A GVH is beszáll a kapuőrök megregulázásába

A GVH is beszáll a kapuőrök megregulázásába

A Gazdasági Versenyhivatal új jogköröket kapott annak vizsgálatára, hogy a digitális platformszolgáltatók megfelelnek-e a 2022-ben életbe lépett, digitális piacokról és szolgáltatásokról szóló rendeleteknek.

  • A digitális piacokról (DMA) és szolgáltatásokról (DSA) szóló uniós rendeleteket 2022 július 5-én fogadta el az Európai Parlament, és november 1-jén léptek hatályba.
  • A rendeletek célja, hogy a túlzottan nagyméretű platformszolgáltatók (kapuőrök) piacra gyakorolt, a versenyt korlátozó hatását enyhítse.
  • Az e-kereskedelemben ez leginkább az online piactereken és a hirdetési gyakorlatban jár majd változásokkal.

A nagyjából két évtizedig érvényben lévő E-commerce Directive (ECD) hosszas szakmai egyeztetés után “nyugdíjba vonult”: az Európai Parlament elfogadta a Digital Services Act (DSA) és a Digital Markets Act (DMA) rendeleteket. Ezek értelemszerűen az Európai Unió összes országára vonatkoznak, elsődleges céljuk pedig a világméretű big tech cégek, közösségimédia-platformok és piacterek ellenőrzése, illetve túlzott befolyásuk és az esetleges tisztességtelen gyakorlataik visszaszorítása.

Kapuőröknek azok a cégek számítanak, akik:

  • tőkéje meghaladja a 75 milliárd eurót,
  • legalább 45 millió havi felhasználó látogatja weboldalaikat/alkalmazásaikat.

A fentiek alapján itt elsősorban olyan cégekről van szó, mint a csak “big five”-nak nevezett, világszinten a legnagyobb technológiai vállalatokat magában foglaló ötös, vagyis az Alphabet (Google), a Meta (Facebook-csoport), az Apple, a Microsoft, és az Amazon. Közvetlenül tehát nem érinti a hazai cégeket az EU jogszabály-változás, de közvetve mégis, hiszen akár hirdetőként, akár piactér partnerként szinte senki nem kerülheti el ezeket a vállalatokat.

A DMA értelmében ezeknek a cégeknek többek között hozzáférést kell biztosítani az üzleti partnerek számára a platform használata során keletkezett adatokhoz, és nem használhatják azokat kizárólag saját üzleti céljaikra (ahogyan a hatóságok szerint például az Amazon teszi). A hirdetési felületeik használói számára lehetővé kell tenniük, hogy önállóan ellenőrizni tudják a megjelenő hirdetéseket, és hirdethessenek az adott platformon kívül is.

De például egy olyan technológiai gyártónak, aki eddig csak a saját alkalmazásboltját engedte használni az eszközein (mint az Apple), lehetővé kell tennie, hogy a felhasználók más forrásból is telepíthessenek alkalmazásokat. Alapelvként kiemelt területnek számít a kiskorúak védelme, és a számukra hozzáférhető reklámok szabályozása, de a tiltott termékek árusítása és promóciója is fókuszban áll, illetve az adatalapú marketing terén is további korlátozások várhatók.

Láthatjuk tehát, hogy a rendeletek hatálya sok mindenre kiterjed, és ezek számos olyan területet érintenek, amelyek kapcsolódnak az e-kereskedelemhez.

Nem ma számíthatunk eredményekre

A jogszabályok ugyan már november 1-je óta érvényben vannak, de ezek betartatásához nyilván szükség van a feladatra koncentráló szakmai csapatokra. Ezért 2022 októberében az EU trösztellenes hatósága döntött egy 40 tagú csapat felállításáról, amelynek magja az a 12 szakértő, akik jelenleg is az Apple és az Amazon után vizsgálódnak, vezetőjük pedig Tomas Kramer, az Unió versenyjogi végrehajtója.

Persze az EU malmai azért lassan őrülnek: a hatóságok csak hat hónappal később, vagyis 2023 májusától kezdik majd el annak megállapítását, mely cégek számítanak ténylegesen kapuőröknek. Amennyiben egy vállalat ilyennek minősül, szintén 6 hónap ideje marad arra, hogy átalakítsa működését az új jogszabályoknak megfelelően, és ezt hitelt érdemlően bizonyítani is tudja.

Új feladatkörök a hazai hatóságnál is

Az Unió ezen területet vizsgáló hatóságainak társszerveként a Gazdasági Versenyhivatal feladata lesz az új jogszabályok betartatása. Ahogyan a GVH 2022. január 1-jei közleményében olvasható:

“A versenytörvény alapján a GVH versenyfelügyeleti eljárást indíthat annak megállapítása érdekében, hogy álláspontja szerint a jelentős piaci hatású digitális platformszolgáltatók – vagyis az ún. kapuőrök – megfelelnek-e az uniós jogszabályban foglalt kötelezettségeiknek. Vizsgálata eredményeiről a versenyhatóság jelentést tesz a kötelezettségek érvényesítéséért felelős Európai Bizottságnak.”

Ha ezek a platformok nem ültetik át a gyakorlatba az új jogszabályoknak megfelelő működést, a kiszabható bírság akár az éves forgalmuk 10%-a is lehet, de amennyiben “visszaesőnek” minősülnek, ez akár a 20%-ot is elérheti.

mm
Buzás Attila

Újságíró, e-kereskedelmi szakértő, a Kosárérték magazin főszerkesztője

Üzenet a szerzőnek

Kérdésed van?
Hozzászólnál?

Vedd fel a kapcsolatot a szerzővel, várjuk az üzenetedet!