Megtörtént, amire józan belátással számítani lehetett: megszületett a „bio” jelző új értelmezése. Az élelmiszerek biológiailag tudatos előállítása helyett a szolgáltatások biológiai, azaz emberi előállításáról van szó a mesterséges intelligencia (MI) mellőzésével. A felhasználóknak és fogyasztóknak fenntartásaik vannak a robotokkal szemben.
A Csillagok háborúja filmeposz rajontói emlékezhetnek arra a jelenetre, amelyben a tinédzser Luke Skywalker, az idős Obi-Wan Kenobi, R2-D2 és C-3PO betér a Tatuin bolygó űrkikötőjének kocsmájába. A csapos rámutat a két robotra és felszólítja Luke-ot, hogy küldje ki őket, mert droidokat ezen a helyen nem szolgálnak ki.
Valami ehhez hasonló történik mostanában; nem réges-régen és nem egy messzi-messzi galaxisban, hanem a Földön, itt és most.
Egy népszerű életmódmagazin július elején bemutatott széles olvasótáborának és követőinek a közösségi médiában egy új „divat- és életmódszerkesztőt”. Reem első ránézésre egy húszas éveiben járó nő, aki mind a két témakörben jártas. Büszkén vallotta, hogy a mesterséges intelligenciával készült tagja a szerkesztőségnek. Magyarul ő egy hamis, nem létező személy, amelyet az MI hozott létre – írta Ed Newton-Rex, a Fairly Trained nonprofit szervezet alapítója a Guardianben. Azért hozta létre szervezetét, hogy felhívja az MI modelleket használó cégek figyelmét azoknak az embereknek a szerzői jogaira, akik alkotásaiból a mesterséges intelligencia összerakja a neki feltett kérdésekre adott válaszait.
Botrányba fulladt az MI-vel generált szerkesztő „alkalmazása”
Reem feladata az volt, hogy termékeket ajánljon a SheerLuxe magazin olvasóinak. Más szóval elvégezzen egy munkát egy valós alkalmazott helyett. A felhasználók reakciója felháborodás lett. Válaszul sűrű bocsánatkérések közepette „kirúgták” Reemet. Ez az eset csak az utolsó azoknak a blamázsoknak a sorában, amelyeket számos cég elszenvedett „izgalmas MI-projektjei” nyomán. Ügyfeleik izgalmas helyett irritálónak találták az ötleteket. Például a londoni Prince Charles mozi júniusban kénytelen volt törölni egy olyan film bemutatóját, amit mesterséges intelligencia „alkotott”, mert a törzsközönség a pokolba kívánta.
A Legóra hatalmas nyomás nehezedett, hogy vegye le weboldalároól az MI generálta képeket. A Doctor Who szappanopera kísérletezett a mesterséges intelligencia alkalmazásával, ám gyorsan feladta ezt, amikor a nézők nemtetszésüknek adtak hangot.
Azok a cégek, amelyek azt hiszik, hogy agyon kell reklámozniuk, milyen erőteljesen alkalmazzák ezt az újdonságot – mondván: élen járnak az innovációban –, teljesen félreértik az MI-ellenes hangulat erősödését ügyfeleik körében – véli a Guardian cikkírója.
Sok minden aggasztja az embereket az MI-vel kapcsolatban
A mesterséges intelligenciával szembeni legerősebb ellenérzéseket az szüli, hogy minden egyes esetben, amikor a cégek felhasználják MI-modelljüket, elveszi egy ember munkáját vagy annak egy részét. Ezzel egyidejűleg felhasználja mások tudását, nevezetesen azokét, akik a kiképzéséhez használt eredeti tartalmakat létrehozták. És ezek persze nem kapnak egy fityinget sem azért, hogy a szellemi tulajdonukat átvették.
A mesterséges intelligencia ellenfeleinek nem tetszik, hogy képtelen megérteni bizonyos emberi erkölcsi szabályokat. Nevezetesen bizonyított, hogy különbséget tesz az emberi test erotikus vonzereje között aszerint, hogy női vagy férfi testről van szó. Sokakat idegesít, hogy az új technológia nagy felhasználói, a Google vagy a Microsoft lecsúsztak a klímacéljaikról, mivel az MI óriási pluszenergia-igényét nem lehet zöld forrásokból kiszolgálni.
„Minden porcikámban undorodom a mesterséges intelligenciától. Határozottan úgy érzem, hogy az MI sértés az élettel magával szemben”
– magyarázta Hayao Miyazaki, a világhírű Studio Ghibli animációs alkotóműhely igazgatója, aki nagyon ki van akadva.
Kialakult a büszke géprombolók csoportja
Az MI-ellenes csoportok egyes tagjai büszkén vallják magukat modern géprombolóknak. A technológiai fejlődés során az emberek munkáját átvevő géprombolókat maradiaknak, a haladás ellenfeleinek tartották. Brian Merchant, a Blood in the Machine című könyv szerzője azonban rávilágít egy tényre: a 19. századi géprombolók nem akartak egyből nekimenni a gépeknek.
Párbeszédet akartak arról, hogyan használják azokat. Az új géprombolók ugyanezt akarják. Kompromisszumot azzal kapcsolatban, ahogy az emberek életében a mesterséges intelligenciát felhasználják. Kiderül mire jutnak – véli a Guardian cikkírója. Kétszáz évvel ezelőtt nem létezett az internet, amelynek segítségével az egymástól távol élő emberek egy platformra szerveződhetnek.
A kezdet biztató az ő szempontjukból. Nagy egyetértésre talált a Recording Indusrty Association of America (RIAA) azzal, hogy megbüntetett két céget, amelyek MI-vel generált zenével próbáltak a közönség elé lépni. Az indoklás szerint „a copyright jogokat elképzelhetetlen szinten sértették meg”. Egy zenész azzal kommentálta a döntést, hogy sose hitte volna, hogy szakmája „ősellenségeivel”, a kiadókkal egyet fog érteni. Csak hát ellenségem ellensége a barátom.
A MI-t magasztalók sem kispályás játékosok
A mesterséges intelligenciát azzal fényezik, hogy megjelenése az az új technológiai forradalom, ami megszabadítja az embereket a sötétségtől, amiben ma élünk A volt munkáspárti brit miniszterelnök intézete, a Tony Blair Institute legutóbbi konferenciája arról szólt, hogy a következő brit kormányoknak az MI-re kell alapozniuk a jövőt. A Guardian cikkírója nem vitatja, hogy van ebben valami.
Ugyanakkor a mesterséges intelligencia szószólói olyasmiket ígérnek, amitől jó esetben évekre vagyunk, rossz esetben irreálisak. Ez a technológia biztosan formálni fogja a jövőt – kérdés, hogy miként. A Guardian cikkírója szerint nem kellene károsítani a jelent a szép új világot ígérő találgatások érdekében. Ez az, amiért a Nintendo kijelentette: nem fog használni játékai tervezéséhez MI-t.
Ezért lázadtak fel a szoftvermérnököket kiszolgáló Stack Overflow Q&A website felhasználói. Amikor kiderült, hogy a platform eladná felhalmozott tartalmát az OpenAI-nak, hogy az részben ennek segítségével készítse fel a válaszadásra mesterséges intelligencia modelljeit, törölték a posztjaikat vagy ökörségekkel helyettesítették mondanivalójukat.
Ezért tesznek közlekedési terelőbóját a robotaxik motorháztetejére San Franciscóban egyesek azt kiabálva, hogy az autonóm járművek elveszik az taxisok munkáját. A bója összezavarja az autók érzékelőit, amelyek ott fagynak le, ahol vannak.
Álljunk meg egy szóra! – követelik a modern géprombolók
A mesterséges intelligencia atyja, az OpenAI vállalat székhelye előtt San Franciscóban újra és újra feltűnnek demonstrálók, akik azt a feliratot tartják a fejük fölé, hogy „Pause AI”. Álljunk meg egy szóra! Ez a hangulat erősödni fog, ha mesterséges intelligencia felhasználása továbbra is szabályozatlan marad.
A vállaltok ki lesznek téve a kísértésnek, hogy az MI bevezetését egyfajta fegyverkezési versenynek tekintsék. Rohanjanak előre ezen a téren mit sem törődve a költségekkel. A Washington Postban megjelent közvélemény-kutatás azonban azt mutatta, hogy az emberek összességében rossz ötletnek tartják ezt.
A Guardian cikkírója úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztőinek és a kialakulóban lévő MI-iparág szabályozásával foglalkozó tisztviselőknek nem szabad figyelmen kívül hagyniuk a technológiával szembeni erős ellenérzéseket. Mint a cikkben felidézett példákból kiderült, a különböző terméket gyártó vagy szolgáltatásokat nyújtó vállalatoknak sem.
