Az egyre kiszolgáltatottabb vásárlók védelmében, valamint az online vásárlás iránti növekvő igény következtében, komoly szigorításokba kezd az Európai Unió, amely teljesen újraszabta a 2001-es a termékbiztonsági előírásait. A nem megfelelő termékek éves szinten mintegy 11,5 milliárd eurós kárt okoznak az EU-ban.

A március végén végszavazásra felterjesztett javaslatot, amely a nem élelmiszer kategóriába tartozó termékek biztonsági előírásait szigorítja, nagy többséggel, 569 igen és 13 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el az Európai Unió törvényhozó szervezete. A jogszabály kiegészíti a már eddig is érvényben lévő Általános Termékbiztonsági Direktíva 2001-ben lefektetett szabályait, amelynek jelentős módosítására az elmúlt évek online kereskedelmi bővülése miatt volt szükség.

Annak érdekében, hogy a szabályozás lefedje a teljes fogyasztói spektrumot, a tervezetben külön foglalkoznak a fokozottan veszélyeztetett fogyasztók, mint a gyermekek vagy idősek védelmével, illetve megfelelő kiberbiztonsági előírások lefektetésével is.

Piacfelügyelet és online kereskedelem

Az új szabályozás kiszélesíti a teljes ellátási lánc szereplőinek felelősségét, valamint a korábbinál jóval nagyobb betekintést enged a piacfelügyeleti szabályozással foglalkozó állami szervezeteknek, hogy teljes rálátásuk legyen az online piaci környezetre, és szükség esetén beavatkozhassanak.

A szabályozás a piacterek üzemeltetőinek is szoros együttműködési kötelezettséget ír elő. Akárcsak a kereskedőknek, a piactereknek is vállalniuk kell, hogy a hatóságok kérésére 48 órán belül bármilyen termék értékesítését beszüntetik, amennyiben törvénybe ütköző tevékenységet észlelnek, és erre felhívják az üzemeltetők figyelmét.

Hatékonyabb termékvisszahívási lehetőségek

A tervezet egyben megkönnyítené és felgyorsítaná a piacról visszahívott termékek beszolgáltatásának a folyamatát is. A becslések szerint a tavalyi évben, az Európai Unión belül visszahívott termékek mintegy harmada továbbra is a fogyasztóknál van, akik a felhívások ellenére nem szolgáltatták vissza az érintett árukat a kereskedőknek.

Az Európa Parlament a biztonsági előírásoknak nem megfelelő termékek visszahívásához egy általános riasztórendszert vezetne be, amellyel jóval hatékonyabban visszaszolgáltathatóak lennének a problémás termékek.

Ahogy az indítványt beterjesztő Renew Europe liberális frakció cseh tagja és az EP alelnöke, Dita Charanzová fogalmazott:

“Az új szabályozással a leginkább veszélyeztetett fogyasztók, különösen a gyermekek védelmét szeretnék erősíteni. 2020-ban a veszélyesnek bizonyult termékek fele Kínából érkezett, és reméljük, hogy ezzel a jelentős lépéssel visszaszorítható lesz ezek száma.”

A törvénytervezet előterjesztői szerint erre úgy lesz a legnagyobb esély, ha minden, az Unióban piacra dobott termék mögött egy európai jogi személy áll. Az uniós biztonsági előírásoknak nem megfelelő termékeket 48 órán belül el kell távolítania az erre kötelezett kereskedőnek, és minden fogyasztót közérthetően megfogalmazott e-mailben kell értesítenie a termék veszélyeiről, amelyet cserélnie kell egy biztonságos termékre, vagy vissza kell térítenie az árát.

Az EP után még az Európa Tanácsnak is jóvá kell hagynia az elfogadott tervezetet, amely a tervek szerint 18 hónappal a beterjesztését követően, 2023 júliusában emelkedik majd jogerőre.

Egyre nagyobb kárt okoznak a veszélyes termékek

Az Unió számításai szerint a 2014-es 50 százalékhoz képes 2021-ben a vásárlók mintegy 73 százaléka rendelt online. Az e-kereskedelem látványos növekedésével azonban megnőtt a biztonsági veszélyeket hordozó áruk száma is: az összes veszélyes termék 26 százalékát már online értékesítették, amelyek majd’ kétharmada, mintegy 62 százaléka érkezett az Európai Gazdasági Együttműködés határain kívülről.

A becslések szerint az EU az új szabályozás életbe lépését követő első évben mintegy 1 milliárd eurós kár keletkezését akadályozza meg, és közel 5,5 milliárd eurót spórol majd az évtized végéig. A nem megfelelő biztonsági előírásoknak köszönhetően tavaly mintegy 11,5 milliárd euró veszteség keletkezett, a munkából kieső sérültek ellátása pedig további 6,7 milliárd eurót emésztett fel.