Egy 2020 nyarán publikált kutatás szerint az amerikai vásárlók kb. 90%-a elhagyja azt a webshopot, amely túl lassan töltődik be, és inkább máshol vásárol. Hogy állnak a hazai nagy webshopok az oldalsebességgel?

Ha elkezdjük olvasgatni az utóbbi évek SEO témájú cikkeit és blogbejegyzéseit, nagyjából mindegyik megemlíti az oldalsebességet mint az optimalizálás egyik legfontosabb tényezőjét. Mi is több cikket szenteltünk már a témának, de talán soha nem volt ilyen fontos erről beszélni, hiszen a Google 2021 májusától élesíti az új rangsorolási rendszerét, amelyben több fontos mérőszám is az oldalak betöltési sebességére épül.

Az amerikai Retail System Research (RSR) idén átfogó kutatást végzett ebben a témában. Kiválasztott a Digital Commerce 360 által 2020-ban rangsorolt top 500 e-kereskedő felső egyharmada közül 80-at, akiknek a Core Web Vitalshoz hasonló, részletes szempontrendszer alapján vette górcső alá a webshopjait.

A maximálisan elérhető 54 pontból a Ralph Lauren Corp., a top 500-as lista 76. helyezettje kapta minden teljesítménykritériumban a legmagasabb pontszámot, összesen 42,5 pontot ért el. Őt követte a 150. helyen rangsorolt Tailored Brands 40 ponttal, valamint holtversenyben a 46. helyezett Foot Locker Inc. és a 27. helyen álló L Brands Inc., (a Victoria’s Secret tulajdonosa), akik mindketten 37,5 pontot kaptak.

A piackutató ugyanakkor a felhasználók oldaláról is vizsgálódott: megkérdezett 1100 amerikai vásárlót arról, hogy mit tesznek, ha a vásárlás során a webshop túl lassúnak bizonyul. Ez alapján a válaszadók 57%-a megy át másik hasonló kereskedőhöz, 41%-uk pedig inkább az Amazonnál keresi meg a terméket, ha csalódást okoz nekik egy oldal sebessége. 21% nyilatkozott úgy, hogy soha nem tér vissza az adott kereskedőhöz, 14% akár a közösségi médiában is posztolna az esetről, 11% pedig a kereskedő ügyfélszolgálatához is panasszal fordulna.

Az általános kérdésre, hogy mennyire tartják lényegesnek egy webshop sebességét, a megkérdezettek 55%-a válaszolta, hogy ez kiemelten fontos, 40% szerint lényeges, de hajlandó várni, 5% számára pedig egyáltalán nem fontos ez a szempont.

Mi a helyzet itthon?

2018-ban mi is publikáltunk egy átfogó kutatást a Kosárértéken, amelyben 2864 webshop adatait vizsgáltuk, elsősorban a titkosított (https) kapcsolat használatát, illetve az oldalak sebességét tekintve. A Google PageSpeed Insights akkori szempontjai szerint a vizsgált weboldalaknak csupán 20%-a érte el a megfelelőnek ítélt “zöld” minősítést, nagy részük pedig a fejlesztésre szoruló “narancssárga” kategóriába volt sorolva (43% asztali, 56% mobil verzióban). Mára a szempontok a tapasztalatok szerint még szigorodtak is, így egyre nagyobb kihívás a zöld kategóriába kerülni.

Most a top 10 legnagyobb bevételű hazai webshopot néztük meg a legfrissebb hitelesnek tekinthető rangsor, a GKI Digital 2019-es toplistája alapján. Eszerint a 10 legnagyobb hazai e-kereskedő:

1. eMAG
2. Extreme Digital
3. Media Markt
4. Alza.hu
5. 220volt
6. IPon
7. Telekom
8. Tesco
9. Aqua
10. Libri-Bookline

Azóta részben módosult ez a lista (pl. az eMAG Magyarország és az Extreme Digital összeolvadása miatt), de az itt felsorolt kereskedők még mindig a piac legnagyobb szereplőinek számítanak.

A mérést két különböző eszközzel végeztük: egyrészt a PageSpeed Insights átfogó indexét, másrészt pedig a GTMetrix.com elemzőeszközének Performance Grade mérőszámát vettük alapul. Ezek alapján az említett weboldalak kezdőlapjai a következőképpen teljesítenek:

Látható, hogy nem éppen rózsás a helyzet, főleg ha azt is számításba vesszük, hogy épp túl vagyunk az ünnepi szezonon, tehát a szerverek terheltsége sem lehet a pontszámok fő indoka. Összesen 2 oldal, a 220volt.hu és a libri.hu teljesített mobilon és desktopon nézve is a közepesnek számító 50-90 közötti tartományban, amíg a legtöbb webshop desktop nézetben még “narancsssárga”, de mobilról nézve már a “piros” kategóriába esik, 3 oldal pedig mindkét nézetben gyengén teljesít. A GTMetrix mutatója nagyjából korrelál a Google indexével, de az egyik legjobban teljesítő oldalnál, a libri.hu-nál negatívan, a tesco.hu esetén pedig, amely az egyik leggyengébb eredményeket produkálta, erőteljesen pozitívan tért el.

Mi ebből a tanulság?

Valószínűleg a magyar vásárlói réteget az amerikainál kevésbé befolyásolja az oldalsebesség, és hajlandóak akár többet várni azért, hogy az általuk ismert, megszokott üzletben vásároljanak. A marketing, az ár, és még számos egyéb szempont játszhat ebben közre, de az bizonyos, hogy ha itthon is annyira fontos volna az oldalsebesség, a hazai éllovasok nagyobb figyelmet fordítanának rá.

Ugyanakkor ezek az eszközök nem mindig tükrözik megfelelően a felhasználók valódi sebességérzetét, bár a céljuk bizonyára ez volna. A Google sok olyan mérőpontot számításba vesz, ami elvileg a felhasználói élményen alapul, és mindig hangsúlyozza, hogy fejlesztéseiben igyekszik az emberi percepciót leginkább megközelítő szempontokat beépíteni az elemzéseibe, de néha a szubjektív tapasztalatok mégis mást mutatnak egy-egy weboldal esetén.

Ha a rangsorolásnál 2021-től tényleg a Core Web Vitals mutatói lesznek a meghatározóak, mindenkinek ajánlatos lesz alaposan átvizsgálni az oldalait, különben könnyen előfordulhat, hogy az organikus találati listákon jelentősen hátrébb kerülnek a versenyben.