Akadálymentesítés terén még mindig nem teljesítenek jól az online boltok: a fogyatékkal élők kb. 65 százaléka hagyta már el a kosarát emiatt – írja az Ecommerce Europe.
A fizikai nehézségekkel küzdő, és főként az idősebb vásárlóknak meghatározó jelentőségű lehet, hogy egy webshop felépítésében, megjelenésében és működésében mennyire akadálymentes. Egy elsőre dizájnosnak tűnő, ám nem megfelelően akadálymentesített oldal ugyan sokak számára lehet vonzó, de egy jelentős vásárlói réteg egyszerűen képtelen azt használni, mert fizikai korlátokba ütközik. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a pandémia időszakában rengeteg idős ember lépett be az online vásárlótérbe, akiknek nagy része nem tért vissza teljesen a fizikai vásárláshoz, jelentős bevételtől fosztjuk meg magunkat, ha erre nem figyelünk oda.
A ABN AMRO bank kutatása szerint Hollandiában a 65 év felettiek kb. 80 százaléka vásárol rendszeresen az interneten. Mivel a populáció nagyjából 20 százalékát adják jelenleg, ez nem kevés vásárlóerőt jelent, és részarányuk – ahogy a legtöbb európai országban – egyre emelkedik. 2043-ra a legnagyobb e-kereskedelmi piacot jelentő Nagy-Britannia lakosságának 24 százalékát adja majd a 64 év felett korosztály. A legtöbb kutatás azonban arra is rávilágít, hogy az idősek és a fogyatékkal élők számos nehézségekkel küzdenek a vásárlások során – a nagy részük legalábbis beszámolt ilyen esetekről.
A legtöbb webshopot érinti a probléma
Az akadálymentesítést kutató amerikai WebAim Intézet 1 millió weboldalt vizsgál rendszeresen, és kb. 98 százalékuknál tapasztaltak olyan elemeket, amelyek nem felelnek meg a WCAG, vagyis a Webhelytartalom Akadálymentesítési Iránymutatások feltételeinek (erről korábban részletesen írtunk). “A márkák erőteljesen fókuszálnak arra, hogy a weboldalaik gyönyörűen nézzenek ki a saját brandjük felől nézve, de a fogyatékkal élők szempontjait figyelmen kívül hagyják – mondta el Dom Hyans, az erre szakosodott Purple Goat marketingügynökség stratégiai vezetője. “Nem veszik figyelembe a kisegítő szoftverek használóinak tapasztalatait sem. Ezek lehetnek képernyőolvasók, nagyítók, vagy akár egy egyszerű képcímkézés és feliratozás, amelyeket az emberek alkalmaznak a jobb felhasználhatóság érdekében, ám ezekkel egyáltalán nem számolnak” – tette hozzá.
A bevételkiesésen kívül a másik problémát az okozhatja, hogy számos esetben indult már jogi eljárás weboldalak ellen a megfelelő akadálymentesség hiánya miatt. Ez elsősorban az Egyesült Államokban jellemző, de ahogy erről korábban írtunk, itthon is volt már erre példa a Telekom weboldalának kapcsán. Az Unióban 2019-ben fogadták el az Európai Akadálymentességi Direktívát, amely 2025 június 28-tól kötelező érvényre emelkedik, így ezzel hamarosan minden webshop-üzemeltetőnek foglalkoznia kell.
Hogyan javíthatunk ezen?
Számos tényezőt kell figyelembe venni ahhoz, hogy minél nagyobb mértékben meg tudjunk felelni ezeknek a szempontoknak. „Létfontosságú az e-kereskedelmi webhelyek és alkalmazások tesztelése annak biztosítása érdekében, hogy a funkciók ne csak egérrel, hanem billentyűzettel is elérhetők legyenek, hogy a navigáció és a tartalom olvasható legyen a képernyőolvasók által, és hogy a háttér és az előtér közötti színkontraszt elég erős legyen a látáskárosodott felhasználók számára is” – mondta Debbie Ellison, a VMLY&R Commerce globális digitális vezérigazgató-helyettese.
A W3C (World Wide Web Consortium) honlapján rendelkezésre állnak olyan eszközök, amelyekkel tesztelni tudjuk a weboldalunkat, és javaslatokat kaphatunk a jobb használhatósághoz, de fordulhatunk erre specializálódott szakemberhez is, aki segíteni tud az ajánlásoknak való megfelelésben.
