Hirdetői megtévesztése miatt bukhat elképesztő összegeket a Facebook

Hirdetői megtévesztése miatt bukhat elképesztő összegeket a Facebook

A Facebookot és egyéb közösségi médiumokat összefogó Meta már a szövetségi fellebbviteli bíróságnál jár: Zuckerbergék azt kérik, semmisítsék meg a döntést, amely kapcsán a hirdetők közösen perelhetik be a céget a csalóka hirdetési mutatók miatt.

A döntés mögött álló amerikai bíró, James Donato, az Egyesült Államok észak-kaliforniai kerületi szövetségi bíróságának bírája úgy döntött, hogy az ügy csoportos keresetként folytatódhat, így együtt perelhetnek cégek és egyének milliói, akik 2014. augusztus 15-öt követően fizettek a reklámokért a Facebookon vagy az Instagramon. Nagyjából hárommillió ügyfélről van szó.

Nincs is ennyi ember

A bíró elmondása szerint a károsultak között vannak óriáscégek, kisvállalatok és magánemberek is, így lehetetlen lenne egyenként felmérni a károkat, illetve egy átlag magánembernek értelmetlen lenne pert indítania kisebb összegekért.

„Ez a konfliktus rendkívüli jelentőségű, mivel az online hirdetők által indított csoportos keresetek mennyisége egyre nő, és gyakran több millió embert érintenek, akik milliárd dolláros nagyságrendű kártérítést követelnek” – írja a Facebook. „Ekkora kártérítési igényt szinte soha nem tárgyalnak esküdtszék előtt” – folytatták az érvelést, hozzátéve, hogy a 9 számjegyű ítélet lehetősége „hatalmas nyomással jár.”

A Facebookot 2018-ban perelték be, miután több hirdetés megvásárlására buzdította ügyfeleit azzal, hogy megnövelte az hirdetésekkel elért emberek ígért számát, egyes esetekben akár 400 százalékkal is, és ekkor már emelt árakat is kért a hirdetésért. Igen ám, csak néhol kilógott a valóság: a becsült elért embermennyiség a korábbi jelentések szerint az Egyesült Államok minden államában magasabb volt, mint az egész állam lakossága.

A vád szerint a Facebook vezetői évek óta tudtak a gyakorlatról, és arról is, hogy duplázott vagy hamis fiókokkal is növelik a nézettségi adatokat, de semmit nem tettek. A Facebook ezzel szemben azt állítja, a kampányok lehetséges elérésére vonatkozó becslésekről senki nem állította, hogy garanciát jelentenek, és szerintük ezek az árakra sem voltak hatással.

A csoportos keresetet azzal akarja megtorpedózni a Meta, hogy kis túlzással beismeri a saját félrevezető tevékenységét: azt állítják, hogy azért nincs elég közös érv az egyes céges panaszaiban, mert ők maguk különböző módszerekkel növelték meg a becsült elérési mutatókat, ezért hirdetőnkénti elemzést igényel minden ügy.

Szerintük maguk a hirdetők is eltérő jelentőséget tulajdonítanak ezeknek a becsléseknek. „Alapvetően más, ha azt kérdezzük, hogy vajon lényegesen félrevezető-e egy állítólagos 5-10 százalékos túltippelést „becslésnek” nevezni, mintha ötven százalékról lenne szó” – érvel a Facebook.

Lassan ki lehet jelenteni, hogy a már említett James Donato nem fog felkerülni a Meta karácsonyi ajándékozási listájára: 2021-ben is az ő ítélete ütött egy nagyot Mark Zuckerbergék cégén. Ekkor is összevont keresetről volt szó, ami miatt a Facebooknak azért kellett 650 összesen millió dollárt fizetnie, mert kiderült, hogy a beleegyezésük nélkül tárolta a felhasználók arcait illetve azok adatait a fejlesztés alatt álló arcfelismerő funkció teszteléséhez.

Egy probléma a sok közül

A Facebook hirdetései körül általános problémák is felmerültek: az elképesztő felhasználói adatbázissal dolgozó közösségi oldalon az elérés nem kérdés, de a tényleges számok sokszor csalókák. Jó példa erre az egyes videók megtekintése, amiket – szemben például a YouTube-bal – akkor is elindítottnak tekint a platform, ha egy fizetett hirdetésben, görgetés közben csak magától indulnak el pár másodpercre, miközben ez tényleges figyelmet csak a legritkább esetben generál.

A cégnek persze van miből kifizetnie ezeket az iszonyatosnak tűnő összegeket: a problémák ellenére tulajdonképpen az egész világ hirdetési piacát meghatározza az amerikai techóriás. A választási kampányokra országtól függetlenül erős hatást gyakorol a Facebook évek óta: a frissen lezajlott magyarországi választások alatt csak politikai hirdetésre 3 milliárd forintot költöttek náluk az egyes szervezetek, és ez ugyebár csak a tízmilliós Magyarország.

A probléma a cég finoman szólva is kérdéses erkölcsiségű adatkezelése és szintén vitatható ajánlattételei mellett az, hogy ezek a hirdetések szép lassan felzabálták a hagyományos hirdetési piacot. Még akkor is jobban megéri Facebookon hirdetni, mint mondjuk újságokban, ha átvernek minket az árszabással, csakhogy ez a pénz gyakorlatilag kikerül a “rendszerből”, hiszen nem szerkesztőségek fenntartására megy, hanem egy tengerentúli óriásnak.

A Meta körüli kérdéseket régóta szeretnék megoldani az Európai Unióban is. Az intézkedések hatására 2022 februárjában a cég már azzal fenyegetőzött, hogy kivonulnak az EU-ból a Facebookkal és az Instagrammal, ugyanis nem tetszik nekik az a friss szabályozás, miszerint az európai felhasználók adatait nem tárolhatnák az Egyesült Államokban lévő szervereiken. Történt ez pár nappal azután, hogy kiderült, történelmi zuhanást produkált a cég részvénye – valószínűleg nem függetlenül a cikkünkben is olvasható ügyektől.

Monopólium

Hogy mekkora részesedésről van szó, arra leginkább a 2021-es évvégi adatokból lehet következtetni, amelyekből kiderül, hogy a digitális hirdetési piac még a koronavírus-járvány alatt is tudott nőni. Ez főleg ahhoz képest nagy szó, ha a hagyományos hirdetési piac számait mellé tesszük: a nyomtatott újságok hirdetési bevétele 2019 óta 27 százalékkal csökkentek világszinten, a televíziós részleg stagnál, miközben a digitális részleg 18,7 százalékkal nőtt. A teljes piac 763 milliárd dollárnyi bevételt generált úgy, hogy ahhoz nem adták hozzá az Egyesült Államok politikai hirdetéseit. Valószínűleg a normális élet visszatérésével tovább folytatódik ez a tendencia.

A digitális hirdetési piac jelenleg a torta 50 százalékát teszi ki, a bevételek kétharmada pedig már itt képződik. Az online hirdetések Kínán kívüli piacának 80-90 százalékát a Meta, az Alphabet és az Amazon birtokolja, tehát mondhatjuk, hogy szinte monopolhelyzetről van szó.

Attól persze valószínűleg nem nagyon kell félni, hogy tényleg kivonulna a Meta az EU-ból. Pár nappal a bejelentés után már finomítottak is álláspontjukon, hiszen 410 millió európai felhasználót is buknának ezzel az egyik legfizetőképesebb kontinensről, ezt nyilván nem engedhetik meg maguknak úgy, hogy a fiatalok körében is egyre kevésbé számítanak menőnek.

Az persze más kérdés, hogy páran kifejezetten üdvösnek tartanák, ha hirtelen eltűnne a lassan tényleg államok feletti hatalommal rendelkező közösségi oldal. Ezzel nemcsak néhány, régimódi életet visszasíró internetező van így, hanem például Franciaország pénzügyminisztere is: a kivonulás belengetésére Bruno Le Marie csak annyit nyilatkozott, szerinte jó lenne az élet a Facebook nélkül.

mm
Horváth Ádám

Kereskedelmi szakújságíró, a Kosárérték magazin állandó szerzője.

Üzenet a szerzőnek

Kérdésed van?
Hozzászólnál?

Vedd fel a kapcsolatot a szerzővel, várjuk az üzenetedet!