A Digital Commerce 360 médiakutató cég minden évben elkészíti az észak-amerikai e-kereskedelmi trendeket összefoglaló, Top 1000 elnevezésű riportját. A 2020-as kimutatás tartalmazott néhány nem szokványos megállapítást, ezeket mutatjuk be az alábbiakban.
A fizikai boltok valójában igen értékes e-kereskedelmi eszközök
Ugyan a kisebb, pusztán fizikai boltokat üzemeltető kereskedőknek csakugyan hátrányt jelenthet az online vásárlás lehetősége, de főként az élelmiszert is árusító, nagyobb üzletláncoknak rendkívül jó a webes forgalma is. A Walmart, Korger és Target online forgalma összesen 21,9%-kal növekedett 2019-ben, miközben az élelmiszer a második leggyorsabban növekvő termékkategória volt a háztartási és lakberendezési tárgyak után (22,4%). Az üzletláncok online forgalma az adott évben átlagosan 17%-kal nőtt, amely meghaladja az összes Top 1000 eladók 16%-os átlagát.
Az online kiskereskedőket nem károsítja a nagyobb versenytársaik sikere, sőt.
Ugyan az Egyesült Államokban töretlen népszerűségnek örvendenek olyan márkák, mint az Amazon, a Walmart vagy a Best Buy, ez korántsem jelenti azt, hogy kisebb volumenű versenytársaik esélytelenek lennének a piacon. A Digital Commerce által 500-adik és 1000-edik helyezés közé értékelt kereskedők összesen 15,7%-kal növelték az online eladásaikat 2019-ben, amely – ha az Amazont nem számítjuk bele – magasabb az 1-500 helyezés közé sorolt eladók 14,9%-nál is.
A online kereskedéssel piacra lépett márkák kisebb arányban árulnak Amazonon.
A Top 1000-be került márkáknak összesen 42,8%-a árulja a termékeit Amazonon is, ez az arány azonban a kezdetektől digitális forgalmat bonyolító cégek esetében 39,7%. Az szóban forgó webshop egyébként 15%-os részesedést vesz le eladásokból, valamint az oldalon található listákon történő feljebb jutás érdekében érdemes plusz reklámot vásárolni – ez viszont az említett cégek majdnem felének még így is megéri.
Az Amazonon értékesítő márkák egyébként nem léphetnek közvetlen kapcsolatba a vásárlókkal, ami jelentősen megnehezíti a visszatérő, lojális ügyfélkör kialakítását. Mivel a platform ily módon közéjük áll, a kezdetektől online fókuszú márkák igyekeznek kihagyni a stratégiájukból – ha pedig mégis élnek az Amazon nyújtotta szolgáltatással, általában közösségi média kampánnyal próbálnak közvetlen kapcsolatot kialakítani a felhasználókkal.
Ne higgyünk vakon az alacsony konverziós rátákkal ijesztgető szalagcímeknek!
Ugyan van bennük igazság, hiszen a kutatás szerint a résztvevő webshopok átlagos konverziós aránya átlagosan 2,2%, mégis elmondható, hogy érdemes közelebbről megvizsgálni a témához tartozó kijelentéseket. Például fontos kiemelni, hogy ez a szám termékkategóriánként jelentős eltéréseket mutathat: például az irodaszerek átlagos konverziós rátája kifejezetten magas, 4,5%. Ennek valószínűleg a vásárlás gyakran visszatérő jellege lehet az oka – így valószínűleg az sem meglepő, hogy az ékszerekhez tartozó érték mindössze 1,5%. A tanulság mindebből az, hogy mivel bizonyos termékkategóriák előnnyel, mások pedig egyértelmű hátránnyal indulnak ebben a tekintetben, a konverziós rátát érintő összehasonlításokat érdemes megegyező vagy hasonló termékeket forgalmazó kereskedőknél elvégezni.
Természetesen a koronavírus több hulláma jelentős változásokat hozott a teljes lakosság életére, és ily módon vásárlási szokásaira nézve is, amely a 2021-es Top 1000 riporton is érzékelhető – ezáltal viszont a fenti megállapítások nem veszítenek a létjogosultságukból, inkább csak a fejlődési görbéjük változik.
