Az Európai Unió összes tagállamában, így Magyarországon is hatályba lép az a jogszabály, amely a webáruházak működtetői számára egy új ‘online elállási gomb’ megjelenését eredményezi. A június 19-től kötelező jogszabály alapja egy három éve elfogadott uniós direktíva. Ennek célja, hogy a felhasználó, ügyfél, vásárló gyakorlatilag ugyanolyan könnyen szabadulhasson meg bizonyos, online létrejött szerződési kötelmektől, amilyen könnyen azt megkötötte. Az elállás funkció (vagy online elállási gomb) webáruházba beépítése kötelező, ráadásul nem elegendő csak a technikai fejlesztés (és egy új gomb elhelyezése) az oldalon, mert az ÁSZF-eket, az elállási tájékoztatókat – sőt: jellemző módon az eddigi rendelési folyamatokat is módosítani kell. A határidő közeleg, ezért is kérdeztük a terület és a téma érintett szakértőitől, hogyan is állunk ezügyben a rajt előtt.
A webáruházak üzemeltetői számára június 19-étől érvénybe lépő változás valójában egy teljesen új történet. Online elállási funkció eddig ugyanis nem létezett. A fogyasztó és a vállalkozó közötti szerződésekről szóló jogszabályt (45/2014. (II. 26.) Korm.rendelet) módosította egy uniós irányelv, ami alapján kötelezővé kell tenni ezt az elállási funkciót. Ez azt jelenti, hogy a folyamatban el kell helyezni egy „elállási jog gyakorlása” vagy ehhez hasonló elnevezésű menüpontot. Egy gombot, melynek segítségével a fogyasztó gyakorolni tudja az elállási jogát.
Ugyanúgy venni mint nem venni?
A gomb elnevezése nem kötött, nincs kötelező formula. Az azonban elvárás, hogy a felirata az „Elállás a szerződéstől” tartalommal egyenértékű legyen. Az olyan általánosító címkék tehát, mint a „Mégsem” és a „Visszaküldés” a jogszabály szerint nem elegendők. Ennél fontosabb, hogy a gomb mögött gyakorlatilag egy űrlapnak kell állnia. Ezen az ügyfélnek meg kell adni a nevét, e-mail címét, rendelésszámát, illetve az a tényt, hogy a fogyasztó gyakorolja az elállási jogát.
„Egyetlen olyan webshop volt eddig, ahol az üzemeltető azt mondta, hogy ő nem fogja tudni ezt időre megoldani, és hogy ne is módosítsuk az ÁSZF-et. Elmagyaráztam neki, hogy mi az ÁSZF-et biztos, hogy módosítjuk, mert annak jogszerűnek kell lennie, szóval csak iparkodjanak az elállási funkció webáruházba lefejlesztésével”
– mondta Krausz Miklós annak kapcsán, hogy az ügyfelei körében mit tapasztal, mennyire felkészültek az új követelmény megfelelésére az online boltok. A VirtualJog alapító-tulajdonosa szerint azt kell megérteni, hogy valójában mindez egy, a fogyasztó számára létesített kényelmi funkció. Ahogyan a regula indoklásában is szerepel: az a célja, hogy a fogyasztó ugyanolyan egyszerű módon gyakorolhassa az elállási jogát, mint amilyen egyszerű módon a vásárlást megteheti.
„Az uniós irányelvben az is szerepel – noha a magyar jogszabályba nem került bele, de nyilvánvalóan ez volt a jogalkotó akarata -, hogy mindez olyan kényelmi megoldás legyen, hogy ha a webáruház vásárlók például regisztrálhatnak is, akkor az elállási funkció e bejelentkezési űrlap adatait automatikusan használja az elállási folyamat megkönnyítése során is. Így a név, e-mail cím stb. alapadatok újbóli kitöltésére sincs szükség” – magyarázta az internetes szakjogász.
-
Bérelt motorosok előnyben
A webáruházak informatikai fejlesztése a saját webshop motorral működő online boltok számára jelenthet nagyobb megoldandó feladatot. Aki e kötelező panel fejlesztését az ügyfél kiszolgálása és a saját adatkezelési kényelme szempontjából is előnyökre fókuszáltan szeretné kihasználni, az olyan kényelmi megoldást is beépíthet a rendszerébe, mint például a rendelésszámra, illetve a több termék rendelése esetén akár tételenként kiválasztható elállási funkció használata. Krausz Miklós tapasztalatai szerint a regisztrációs protokollt használó webshopban „nem érdemes külsős elállási funkciót, külső elállási űrlapot igénybe venni, ebben gondolkodni, mivel ezt a webshopmotornak saját magának is tudnia kell kezelni”.
Magyarázata szerint az a lényeg, hogy ha regisztráció van, akkor bejelentkezés után ezek az adatok legyenek ott. Ha pedig nincs regisztráció, akkor ki kell tölteni ezeket a mezőket, és aztán az elállási joggal élésről szóló dokumentumot beküldeni. Ez utóbbi visszaigazolása a gyakorlatban úgy történik, hogy a webáruház e-mailben vissza kell, hogy igazolja az elállási jogi kérelem beérkeztét. Attól kezdve pedig a webáruház felelőssége az ügyintézés.
Elállás – logolni is érdemes
Az Unas már lefejlesztette a saját rendszerében az ezt az igényt kielégítő protokollt. Hasonlóan járt el az összes nagy webáruházmotor-üzemeltető; és már mind megtették e fejlesztési lépést. „A Shoprenter egy új, kényelmes, egyszerű megoldást fejleszt a jogszabályi követelmény maradéktalan megfeleléséhez” – válaszolta a Kosárérték erre vonatkozó kérdésére Rab Máté, a Shoprenter ügyvezetője. Ők egy egyedi szöveges menüpontot hoznak létre, amit az ügyfeleik néhány kattintással beállíthatnak már a június 19-ei hatályba lépés előtt is.
„A legnagyobb kihívást az jelentette, hogyan védjük úgy az űrlapot a különböző bot támadásoktól, hogy a felhasználói élmény és a jogszabályi elvárás se sérüljön. Egyedi megoldás az űrlapban az, hogy ellenőriznünk kell az űrlap kitöltője által megadott adatokat, és csak akkor lépünk tovább, ha létezik a megadott rendelésszám és egyezik az ott megadott email cím a rendelésben megadottal”
– magyarázta rab Máté. A cégvezető hozzátette, hogy e témában fontos szempontnak tekintik a visszakövethetőséget is: már készül az admin felületre a logolás is a webshop adminisztrátor számára, ahol láthatja, ki és milyen adatokkal töltötte ki az elállási űrlapot.
A jogszabály nem írja elő, de a webáruházak részéről gyakran feltett kérdés, hogy kötelező-e naplózni az elállási jogi kérelmeket. Krausz Miklós véleménye, hogy érdemes ezt megtenni. A webáruháznak ugyanis bizonyítania kell tudni a hatóság felé, hogy az ügyfél elállt a vásárlástól és a webáruház ezt visszaigazolta. Rendszer szinten áttekinthető és kezelhető módon, Krausz Miklós szerint, az elállási jog funkció működésének logolása, naplózása indokolt és kérdéses esetben egyértelműen nagyobb biztonságot jelent a kereskedők számára.
