Az Amazon 1994-es alapítása óta ez az első alkalom, hogy az amerikai óriáscég bevételeinek forrása már elsősorban a szolgáltatásokból, és nem az online eladott termékek értékesítéséből származik.
Az Amazon Prime előfizetésekből, illetve a nyitott piacterekből, valamint a felhő szolgáltatásból származó bevételek adták a cég bevételeinek 50,6 százalékát. 29,4 milliárd dollár értékben értékesített online szolgáltatásokat a cég az 59,7 milliárd összbevétel több mint felét már ezen a piacon szerezte a cég.
Mint az a fenti grafikonon is jól látszik, négy évvel ezelőtt, 2015-ben a kereskedelmi tevékenység még több mint a forgalom kétharmadát tette ki, 72,4 százalékát adta az összes bevételnek, de még 2016-ban is 68,3 százalék származott a kereskedelmi bevételekből. Tavaly ugyanez a szám már 52,7 százalékra csökkent, annak ellenére, hogy a 12 százalékkal növekedett az e-kereskedelemből származó bevétel. Az online piacterekből származó bevétel azonban 23 százalékkal, a felhő szolgáltatásokból származó pedig 42 százalékkal nőtt 2019 első negyedévére.
Az Amazon Web Services szolgáltatást, amely lényegében az cég virtuális felhő szolgáltatásait értékesíti, 2002-ben hozták létre a cégen belül. 2006-tól külön üzletág, amelynek a bevételeit egészen a 2010-es évekig csak egyéb kategóriába sorolta a cég, mivel alapvetően a cég üzemeltetését biztosító infrastrukturális szolgáltatásokat nyújtotta az anyacég számára. 2010 után azonban robbanásszerűen elkezdtek emelkedni a bevételek, olyannyira, hogy még a CIA-val is kötöttek mintegy 600 millió dollárról szóló szerződést, de dolgoztak több kulcsfontosságú amerikai kormányhivatalnak is, ügyfelei között éppen úgy megtalálni a Netflixet, mint mondjuk a NASA-t. De az Amazon nemzetközi szinten is rendkívül sikeres a felhő szolgáltatásával, hiszen a legnagyobb németországi cégek 80 százaléka valamilyen formában használja a szolgáltatást.
A kereskedelmi tevékenység háttérbe szorulása jól követhető trend az Amazonnál, hiszen már 2015-ben nagyobb forgalmat bonyolítottak a külső partnerek az oldalon, mint a cég. 2018-ban már 160 milliárd dolláros forgalmat bonyolított a külső piactér, míg maga az Amazon csak 117 milliárd dollárt. Igaz ugyan, a külső forgalomból számított bevétel még mindig jóval alacsonyabb a cég számára, mint a saját eladások utáni nyereség, amelyen jóval nagyobb hasznot realizál az egykori könyvesbolt.
Az Amazon azonban egyszerű online kereskedelem helyett tulajdonképpen egy e-commerce infrastruktúra szolgáltató, sőt már most dobogós helyen van a globális hirdetési piacon, sőt lassan magát a Facebookot szorongatja.
Jeff Bezos legnagyobb trükkje ugyanis, hogy örömmel hiteti el magáról, hogy csak egy szimpla online kereskedő, miközben milliárdokat invesztál technológiai és logisztikai fejlesztésekbe. Bár a vállalat még mindig úgy funkcionál, mint egy kereskedő, hosszú távon azért látszik, hogy a fókusz egyre inkább áthelyeződik a szolgáltatásokra.
Ezek a szolgáltatások többnyire a külső partnereknek biztosított online piactereket jelentik, hiszen az Amazon által kínált háttérszolgáltatások óriási bevételt jelentenek a cégnek, és ez a cégnél végbemenő innováció motorja is.
