A nyugati világ vállalatai hosszú időn át szemet hunytak afelett, hogy egyes beszállítóik megengedhetetlen módon foglalkoztatják alkalmazottaikat és nem törődnek a környezet védelmével. Egy új európai szabályozás véget vet ennek.
A nagy európai uniós vállalatoknak ki kell deríteniük, hogy beszállítói láncukban vannak-e olyan cégek, amelyek kényszermunkát alkalmaznak és/vagy tevékenységük károsítja a környezetet. Ha ilyenre bukkannak, azt orvosolniuk kell. Az erről szóló szabályozásról február elején kezdett egyeztetéseket az Európai Parlament és az Európai bizottság – adta hírül a Business & Fashion.
A két testület ideiglenes egyezségre jutott a vállalati fenntarthatósági due diligence (corporate sustainability due dilligence, CSDDD) tartalmáról. A bizottság közleményéből az is egyértelmű, hogy a CSDDD célja az emberi jogok és a környezet védelme az EU-n belül és az egész világon.
A hasonló szabályozással már rendelkező EU-tagállamoknak sikerült elérniük, hogy a 2027-től életbe lépő új szabályok egyelőre nem vonatkoznak a pénzintézetekre. Magyarán a bankoknak nem kell átvizsgálniuk a tőlük hitelt felvevő vállalatok hátterét. A kényszermunka és a környezetvédelem kérdése ügyében csak a saját házuk táján kell söprögetniük. Az uniós testületek megállapodása szerint valamikor a következő években visszatérnek erre a kivételre.
Nem elegendők az önként vállalt célok
Az új szabályozás készítői ugyanakkor a pénzügyi szolgáltatóktól is elvárják, hogy határidőkhöz között lépéseket tegyenek a klímaváltozás enyhítése érdekében. Az új rend felül fogja írni a jelenlegi önkéntes vállalásokat a nulla szén-dioxid-kibocsátás elérésével kapcsolatban. Ezen a téren a világ országainak a párizsi klímamegállapodásban elfogadott vállalásai lesznek az irányadók.
A pénzintézetek jelenleg meglehetősen lazán kezelik a kérdést, miután tevékenységük önmagában nem terheli a természeti környezetet. A vállalatvezetők jövedelmének tükröznie kell, milyen sikerrel vagy sikertelenséggel hajtja cégük a kényszermunkával és a környezet védelmével kapcsolatos kötelezettségeit.
„A vállalatokat kötelezni fogja az új szabályozás, hogy megteremtsék a kapcsolatot e között a két dolog között„
– mondta Lara Wolters EP-képviselő, az új rendszer egyik kidolgozója. A változások elvileg nem vonatkoznak a kisebb cégekre. Ám éppen az elektronikus kereskedelemben, ahol a webáruházak nagy piactereken is megjelennek, vélhetően ezek sem ússzák meg a beszállítói láncok monitorozását.
A szabályok azokra az európai uniós vállalatokra vonatkoznak majd, amelyeknek több mint 500 alkalmazottjuk van és éves nettó világszintű forgalmuk eléri a 150 millió eurót. Az Európán kívüli cégek esetén az utóbbi küszöb 300 millió euró lesz a szabályozás életbe lépését követő három évben. A szabályok megsértése esetén a vállalatok globális árbevételének öt százalékáig terjedő bírság lesz kiszabható.
Nagyon könnyű elcsúszni egy banánhéjon
Hogy milyen rövid pórázra fogja az Európai Unió a nagyvállalatokat, azt jelzi a Sheffield Hallam University tanulmánya. A Business & Fashion egy másik cikkében idézett dokumentumból kiderül, hogy a európai ruházati áruházak tele vannak a kínai ujgur kisebbség kényszermunkával előállított termékekkel. Számos ismert márka, köztük a H&M és a Zara kínálatában találtak olyan anyagokat, amelyeket a pekingi kormány úgynevezett állami munkaerőtranszfer programjának keretein belül állítottak elő.
A kutatók négy nyugati kapcsolatokkal rendelkező, vezető kínai könnyűipari vállalat vizsgálata során találtak „jelentős kapcsolatokat” olyan leányvállalatokkal és más feldolgozóipari vállalatokkal, amelyek az Ujgur autonóm területen is tevékenykednek. Így ezeknek a cégeknek a közvetítésével juthattak el kényszermunkával készült anyagok az ismert nyugati ruházati márkák termékeibe.
Az uniós szabályozás ennek próbál véget vetni. „Először válik lehetővé, hogy a világ bármely táján élő közösségek egy átfogó jogi keretrendszer keretében jogorvoslatot kereshessenek emberi jogaik megsértésére és lakóhelyük környezetének rombolására” – derül ki a Global Witness emberjogi szervezet közleményéből, amely az eu-s tervet értékelte. Az új szabályozás kiterjed olyan vállalatokra is, amelyek központja például az Egyesült Államokban van. Több ezer cégről beszélünk. Ezek a szigorú ellenőrzés hatálya alá kerülnek azzal, hogy az Európai Unióban is üzletelnek.
A változtatás ellenzői azzal érvelnek, hogy az európai vállalatoknak eddig is kellett hasonló bevallásokat készíteniük környezetvédelmi és társadalmi felelősségvállalási tevékenységükről. A bizottság azonban azzal válaszol erre, hogy mire az új szabályozás életbe lép gondoskodnak róla, hogy ne keletkezzenek kettős jelentési kötelezettségek.
kosárérték hírlevél
Fontos, használható, eladást növelő tippek, trükkök, infók, tanulmányok, arcok.
Iratkozz fel most!
