Tényleg jobban teljesítenek a csúnya weboldalak?

A legtöbb honlap-(újra)tervezés nehézkesen zajlik; a dizájnnal kapcsolatos tervek veszik el rendre a legtöbb időt. Új jelenség, hogy a kifejezetten „esztétikusnak tűnő” weboldalak, online áruházak nem úgy teljesítenek, ahogyan azt megálmodták. Lehetnek a képek lenyűgözők, a dizájn is trendi és inspiráló a márka szövege, de mégse jön a várva várt konverzió. Mi van az egyre idegesítőbb trend mögött?

Az MI-képgenerátorok és más divatos, új eszközök robbanásszerű elterjedésének köszönhetően a web az utóbbi időben tele lett „rendkívül csinos” weboldalakkal, melyek valójában „szörnyű munkát” végeznek az eladásban. A webdizájn-szakértők is váltig azt állítják, hogy ez egy olyan probléma legújabb, mesterséges intelligenciával táplált változata, mely olyan régi, mint maga a világszéles hálózat. A cégtulajdonosok ugyanis manapság szívesen pazarolnak el hatalmas összegeket hatástalan, de „szép” weboldalakra.

A csúnya honlapok természetesen nem jelentenek semmiféle nóvumot az iparág korifeusai számára már régen. Elena Verna 15 évig dolgozott olyan cégeknél, mint a SurveyMonkey és a Dropbox, mielőtt maga is vállalkozó lett, „Elena’s Growth Scoop” című hírlevelében is írt már erről a jelenségről. Pályafutása során nem kevés sikertelen honlap-újratervezést látott. Mi történik általában ilyenkor? Több hónapos munka után (melyben még a tulajdonos és rokonainak a véleménye is benne van a redizájnban), az eredmény gyakran nemhogy nem emelte a konverziót, de a márka össze is omlott a „nagy vajúdások” következtében.

Amikor a vállalatok újratervezik a honlapjukat, általában „szebbé és díszesebbé” akarják tenni azokat mindig (a saját ízlésük vagy ennek meg nem léte végett és a versenytársak miatt). Ez a „törekvés” viszont csak ritkán válik be. A szép szavak és képek általában inkább csak még jobban összezavarják azokat, akik igazából vásárolni szeretnének egy-egy oldalon.

Miért lett égetőbb ez a probléma az MI árnyékában?

Tény, manapság a vállalkozások alapvetően azóta pazarolják a pénzt a rossz honlaptervezésre, amióta léteznek egyáltalán laikusok által is tervezhető honlapok. De valójában a technológia és a dizájntrendek miatt van ez az egész. Az üzlettulajdonosok ugyanis már régóta beleestek abba a csapdába, hogy a jó megjelenést helyezik mindig előtérbe az eredményekkel szemben. Amikor weboldalakat készítünk a cél, hogy minél több eladást érjünk el vele.

A tervezők igazi feladata részben az lenne, hogy lebeszéljenek a „csak szép” helyett a „hatékony és szép” megoldások javára. De az utóbbi időben sok tervezőt elcsábított a művészi, inspiráló és animált honlapok iránti új őrület, és elfelejtették ezt az üzleti alapigazságot. Jelenleg azt látjuk, hogy a közösségi médiában robbanásszerűen terjednek a „szépnek vélt” képek és a középszerű UI egybeolvadásának trendje. Ha aktívan gondolkozunk a weboldaluk megújításán, azt ajánljuk, hogy szánjunk időt a teljes elemzésének tényleges elolvasására is. A végkövetkeztetés sokszor lehet az üzlettulajdonosok számára több, mint csak egy egyszerű figyelmeztetés.

Sok időt és pénzt áldozni egy szemet gyönyörködtető weboldal létrehozására mindig is csábító volt. Sőt megkockáztathatjuk azt is, hogy egyszerű módszernek tűnik arra, hogy növelje valaki a vállalkozását. És ezt még csábítóbb az összes új, divatos MI-eszközökkel megtenni, mellyel a tervezők manapság „játszadozhatnak”.

A csúnya weboldalak jobban konvertálnak?

Nem tagadhatjuk, a webdizájn ismét kezd kicsúszni a kezünkből. A UX-tervezők évekig küzdöttek az iparág „dribblizálásával” (a Dribbble egy népszerű közösségi oldal, ahol tervezők megosztják munkáikat. Így a „dribblizálás” utal arra, hogy valaki ott böngészve mások munkái között inspirációt keres). Ez azt jelenti, hogy szemet gyönyörködtető projekteket készítenek, és „komoly munkának” állítják be őket. Első pillantásra gyönyörűek, de vagy lehetetlen lekódolni, vagy teljesen diszfunkcionálisak lesznek a gyakorlatban. A forma így mindig a funkció fölé kerekedik. Lépjünk tehát hátra egy lépést. Mi a szerepe egy weboldalnak? Az esetek 99 százalékában az, hogy eladjon valamilyen terméket, hogy rávegye a nézelődőt arra, hogy a „megveszem” gombra kattintson.

Egy gyönyörű háttér hegyekkel és egy távolba tekintő emberrel nem ad el semmit. Persze nyilván, „csiklandozza” az esztétikai érzékünket. De önmagában ez csak egy műalkotás. Semmi több. Jelenleg azt látjuk, hogy a közösségi médiában a középszerű felhasználói felülettel egybeolvasztott szép képek trendje robbanásszerűen terjed. Az ehhez hasonló tervek több száz megosztást és több millió megtekintést kapnak. Sőt vannak olyan dizájn elemek, melyek csak azért vannak ott, hogy kitöltsék a helyet (horror vacui, avagy az üresség rettenete).

A gombok általában nagyon kis tipográfiával vannak ellátva, hogy elrejtsék azt a tényt, hogy a szöveg is homályos, ismétlődő, vagy mindkettő egyben. Az alig látható szöveg a gombon sokkal nehezebbé teszi valójában eleve már a konvertálást. Ha van navigáció, az gyakran csak ürügy arra, hogy valamilyen „morfikus panelt” mutassanak alatta. Gyakran értelmetlen elemeket tartalmaz, csak azért, hogy kitöltse valahogy a sok üres helyet.

A tervezők felelőssége?

Nincs semmi baj azzal, ha valaki ilyen műalkotásnak tűnő weboldalakat készít. Az is rendben van, ha szépen animálják. A webdizájnban nyilván van jócskán művészi elem, és ezt el is kell fogadnunk. A probléma akkor kezdődik, amikor ezt valódi projektként adják tovább a végfelhasználóknak. Nem azok pedig.

A probléma ott kezdődik, amikor a legtöbb junior tervező elkezdi elhinni, hogy egy dizájnnak így kell(ene) kinéznie. Ha népszerű, akkor biztosan jó, nem igaz vélekednek?

• Mit akar(hat)nak az ügyfelek?

Amikor weboldalakat készítünk, azt gondolhatjuk, hogy minél több eladást akarunk elérni vele. Mégis a dizájntrendek győznek a legtöbbször. Akkor minden jó, ahogy van? A legtöbb dizájner mára megtanulta, hogy az ügyfélnek csak néha van igaza. A tervezőknek így ma a legfőbb feladata az lenne, hogy a lehető legjobban teljesítő eredmény felé vezesse őket. Ha ugyanis sok pénzt keresnek a munkájukkal, nagyobb valószínűséggel térnek vissza többször is.

• Elemezzük az oldalunkat!

Az első teendő, hogy mindig elemezzük és jegyzeteljük magát a dizájnt. Nem számít, hogy ki csinálta vagy, hogy újratervezni szeretnénk azt az összevisszaságot, amit egy másik tervező csinált. Jegyezzük fel az összes lehetséges problémát, és álljunk készen arra, hogy elmagyarázzuk, mi ment itt rosszul és miért! Miután minden megjegyzést beírtunk, soha ne feledjük, az első lépés mindig a szöveg újragondolása.

• Javítás

A weboldal javításakor a szöveg, vagyis a marketingüzenet a legfontosabb rész. De vannak más tényezők is, mint a betöltési sebesség, a kognitív túlterhelés (túl sok animáció) és az alacsony szintű esztétika jelenléte. Ez azt jelenti, hogy a weboldalnak nem kell ténylegesen „csúnyának” lennie ahhoz, hogy teljesítsen. Azzal kell kezdeni, hogy elsőként a konverzióra, majd utána az esztétikára összpontosítunk.

• Tesztelés, tesztelés és tesztelés

A tervezési munka nem fejeződik be, amikor a tervezés elkészült. Ez azért van, mert egy „terv” sosincs igazán kész. Amit sok tervező elfelejt, hogy a projekt befejezése után még hátra van a fejlesztői átadás, a minőségbiztosítás és legfőképpen a tesztelések és a javítások. Ezt a részt ki kell hangsúlyoznunk, mert sokan és sokszor felejtik el.