Oldalaink találati pozíciói bizony nincsenek bebetonozva: az új weboldalak megjelenése, a versenytársak keresőoptimalizálási erőfeszítései, vagy egy frissítés az algoritmusban mind-mind befolyásolhatják azokat. Mit mondanak a Google szakemberei, hogy minél előrébb kerülhessünk a rangsorban?

Hirdetés

Az e-kereskedelemben a különböző keresőszavakra elért találati pozíció élet és halál kérdése lehet, hiszen a statisztikák szerint az első néhány Google találat viszi el a kattintások túlnyomó részét, a második oldalig pedig már szinte senki sem jut el. Vagyis ha online értékesítésre adjuk a fejünket, a legnépszerűbb kereső elemzési szempontjairól érdemes naprakész információkkal rendelkezni. A probléma az, hogy ezekről a Google – pontosan a saját pozícióját megőrizendő – mindig nagyon szűkszavúan nyilatkozik, és mindenki csak találgat, ha egy-egy nagyobb változtatás (core update) lát napvilágot. Persze az alapvető rangsorolási elvek nem változnak, vagyis a minőségi backlinkek száma, a kulcsszógazdag tartalom és meta tag-ek, az oldalsebesség és egy sor más mennyiségi tényező még mindig nagyon fontos szerepet játszanak. Habár a domaineket értékelő PageRank rendszer már 2016 óta nem nyilvános, a Google valószínűleg még mindig használ hasonló mutatót a rangsorolásnál. Ha az oldaunk “értékét” akarjuk megállapítani, vagy a konkurenciával összehasonlítani, azt így is számos egyéb eszközzel elemezhetjük (pl. MOZ, Domain Rating, Ahrefs).

A Google Webmaster blog egy augusztus elejei bejegyzésben részletesen foglalkozik ezzel a kérdéssel: Danny Sullivan, a cég nyilvános kapcsolattartásért felelős munkatársa fejti ki, hogy mit tehetünk, ha egy frissítés után visszaesett a weboldalunk pozíciója, és hogy hogyan építsünk olyan oldalt, amit a kereső is jobban értékel.

“Azt javasoljuk: koncentrálj arra, hogy a tőled telhető legjobb tartalmat hozd létre! Ezt értékelik az algoritmusaink is.”

Azt ő is megemlíti, hogy az keresőalgoritmus persze nem úgy látja az oldalakat, mint az ember, hanem próbálja megtalálni azokat a “jeleket”, amik az emberi igényekkel minél inkább összefüggésben állnak. Leírja, hogy ezek közül az oldalak kapcsolódása, vagyis a linkek a legismertebbek, és fontosságuk kétségbevonhatatlan, de persze a többi szempontról ő is szemérmesen hallgat. A bejegyzés elején megnyugtat minket, hogy nincs semmi probléma azzal, ha hátrébb kerülünk egy frissítés után, és egyáltalán nem biztos, hogy bármi gond lenne az oldalunkkal. Azért ha valaki ebbe mégsem törődne bele, annak javasol egy kérdéssort, amely alapján érdemes átgondolni a tartalmainkat. A legfontosabb kérdések ezek közül a következők:

• Tartalmaz-e az oldal saját információt, beszámolót, kutatást vagy elemzést?
• Ha az információ más forrásokon alapszik, kerüli-e az egyszerű másolást vagy átfogalmazást, helyette eredeti és tényleges értéket ad-e hozzá?
• A cím és/vagy az oldalcím (title) a tartalmat megfelelően foglalja-e össze?
• A cím és/vagy az oldalcím nem túlzó vagy sokkoló?
• Egyértelműek-e a hivatkozások, kiderül-e szerző háttere és szakértelme a saját oldalára, vagy az oldalon lévő szerzői aloldralra mutató linkekből?
• Tartalmaz-e könnyen igazolható tárgyi tévedéseket?
• Tartalmaz-e nyelvtani vagy stilisztikai hibákat?
• A szövegek igénytelennek, vagy több szerző által összedobottnak látszanak, és szerepelnek-e más oldalakon is?
• Nincs-e az oldalon túl sok reklám, ami a fő tartalmat megtöri, és elvonja róla a figyelmet?
• Megfelelően jelenik-e meg az oldal mobileszközökön?

Természetesen nem létezik olyan elemző algoritmus, amely minden fenti kérdést megfelelően tudna megválaszolni, ezért alkalmaz a Google emberi ellenőrzést is, vagyis erre felkészített értékelők, “raterek” nézik át a weboldalakat egy szigorú szempontrendszer alapján. A számukra készült, vaskos terjedelmű munkaanyag egyébként szabadon hozzáférhető.

Ebből kiderül, hogy az értékelők a vizsgált oldalt elhelyezik egy kilencfokú skálán (Legalacsonyabb-Alacsony-Közepes-Magas-Legmagasabb, köztük egy-egy átmeneti értékkel), ami az átfogó tartalmat pontozza (Page Quality – PQ) Először is az oldal céljának egyértelműen megállapíthatónak kell lennie, vagyis ki kell derülnie számukra, hogy milyen típusú weblapról van szó. A vizsgálati szempontrendszerük legfontosabb irányelve az E-A-T (Expertise, Authoritativeness, Trustworthiness), vagyis a szakértelem-hitelesség-megbízhatóság hármasa. Ezen elvek mentén a fő tartalom (Main Content – MC) minőségét és mennyiségét, és a szerző ismertségét, hírnevét is számításba kell venniük. Az útmutató példákat is hoz különböző célú magas, illetve alacsony PQ értékű weboldalakra.

A vásárlás kategóriában a legmagasabb pontszámra példaként említ egy webshopot, amely többek között saját gyártású hátizsákokat forgalmaz. A magas értékelést azzal magyarázzák, mivel egyértelmű a célja (termékek bemutatása és értékesítése), megfelelő mennyiségű és minőségű tartalommal (MC) bír, saját gyártmányú, népszerű és jó minőségű termékeket forgalmaz, így hitelesen tudja azokat bemutatni.

Ám – ahogy az a blogbejegyzésből is kiderül – ha a fenti szempontok alapján át is dolgozzuk a weboldalt, érdemi változást csak a következő nagyobb frissítés után várhatunk. Ezeket néhány havonta szokták kiadni, amit nem is mindig jelentenek be előre, így a bejáratott kulcsszavainkra korábban elért pozícióink visszaszerzése bizonytalan ideig is eltarthat. Vagyis a fent leírtak mellett érdemes rendszeresen elemezni, átgondolt SEO munkát folytatni, új kulcsszavakat keresni és azokra optimalizálni, hogy versenyben tudjunk maradni az online értékesítés folyamatosan változó, izgalmas világában.

Mindent megtudhatsz a SEO-ról a keresőoptimalizálás tapasztalt szakértőitől a
Keresőoptimalizálás, SEO kollekciónkban
összegyűjtött cikkekből.