24 ezer kis- és középvállalkozásnak sikerült 1 millió dollárnál nagyobb forgalmat bonyolítania tavaly az Amazon online piacterein, ami 20%-os növekedés a tavalyi 20 000-hez képest, de az út a csúcsra korántsem könnyű. Több millió kereskedő próbálkozik az egykori online könyvesboltból kinőtt óriáson, de mindössze egy százalékuknak sikerül a hétszámjegyű forgalom felé tornázniuk magukat. Bár ez korántsem lehetetlen, de korántsem olyan egyszerű feladat, mint amennyire elsőre pillantásnak tűnik.
A Marketpulse összeállítása szerint 50 000 eladónak sikerült fél millió dollár forgalmat bonyolítani és további 200 000 eladó volt, akiknek sikerült 100 000 dollár feletti eredményt elérnie. Mint azt Nick Denissen az Amazon vezérigazgatója helyettese megfogalmazta: “a kis és középvállalkozások sikerének titka abban rejlik, hogy sikerült új, innovatív termékekkel piacra lépniük, növelve a piactér választékát és nem utolsósorban a helyi közösségek gyarapodásához is hozzájárultak ahhoz, hogy szűkebb pátriárkájukban munkalehetőségeket teremtettek.”
Az Amazon közzétette a hivatalos számokat is, amik szinte pontosan megegyeznek a Marketpulse becsléseivel, melyen összesen 206 237 eladó szerepel 100 000 dolláros forgalommal, míg 50 465 eladó érte el a fél milliós, míg az egymilliós forgalmat pontosan 23 172-nek sikerült elérnie.
A lista élén szereplő nagyágyúk között viszont már csak 889 eladónak sikerült 10 millió dolláros határt elérnie, és csak 20-an vannak a 100 milliós klubban, a félmilliárdos határt pedig csak egy kereskedő érte el 2018-ban.
Mint az a fenti ábrából is kiolvasható, az egyes kategóriákban található eladók száma exponenciálisan csökken a forgalom növekedésével. Az online piacterek forgalmának jelentős részét a legnagyobb szereplők fölözik le, és a lista tetején trónoló szereplők dominálnak az Amazonon is.
Ugyanakkor jól megfigyelhető a jelentős növekedés és annak üteme is. 2016-ban még csak 100 000 kereskedőnek sikerült elérnie a 100 000 dolláros forgalmat, míg két év alatt ez a szám duplájára emelkedett, míg a 2015-ös adatokhoz képest háromszoros a növekedés. Ugyanilyen dinamikusan emelkedik közpen a piactérre belépők száma is, amely szinte minden szegmensben 20-40 százalékkal emelkedik.
A harmadik fél által bonyolított külső kereskedők forgalmának növekedése egyébként jóval meghaladja az Amazon saját értékesítéseinek növekedésétől és a hagyományos kereskedelem növekedésétől, az Amazon pedig a legnagyobb nyílt online piactér lett amerikai piacon, hiszen a külső szereplők 175 milliárdos éves forgalmat bonyolítanak a hazai piacon, míg a 100 000 dolláros forgalmat elérő kereskedők közel fele is az Egyesült Államokban tevékenykedik.
Ennek ellenére az Amazon piactere folytatja a nemzetközi terjeszkedést is, hiszen percenként két új eladó bukkan fel az Amazonon kereskedőként, ezek közül azonban nagyon kevés válik valódik kereskedővé, hiszen a lemorzsolódás is hatalmas. 2018-ban egymillió új regisztrációból csak párnak sikerült valódi üzletet kiépítenie a meglehetősen kegyetlen piacon.
Legdinamikusabban az indiai piac növekszik, ahol kevesebb mint 15 hónap alatt 200 ezerről duplájára, 400 ezerre emelkedett a regisztrált kereskedők száma, az amerikaihoz hasonló növekedést pedig a német piacon regisztrált az Amazon piacterein. A legtöbb új kereskedő Kínából és Hong Kongból próbál betörni az online piacra a frissen regisztrált kereskedők negyven százaléka onnan érkezik, és mindannyian az amerikai piacra próbálnak betörni, az áttörést elérni azonban közülük is csak keveseknek sikerül.
De nem könnyebb a dolga azoknak a nyugati kereskedőknek sem, akik ennek az ellenkezőjével próbálkoznak. A világ három legnagyobb online piactere közül ugyanis az Amazon csak az egyik, ráadásul nem is a legnagyobb. A kínai Alibaba, amely a Távol-Keleti ország e-kereskedelmi piacának a 80%-át uralja, legalább olyan nehéz terep a külföldi kereskedőknek, mint a Jeff Bezos vezette Amazon keletieknek. Az Alibaba 550 milliós aktív kínai mobil felhasználóival hasonló lehetőségeket teremt bárki számára a hatalmas piachoz való hozzáféréshez.
Az Amazonhoz hasonlóan az Alibaba által üzemeltetett Tmall Global lehetőséget teremt közvetlenül a kínai piacra lépésre, és akárcsak az amerikai konkurense, raktározási és tárolási lehetőséget biztosít a nemzetközi forgalmazóknak. Azoknak fizikailag jelen sem kell lenniük az országban, még csak kínai vállalati jelenlétre sincs szükség a regisztrációhoz és a legnagyobb nyugati cégekhez fogható, komoly analitikai eszközöket is a riportolási lehetőséget biztosít nyugati ügyfeleinek.
Az Alibaba Tmall Globaljához hasonló, második legnagyobb szereplő a kínai ekereskedelem világában a JD.com, amely szintén közel 200 millió aktív felhasználóval rendelkezik, ám kétfajta üzleti modellt is kínál a náluk regisztrálók számára. Az egyik a hagyományos piactér modell, ahol a JD.com az Amazonhoz és Tmall Globalhoz hasonlóan segíti a kereskedőket a tárolásban és logisztikában, hogy termékei eljussanak a kínai fogyasztókhoz és ezért kategóriánként különböző mértékű jutalékot számol fel.
Míg a másik a viszonteladói modellben a JD Worldwide felvásárolja a külföldi kereskődő áruját és maga teszi elérhetővé a hatalmas piacon. Nagyobb társától eltérően a JD támogatja a regisztrált kereskedők marketing tevékenységét is, amelyik a zárt és nyugatiaktól kulturálisan idegen piacon további előnyt jelenthet azok számára, akik belevágnának a 2019-ben várhatóan 736 milliárd dollár forgalmat bonyolító kínai online piac meghódításába.
