Figitális értékesítésről szóló cikksorozatunkban korábban már összefoglaltuk az általános tudnivalókat a fizikai és digitális ügyfélélmény összekapcsolásáról, és áttekintettük a fontosabb figitális stratégiákat, valamint megvizsgáltunk egy nemzetközi példát is az Amazon technológiáján keresztül. Ebben a részben a divatiparba épp betörni készülő új technológiának, a virtuális ruhapróbának járunk utána.
A virtuális próbatechnológia lehetővé teszi a vásárlók számára, hogy egy kamerával felszerelt eszközzel, például mobiltelefonjukkal “próbálják fel” a különböző divattermékeket. A kiterjesztett valóság segítségével a felhasználók virtuálisan magukra varázsolhatják a ruhákat és kiegészítőket, így az online vásárlás előtt kaphatnak egy valós felpróbáláshoz hasonló ügyféléményt és segítséget a választáshoz.
Több nagyvállalat már a pandémia előtt is kísérletezett az Augmented Reality (AR), azaz kiterjesztett valóság technológiákkal. Az IKEA például az applikációjába épített AR funkció segítségével tette lehetővé, hogy a vásárlóik minél valósághűbben képzelhessék otthonaikba a kiválasztott bútorokat.
A pandémia alatt bevezetett korlátozások még inkább felgyorsították azoknak a technológiáknak a fejlődését, amik fizikai érintkezés nélkül képesek segíteni a cégeket termékeik minél érzékletesebb bemutatásában. Különösen azokban a szektorokban erősödött fel ez a trend, ahol korábban a vásárlók számára természetes volt, hogy a fizikai valóságban fel- és kipróbálhatták a megvásárolni kívánt termékeket. Ebből adódik, hogy a divat- és szépségipart a pandémia erőteljesen sújtotta, megfosztva azt a fizikai érintkezésen alapuló vásárlóktól.
A szépségiparnak viszonylag egyszerű dolga volt, hiszen az arcfelismerő szoftverek már viszonylag ismert technológiának számítanak. A smink- és hajfelpróbáló AR appok már-már mindennaposak, de a különböző, arcon hordható kiegészítőket, például szemüvegeket is régóta felpróbálhatjuk már virtuálisan is.
A divatiparban azonban kicsit lassabban történik az áttörés, hiszen a virtuális ruhapróbához a teljes test mozgását valós időben lekövető szoftverre van szükség. Ilyen komplex, gépi tanulással ellátott megoldásokat a nagy produkciós cégek már használnak filmes animációkhoz, de ezek még csak most kezdenek átszivárogni a kereskedelmi szektorba.
Bár több startup is igyekszik a divatwebshopok segítségére sietni, úgy tűnik, az első nagy dobással a Snapchat anyacége, a Snap fog előrukkolni. 3D Body Mesh fantázianevű technológiájuk a felhasználók okostelefon-kamerájának segítségével feltérképezi a vásárlók körvonalait, és ruhaszerű filtereket alkalmaz rájuk, miközben a mozgásukat is leköveti.
A technológia a testet lekövető ruházat hozzáadása mellett tárgyak megjelenítésére is alkalmas. A Snap különösen nagy hangsúlyt fektet a végtagok monitorozására, így különböző kiegészítők, mint táskák vagy cipők felpróbálására is képessé válik.
A Snap 2021 tavaszán már olyan divatóriásokkal jelentett be együttműködést, mint a Prada vagy a Farfetch – utóbbi egy luxusmárkákat értékesítő webáruház. A Farfetch néhány termékkel már tesztelte is ezt a funkciót a Snapchaten, de a technológia széleskörű bemutatása és alkalmazása még mindkét cég esetében várat magára.
Feltételezhetően a 3D Body Mesh továbbfejlesztését szolgálja majd az is, hogy a nyáron a Snap felvásárolt egy AR startupot, a Vertebrae-t. Ez a techcég a webshopok termékeinek 3D-s megjelenítésére és kiterjesztett valóságban való ábrázolására specializálódott, és olyan ügyfeleket tudhat magáénak, mint például a Herschel.
A Snap megoldásával ellentétben vannak versenytársak, akik a virtuális felpróbálást nem okostelefon-kamerákkal, hanem divatüzletekben elhelyezett mágikus tükrökkel képzelik el, amelyek a felhasználó avatarjára vagy videóképére vetítik ki a kiválasztott ruhákat.
A tükrök arra is képesek lennének, hogy megjelenítsék a ruhákkal kapcsolatos különböző opciókat, például színeket és méreteket, illetve kapcsolódó termékeket is ajánlanak a vásárlóknak.
A jelenlegi trendek alapján azonban mi a Snap telefonkamerás stratégiájának jósolunk gyorsabb áttörést, hiszen a pandémia alatt sokkal kézenfekvőbb megoldásnak tűnik olyan eszközökkel összekötni az online és fizikai vásárlási élményt, amelyek már amúgy is ott lapulnak a felhasználók zsebében.
