A “faceted navigation” a webshopok esetében lehetővé teszi, hogy látogatók a termékek szűrését és rendezését mindenféle termékjellemzők alapján meg tudják tenni. Azonban SEO szempontból lehet káros is, ha nem vagyunk elég körültekintőek.

Mi ez pontosan, és mire jó?

A facet valójában a szűrésnek egy speciális részterülete. A facetek olyan szűrési opciókat jelentenek, amelyek két szempontból is hasznosak a felhasználónak:

• Aki tudja, hogy mit keres, az hamarabb megtalálja a terméket a szűrési opcióknak köszönhetően.
• Aki nem ismeri teljesen jól a piacot, az a szűrési opcióknak köszönhetően gyorsan edukálható, hogy milyen szempontok is lehetnek fontosak az adott termék vásárlása esetén.

Példaként a kutyakajas.hu webáruház esetében lehet látni ezt a navigációt:

Amikor egy ilyen szűrőt bekapcsolunk és állítunk a megjelenítési feltételeken, akkor látható, hogy megváltozik az URL. Ez egyben azt is eredményezi, hogy még akár közepes vagy kisebb webáruház esetében is milliószám jöhetnek létre URL-ek. A probléma pedig az, hogy ilyen esetben duplikált tartalmakat jelenítünk meg, illetve nagyon sok időt és erőforrást igényelne a Google oldaláról, hogy feltérképezze az oldalunkat.

A Faceted navigation kifejezetten hasznos felhasználói szempontból, hisz könnyen és gyorsan tudunk szűrni egy cipő esetében a márkára, a színre és a méretre. Ki akar 300 cipőt végignézni, amikor a saját méretében csak 10 darab elérhető?

Technikai és SEO szempontból azonban számos kihívásba ütközünk. Gondoljunk akár a duplikált tartalom (duplicate content), akár a feltérképezési problémákra (ilyen lehet a crawl budget, ami a Google részéről a te oldaladra fordított feltérképezési kapacitást jelenti).

Milyen a jó facet?

• Ne legyen se túl kevés, se túl sok facet. Ha túl kevés van, akkor minden szűrésnél több száz vagy több ezer termék maradhat a listában. Ha pedig túl sok, akkor több szűrő használata esetén 1 vagy akár 0 termék is maradhat a listában.
• Ezért minden esetben érdemes mutatni, hogy hány terméket tartalmaz az adott szűrési feltétel.
• A szűréseket kombinációban is tudni kell alkalmazni (multi-select option). Ne csak arra tudjunk szűrni, hogy 40-es cipő, hanem arra is, hogy “Nike”, “fehér” és “edzőcipő”.
• Adj meg mozgatható és változtatható ársávot is (price range), mert így a felhasználók könnyebben tudnak majd megfelelő terméket keresni.

Hogyan lehet elkerülni a faceted navigation problémákat?

Több módszer létezik arra, hogy kezeljük és megelőzzük a hibás faceted navigation-ből adódó problémákat. Ezek használata viszont nem mindig megoldható, aminek az oka főleg a webshop CMS felépítésére vezethető vissza. Illetve a termékek száma és a webshop mérete is meghatározó.

A három fő megoldási javaslat a következő:

1. Canonical tagek használata

2. Blokkolás a robots.txt-ben

3. Noindex, nofollow használata

Nézzük meg ezeket sorban!

1. Canonical tag használata

Amikor megérkezünk egy kategória oldalra, akkor látjuk az összes terméket. Példánkban az ecipo.hu oldalon a „Női” menüpontra kattintva az összes női cipőt:

Ha rászűrünk egy méretre (pl 40-es cipő), akkor változik az URL és a termékek listája is:

Ilyenkor a megfelelő technikai beállítások mellett meg kell jelenjen a forráskódban a canonical tag, ami a szűrés előtti URL-re mutat. Jelen esetben a 40-es méretet tartalmazó URL canonical-ja az eredeti női cipő URL.

Faceted URL: https://www.ecipo.hu/noi/meret:40.html
Canonical URL: https://www.ecipo.hu/noi.html

2. Blokkolás a robots.txt-ben

Lehetőségünk van az oldal robots.txt fájljában blokkolni azokat az URL-eket vagy URL csoportokat, amiket nem akarunk, hogy a Google feltérképezzen:

Ennek a módszernek a hátránya, hogy ebben az esetben ha a Google fel se megy ezekre az oldalakra, akkor nem is fogja megtalálni a belső linkeket. Ez pedig hátrányosan érintheti az oldalt, ha a “tiltott” – vagyis nem engedélyezett – oldalakon fontos belső linkek vannak.

3. Noindex, nofollow használata

Lehetőség van arra is, hogy az újonnan generált URL-eket noindex taggel látjuk el. Ezeket a Google bár feltérképezi, de azt az üzenetet adjuk neki, hogy ne indexálja, így pedig nem is fogja kiszolgálni a keresés során. De még mindig fennáll annak a lehetősége, hogy bár a Google nem indexálja, de mégis crawl-olja az oldalakat, tehát értékes erőforrást tudunk erre vesztegetni.

A noindex taget inkább kisebb webshopok esetében szokás használni, mert nagy oldalaknál a crawl budgetet ugyanúgy “égeti” egy ilyen megoldás, és még direkt SEO haszna se nagyon lesz.

Emellett gyakran megjelenik tanácsként, hogy egyszerűen csak minden belső linket “nofollow”-ra kell állítani a szükségtelen facet-ek esetében. A gond itt az, hogy a duplikált tartalom problémáját ez továbbra sem oldja meg.

Mi akkor tökéletes megoldás?

Egyrészt minden megoldást az adott webshop és a hozzá tartozó CMS függvényében kell értelmezni. A fenti megoldások közül bármelyik jó lehet adott esetben, de előfordulhat, hogy az egyik mégis előnyösebb mint a másik.

Ha lehetőségünk van megoldani a faceted navigation-t úgy, hogy az URL nem változik, az lenne az ideális megoldás. Ezt leggyakrabban Javascript segítségével szokás megoldani, de ennek a használata újabb problémákat hozhat elő. Ugyanis ilyenkor “manuálisan” kell előállítani a fontos facet-kombinációkat. Például nem elég, hogy van “cipő” kategóriánk (/cipo), és a Javascript segít eligazodni, hogy épp férfi vagy női termékeket akarunk nézni. Hanem kell legyen egy “női cipő” (pl /cipo-noi) és “férfi cipő” (pl /cipo-ferfi) is. Ezeket pedig előre kell definiálni.

Összefoglalás

Ez a táblázat vázlatosan tartalmazza, hogy melyik megoldásnak milyen előnyei és hátrányai vannak.

De – ahogy SEO téren lenni szokott – az ideális vagy legjobb megoldás sajnos nem egy “one-size fits all solution”. Vagyis csak azért, mert a JavaScript a fenti 4 kategóriában jobb megoldás, mint a többi, egy kisebb vagy közepes webshop esetében korántsem lesz az.

A faceted navigation az egyik legösszetettebb webshopokat érintő SEO kérdés. Akinek ilyen jellegű problémája vagy kérdése van, annak mindenképp érdemes a témában jártas szakértőhöz fordulnia.