátesszük egy térképre az összes csomagátvételi lehetőséget. Mindet – és ebből kell tudni a megrendelő számára a legjobb megoldást könnyen, egyszerűen kiválasztható módon felkínálni”
– mondta Barcsay Erik. Tehát: legyen az csomagpont, csomagautomata, akadálymentesített átvételi helyszín, 24 órás nyitva tartású vagy bankkártya-elfogadóhely, mindet felvitték egyetlen térképre. Ehhez, ha már az egy térkép, minél több hasznosítható információval a cél, aztán hozzátehették például egy kereskedő saját bolthálózatának infóit is.
Mindebből egy jól átlátható és jól kombinálható megoldás született: a DGW megoldását jelenleg éppen bekötik a Rossmannhoz. Ennek eredményeként országos szinten is láthatóvá válik, hogy hol vannak ilyen boltok, s akár azok közelében is: hol, milyen módon lehet átvenni a megrendelt terméket. Ez alapján a vásárló maga döntheti el, hogy a közelben bemegy-e majd egy fizikai boltba, avagy majd inkább csak elballagna egy, az útvonalába eső automatához.
Problémák: kezelve!
Erik elmondása szerint az egyik legfőbb kezelendő problémát az jelentette, hogy a csomagküldő szolgáltatók informatikai rendszerei nem beszélnek azonos nyelvet. A DGW sikerét éppen az alapozza meg, hogy ezt az integrációt sikeresen végrehajtotta a logisztikai szolgáltatókkal, ezáltal teljesen egységesíti és standardizálja a kommunikációt. Ennek köszönhetően, ha egy webáruház beköti a DGW-t, már nem kell az eltérő interfészekhez alkalmazkodnia: egyetlen, egységes formátumban kommunikálhat az összes logisztikai cég rendszerével.
Nagyrészt ez a munka már befejeződött: a Foxpost, a Packeta, a GLS, a DPD, az MPL, a Sameday, az Express One, a Trans-Sped, a Wolt Drive, a DHL, de a holland nemzeti postai és csomagküldő szolgáltató (PostNL) és a UPS is „körön belül van már”- tette hozzá a cégalapító.
Fontos kritériumnak számít, hogy a DGW adatbázisban folyamatosan szinkronizálni kell (tudni) a csomagpontokat. Ha például kikapcsolnak a szolgáltatásból egy csomagautomatát (mert tönkre ment, átmenetileg elérhetetlen, átépítik, áthelyezik stb.), akkor azt azonnal szinkronizálni kell a DGW rendszerében is – és aktuálisan levenni, inaktívvá kell tenni az adott pontot, szolgáltatást. Ugyanez a helyzet akkor, ha új csomagpontok, csomagautomaták jelennek meg a hálózatokban; ahogyan jelenleg például gyakran bukkannak fel a benzinkutakon is. Ezeket az új pontokat szintén be kell tudni szinkronizálni a rendszerbe.
A DGW ezt az egész ökoszisztémát próbálja meg egyesíteni és praktikusan alkalmazhatóvá tenni az egész piac számára. Ehhez külön előnyöket nyújt a számára is, hogy a csomagszolgáltatók kinyitják egymás felé az automatáikat. Így ma már például egy Alza-boxba teljesen hétköznapi módon vihet csomagot már a DPD is. Ez pedig ugyanarra az adatszinkronizációra épülő feladatot jelent a logisztikai cégek számára, mint amiről a DGW is szól.
„A DGW a vásárlót helyezi előtérbe. Ez a kis térkép számukra – de ezen keresztül a kereskedő számára is – ugyanannyira fontos, mint az, hogy a kosár gomb hol található a termékoldalon az árhoz képest (és ott milyen színben, mekkora méretben jelenik meg). A kereskedelem sikere szempontjából is fontosnak tarom, hogy az alkalmazás szép és könnyen kezelhető formát kapott, de azt is, hogy egy sor kényelmi opció is felajánlható vele a vásárlónak”
– magyarázta Barcsay Erik.
Csak be kell illeszteni
A kereskedő cégek számára a rendszer beépítése egyszerű: a megoldást beilleszthetik a webáruházaikba, és a DGW-n keresztül, néhány kattintással máris tudnak a honlapjukról csomagot feladni „a körön belüli” futárcégeknek. Illetve: az e-kereskedőnek nem kell csomagfeladást, címkenyomtatást, a csomagstátusz-információk szinkronizálását megoldania – mert ezt az alkalmazás automatikusan elintézi. Sőt: a rendszer akkor is jelez, ha a csomagot kézbesítették, vagy ha hibás volt a kézbesítés. A kereskedőnek pedig azzal sem kell foglalkoznia, hogy a logisztikai cégeknél változnak az API-k – ezt a DGW folyamatosan leköveti és lefrissíti a rendszerében.
Barcsay Erik úgy véli, a DGW fontos jellemzője az is, hogy a környezetvédelem, a környezettudatosabb munkavégzés számára is kedvezőbb megoldásokat kínál az e-kereskedelem számára. Az átgondolt ökoszisztéma a jelenleginél, rendszer szinten is jelentős mértékben fenntarthatóbb megoldást kínál úgy, hogy annak leginkább a megrendelő a kedvezményezettje.
A térkép felvértezésekor sorra jöttek az életszerű helyzetekből adódó, megoldásra váró akadályok és problémák is. Amilyen például a házhoz szállított csomag átvételével kapcsolatos egyedi, szükséges információk beépítése. Itt arra is választ kellett találni, hogyan oldható meg, hogy a futár akkor is pontosan, bolyongás nélkül is az átvevőhöz érhessen, ha egy csomag pusztán egy gyűjtőcímmel (egy lakótömb, lakópark, ipari park stb. címével) rendelkezik. A jelenlegi rendszerekben a Megjegyzés rovatba kerülő információk átadása gyakran hiányos, így sokszor előfordul, hogy a futár számára végül nem lesznek megismerhetők.
A DGW fejlesztése során ezért beépítettek a rendszerbe egy címpontosítás funkciót, melynek segítségével a megrendelő pontosan megjelölheti a csomagátvételi pontot. És a futár egyszerűen oda kézbesíthet. Arra is megoldást találtak, hogy az efféle, egyedileg pontosított koordinátákat akkor is át lehessen adni a futárcégnek, ha az adott cég informatikai rendszere ezt nem, vagy nem pontosan tudja kezelni. Így került a csomagcímkék mellé egy QR-kód, ami jelzi magát a lokációt.
Kicsiknek és nagyoknak
„A szolgáltatást úgy paramétereztük, hogy az egy kis boltnak is megérje” – mondta Barcsay Erik. A Delivery Gateway havi 40 megrendelésig ingyen használható, nagyobb forgalom esetén viszont már fizetős a szolgáltatás. A kereskedő egy kalkulátor segítségével maga is kiszámolhatja, hogy mennyibe kerül számára egy-egy csomag. Ez alapján pedig azt is eldöntheti, hogy melyik szolgáltatási méretet választja és preferálja. A havi csomagár mellett van kedvezményes, éves előfizetésre is mód, a rendszert pedig úgy állították be, hogy a tízezer csomagnál nagyobb forgalmú kereskedők egyedi ajánlatot kérhetnek.
Már több nagyobb kereskedő is használja a DGW-t (köztük van a BENU, a Bio-Barát, a Vatera, a Bortársaság, a Györgytea és hamarosan a Rossmann is), de ez a szám gyorsan nő. Az e-kereskedelmi logisztikai platform jelenleg Magyarországon belül működik, de már európai szintű tesztelés is zajlik. A rendszert viszont eleve úgy építették és készítették fel, hogy ne legyenek országkorlátok, így a nemzetközi szolgáltatókat is egymás után kötik be a rendszerbe.
