A mesterséges intelligencia (MI) forradalma zajlik, és egyikünk sem tehet ellene semmit. Vajon a globális ICT-forradalom tömeges munkanélküliséget fog okozni vagy sem a közeljövőben? Az emberek többsége az egész életét arra építette fel, hogy hasonló munkakörökben (némi váltással) de munkával meg tudjon élni. Mi lesz, ha ez a kényelmes lehetőség a Gépi Elme térhódítása miatt végképp megszűnik?
Sok szakértő azt állítja, hogy nincs miért aggódnunk. Ennek alapja az a feltevés, hogy miként az egyes munkahelyeket felváltja majd az MI-alapú automatizálás, úgy jönnek létre újabbak majd az egyes iparágakban eme fordulat következtében. Más, kevésbé optimista korifeusok szerint a munkahelyek kiváltásának üteme meghaladja a munkahelyteremtések várható ütemét. Talán még túl korai lenne megmondani mit is hoz a jövő. De nem túl idő előtti párbeszédet kezdeni arról, hogy mik lehetnek a lehetséges megoldások.
MI, a nem túl intelligens intelligencia
A mesterséges intelligenciát gyakran úgy ábrázolják, mint egy mindentudó és mindenható entitást. A valóságban azonban messze nem az. A Gépi Elmének nincs meg az a „józan paraszti esze” és kritikus gondolkodási képessége, amivel a halandó embertársai rendelkeznek. Működéséhez hatalmas adathalmazokra és előre programozott algoritmusokra támaszkodik. Olyan, mint egy szuperhatékony gép, mely hihetetlen gyorsasággal és pontossággal képes elvégezni bizonyos feladatokat, de nem fog egyhamar robotforradalmat indítani.
A munkakörök bővítője, nem pedig elorzója
Emlékszünk, amikor a gépek először megjelentek a gyárakban? Az emberek attól féltek, hogy elveszítik a munkájukat. Ehelyett azonban ezek a gépek megkönnyítették a munkát és új lehetőségeket is teremtettek. A mesterséges intelligencia sem különbözik ettől a transzformációtól. Azért van itt, hogy javítsa a munkánkat, nem pedig hogy helyettesítsen minket. Gondoljunk úgy az MI-re, mint egy megbízható társra! Mint, aki segít automatizálni a hétköznapi feladatokat, gyorsabban elemezni az adatainkat és megalapozottabb döntéseket is fog hozni (akár helyettünk).
Készséghiány: a Mesterséges intelligencia Achilles-sarka
Az MI nagyszerű lehet szövegek generálásában és a tőzsdei előrejelzésekben (változó sikerrel), de a józan észt és problémamegoldó készséget igénylő alapvető feladatokkal már nehezebben boldogul. Olyan, mint egy „számológép”, mely nem tud megoldani egy egyszerű szöveges feladatot. Mielőtt tehát azon aggódnánk, hogy a Gépi Elme átveszi a munkánkat, inkább koncentráljunk az olyan készségek fejlesztésére, melyeket az MI soha nem tud majd megismételni.
Eltűnnek-e a munkahelyeink?
A mesterséges intelligencia és a robotok tömeges munkanélküliséget és a gazdaság összeomlását idézhetik elő? A válasz igen is és nem is. Igen, nagy valószínűséggel munkanélküliséget fognak okozni bizonyos iparági szektorokban. Az Oxfordi Egyetem tanulmánya szerint a következő 20 évben a világ munkahelyeinek valószínűleg 47%-a fog megszűnni a robotok vagy a mesterséges intelligencia által történő automatizálás miatt. A gazdaságnak viszont nem kell összeomlania, ha bizonyos óvintézkedéseket teszünk, és megfelelő szociális programokat vezetünk be.
Akár tetszik, akár nem, a robotok és a mesterséges intelligencia itt maradnak. Kínában Harbintól Hefeiig és Yanchengig számos étteremben már robotpincérek szolgálják ki a vendégeket. A nepáli Katmanduban található Naulo étterem kizárólag helyben gyártott robotokat használ a vendégei kiszolgálására. Tokióban pedig egy bárban szintén robotpincérek szolgálják ki a vendégeket, akiket viszont fogyatékkal élők irányítanak saját otthonukból, eközben körülbelül 9 dollárt keresnek óránként.
Magas és alacsony kockázatú munkakörök
Kezdetben azok a munkahelyek lesznek veszélyben, melyeket könnyen helyettesíthetnek az úgynevezett „gyenge” vagy „szűk” mesterséges intelligenciával. Ezek olyan műtárgyak, melyek rutinszerű, kiszámítható vagy előre programozott feladatokat tudnak elvégezni, mint például egy automatizált telefonfelvétel, gyári ismétlődő feladatok, hamburger-készítés, polcok feltöltése és receptek kitöltése példádul egy gyógyszertárban. Sok ilyen műtárgynak viszont nem feltétlenül kell robotnak lennie. Lehet egyszerűen csak egy szoftver, mely automatizálhatóvá válhat, hogy ismétlődő feladatokat végezzen, például jelentéseket töltsön ki, akár alapvető tájékoztatókat írjon.
Végül, ahogy a fejlettebb mesterséges intelligencia rendszerek vagy az erős MI elérhetővé válik, a jelenleg emberek által végzett összetettebb munkaköröket is ki fogják váltani. Ezek olyan műalkotások, melyek tudattal, érzékenységgel és az elme bizonyos látszatával rendelkeznek. Ezek a gépek képesek lesznek már „emberhez hasonlatos” intelligenciát is alkalmazni bármilyen probléma megoldására ahelyett, hogy a gyenge mesterséges intelligenciák szűken meghatározott feladatait látnák el.
Az erős MI vagy intelligens robotok többek között a pénztárosok, hitelügyintézők, biztosítási értékbecslők, brókerek, adatbeviteli dolgozók, könyvtári technikusok, telemarketingesek, teher- és árufuvarozók munkakörét válthatják fel. Lehetséges, hogy néhány munkahely még MI-biztos marad (legalábbis kezdetben), a könyvtárosok, ügyvédek, orvosok, sebészek, fogorvosok, ápolók, technikusok, foglalkozás-terapeuták, rendőrségi felügyelők és iskolai tanárok stb..
Egyetemes alapjövedelem és a Mesterséges intelligencia
Egyre több szakértő, politikus és ipari vezető látja előre azt a napot, amikor az emberek társadalmi hasznossága és pénzkereseti képessége nagymértékben csökken, vagy talán teljesen eltűnik. Ha eljön ez az idő, a társadalomnak olyan jövedelemelosztási rendszert kell bevezetni, mely az emberek nagy többségének szükségleteit jobban kielégíti. Az egyetemes alapjövedelem (UBI) biztosíthatná, hogy a javak továbbra is normális körforgásban áramoljanak a szolgáltató vállalatok, a termelők és a fogyasztók között.
Az UBI megoldást jelenthetne a nagyrészt „tétlen népességre”, melynek nincs pénze arra, hogy élelmet és ruhát vásároljon, és tető legyen a feje felett. Egy ilyen jövedelemelosztási program párosulhatna egy, a New Dealre emlékeztető programmal, ahol a kormányzati támogatásban részesülők egy részét munkára lehetne fogni a hanyatló infrastruktúra javítására és újjáépítésére. A pénzeszközök elosztásának módjától vagy a támogatásban részesülőkkel szemben támasztott minimumkövetelményektől függetlenül az UBI lehetővé tenné, hogy a robotok vagy a mesterséges intelligencia által kiszorítottak visszatérjenek az iskolapadba, hogy megkapják a szükséges személyes átképzést. A közpénzek kedvezményezettjei kisvállalkozásokat indíthatnának, melyek árukat vagy szolgáltatásokat nyújtanának a helyi lakosságnak, sőt, akár saját robotokat is vásárolhatnának, melyek segítenének nekik további pénzeszközöket bevonni. A garantált alapjövedelem felhasználási lehetőségei korlátlanok lehetnének.
Az UBI ötlete nem új. Legegyszerűbb formájában a XVI. századig nyúlik vissza Európában. A XIX. század közepére alakult ki a feltétel nélküli alapjövedelem gondolata. Eredete óta különböző politikai és ipari vezetők javasoltak valamilyen feltétel nélküli garantált jövedelmet, mely biztosítaná a nemzeti jólétet, és segítené a rászorulókat abban, hogy újra a társadalom produktív tagjai lehessenek.
