Úgy tűnik, 2020 meghozhatja az áttörést, és megjelenhet az első nemzeti digitális valuta – hol máshol, mint a világ e-kereskedelmi fellegvárában, Kínában. Bár Kína DECP (Digital Currency/Electronic Payments) kezdeményezését már jó öt éve bejelentették, még a teljesen állam által irányított pénzügyi rendszerben is számos akadállyal kellett szembenézni a fejlesztéseket felügyelő Kínai Jegybanknak.
A jó néhányszor elhalasztott fizetési rendszer bevezetése május hónapban több kínai nagyvárosban, Sencsenben, Szucsouban, Csengtuban, valamint Peking bizonyos részein és a 2022-es Pekingi Téli Olimpia helyszínein tesztüzemben ugyan, de már élesben is megtörtént.
Az egyelőre csak korlátozott körben és csak bizonyos vállalkozások, valamint felhasználók számára elérhető digitális jüan országos bevezetésével kapcsolatban pedig még csak ígéretet sem tettek a kínaiak. Nem kimondott céljuk, hogy a digitális innovációval megtörjék a dollár világgazdasági hegemóniáját.
Az már egészen más kérdés, hogy a világ egyik leghatalmasabb állama tulajdonképpen nem tesz mást, mint egy teljesen államilag felügyelt és kontroll alatt tartott digitális valutát vezet be, ami mindennel szembe megy, ami miatt az első kriptovalutákat kifejlesztették. A lépés a kétkedők szerint innováció helyett inkább csak még komolyabb lendületet adhat az ország sokat bírált társadalmi kreditrendszerének kiterjesztésének.
A jelenleg elterjedt decentralizált valutákkal ellentétben ugyanis a kínai digitális pénz – bár támaszkodik a blockchain-technológiára – alapvetően pont ellentéte ennek. Az anonimitást előtérbe helyező techno-utópisták titkosításra épülő globális valutájával, az úttörő bitcoinnal szemben a digitális jüan tulajdonképpen szembemegy mindazzal, amiért a bányászatra és versenyre épülő elődeiket létrehozták.
A teljesen nyilvános bányászható érmék, és az azokat hitelesítő elosztott főkönyvek gyakorlatilag mindenki számára névtelenül elérhetőek. Éppen ebben rejlik az erejük: a blockchain elosztott főkönyvében az algoritmusok hitelesítik a tranzakciókat. Ezzel szemben, bár a technológiai háttérrel kapcsolatban meglehetősen titokzatos a kínai állam, a digitális jüan főkönyvét teljes egészében a Kínai Jegybank felügyeli. Ennek a biztosítására 50 technológiai szabadalmat jegyzett be az ázsiai állam, így ennek felügyeletét a Kínai központi bank látja el, tehát tulajdonképpen semmiben nem különbözik a hagyományos pénznyomtatástól.
A másik nagy különbség is a rendszer centralizációjából fakad. Mivel a főkönyv teljes egészében a Kínai Jegybank szervein fut majd, és nincsenek harmadik fél által üzemeltetett p2p bányászok, akiknek jóvá kell hagyniuk a tranzakciókat, a blockchainnél tapasztalható késés is megszűnik. A tervek szerint a rendszer így sokkal zökkenőmentesebben fogja tudni kiszolgálni a klienseket a hétköznapi tranzakciók során.
A Tencent és Alibaba birtokában lévő, Ant Financial által üzemeltetett digitális fizetési rendszerek már jelenleg is a tranzakciók milliárdjait bonyolítják minden üzleti negyedévben, és használatuk annyira elfogadott, hogy az államnak folyamatosan figyelmeztetnie kell a nagyvállalatokat, hogy a kínai papír yüant még mindenhol el kell fogadniuk érvényes fizetőeszközként.
A WeChat Paynek és Alipaynek köszönhetően a készpénz nélküli, arcfelismerésen alapuló technológia annyira részei az ázsiai ország mindennapjainak, hogy aligha ütközik majd akadályokba a rendszer bevezetése.
A kommunista párt már évekkel ezelőtt elkezdte a tradicionális kriptovaluták ellehetetlenítését az országban, hiszen 2017-ben megtiltották a yüan ezekre való átváltását, majd tavaly betiltották bányászatukat is. Mindezt úgy, hogy tavalyi bezárásáig a viszonylagosan olcsó áramnak köszönhetően az ázsiai országban tevékenykedők voltak felelősek a világ összes kriptobányászatának hetven százalékáért.
Az anonimitást lehetővé tévő decentralizált, a kormány által ellenőrizhetetlen alternatív pénzügyi lehetőségek pedig komoly tüskének számítottak a rendszer szemében. A kínai kormányzat a korrupcióra és pénzmosás elleni küzdelemre hivatkozva szántotta be a kriptovaluták piacát, mondván, így nem lehetséges a rendszerből kiszipolyozott pénzt anonim módon külföldi piacokra csatornázni. A monetáris önállóságra hivatkozó kínai hivatalnokok az egyetlen kihívónak a Facebook által fejlesztett Librát tartják, és sokak szerint kapóra jött számukra a versenyben, hogy az amerikai szabályozók felléptek a cég megregulázásának érdekében. A digitális valuta bevezetésével pedig tovább csökkenthetik függőségüket a hagyományosan dolláralapú pénzügyi piacoktól.
Ahogy egy névtelenül nyilatkozó, fejlesztésen dolgozó közgazdász megjegyezte: “Ez egy elektronikus pénz, kínai jellegzetességekkel.” Bár a tervek grandiózusak, az biztos, hogy a teljes digitális átállásra még évtizedekig várni kell Kínában: még a Kínai Jegybank szerint is jó pár évnek kell eltelnie, mire a teljes yüan forgalom 10 százaléka digitálisan zajlik majd.
