Az elmúlt években egy különös jelenségnek lehettünk tanúi: a digitális avatárok és a mélyhamisítások – deepfake -megjelenésének az e-kereskedelemben, melyek a mesterséges intelligencia és a médiatechnológia új vívmányainak köszönhetőek. Nem titok: az MI-technológiai forradalmáról ismert Kína volt az első ország, mely teljesen elfogadta és támogatta e technológiák fejlesztését és alkalmazását.
A mesterséges intelligencia használata szimulált influenszerek létrehozására gyorsan fejlődik Kínában és Nyugaton már egyaránt. Az alkalmazások és a kulturális hozzáállás azonban jelentősen különbözik. Kínában az olyan cégek, mint a Silicon Intelligence, elsősorban non-stop e-kereskedelmi élő közvetítésekhez alkalmaznak deepfake influenszereket. Miért is vetnének be valódi hús és vér embereket kérdezhetnénk, amikor a „virtuális egyszarvúak” sikeresebben eladhatnak bárkinek már bármilyen terméket – bármikor. A kínai fogyasztók készségesen elfogadták ezeket a mesterséges intelligenciával rendelkező avatárokat. Természetesen csak annyira sikeresek marketingesként ezek a „műemberek”, amennyiben személyre szabott ajánlásokon vagy kedvezményeken keresztül értéket is nyújtanak potenciális vásárlóiknak.
Kínában ha az MI-avatár szolgáltatást nyújt, akkor a valódiság és az autentikusság hiánya már nem is igazán számít. Amíg működik és kényelmesebbé teszi az életet, addig az elfogadásuk gyorsan terjed, függetlenül a máshol eme e-kereskedelmi megoldással felmerülő vitáktól. Ráadásul a kínai fogyasztók már most is nagymértékben támaszkodnak az influenszerekre és a livestreamingre (élő videós értékesítés) a vásárlásaik során. Az ökoszisztéma és a vásárlási szokások már megszilárdultak, így természetes, hogy a mesterséges intelligenciát is integrálni kellett ezekbe a megoldásokba.
Deepfake: felesleges-e a kockázat?
Ezzel szemben viszont a livestream vásárlás a világ nagy részén még mindig újdonságnak számít (talán hazánkban a Teleshop ugrik be egy bizonyos generációnak róla:)). A deepfake hostok átvétele viszont nyugatabbra még „felesleges kockázatnak” tűnik, sőt jelenleg még nem is annyira vonzó a vásárlók számára. Így a nyugati világban a Meta-hoz hasonló vállalatok a mesterséges intelligenciával rendelkező hírességek „hasonmásait” leginkább még csak szórakozásra és egyéb interakciókra használják, nem pedig tényleges termékeladásra. Úgy tűnik, hogy ezeknek a célja kevésbé a termékek eladása, mint inkább a felhasználói figyelem megragadása a híres arcokkal való hamis intimitáson keresztül. A Meta chatrobotjainak mostani törekvése, hogy némi „szórakozást” és „ismertséget” teremtsenek a valóság illúzióján keresztül.
Érdemes tehát a mesterséges intelligencia által vezérelt „digitális avatárok” és mélyhamisítványok használatát különböző iparágakban és médiacsatornákon megvizsgálni. Kína példáján láthatjuk a leginkább, hogy milyen lehetőségeket rejtenek ezek a technológiák, és milyen etikai megfontolásokat vethetnek fel.
MI-avatárgenerátorok
Az MI-avatárok iránti növekvő keresletre válaszolva, a kínai vállalatok egyre több megfizethető MI-generáló eszközt is gyártanak. Ezek valódi emberek digitalizálására, valamint egyedi digitális személyiségek létrehozására is használhatók. A Meishe, a mobileszközökhöz készült videó- és hang SDK-k független fejlesztésére összpontosító megoldásszállító nemrégiben három MI-avatárgenerátort mutatott be. Ezek segítségével mindössze egy fénykép, videó vagy 3D modell felhasználásával néhány perc alatt létrehozható egy-egy avatár. Ezáltal a technológia elérhetőbbé válik mind a vállalkozások, mind a magánszemélyek számára.
Ezzel párhuzamosan a Qihoo 360, egy vezető kínai technológiai vállalat megkezdte a digitális személyiségekkel való interakcióra szolgáló platformjának belső tesztelését. Megoldásuk egy fejlett nyelvi modellen alapul, mely lehetővé teszi a formátumokon átívelő avatár-generálást. A Meishe-vel ellentétben, mely valódi emberekre alapozza MI-avatárjait, a Quihoo 360 a személyiségek széles skálájának létrehozására összpontosít, például marketing, üzemeltetési és programozási célú „digitális alkalmazottakra”.
Deepfake-technológia
Egy másik kínai techóriás, a Tencent a deepfake technológiák demokratizálására összpontosít. A vállalat nemrégiben bemutatott egy olyan platformot, mely lehetővé teszi deepfake „digitális emberek” létrehozását, meglepően kedvező, 145 dolláros áron. Az új szolgáltatással bárki készíthet nagyfelbontású szintetikus személyiséget mindössze három perc élő szereplős videófelvétel és akár 100 mondatnyi hanganyag alapján egy-egy valós személyről.
A Microsoft spinoffja, a Xiaoice pedig MI-klónozó programot indított Kínában és Japánban. Ehhez olyan tesztelőket keresnek, akik „kölcsönadják” az MI avatároknak személyiségüket, hangjukat és megjelenésüket a virtuális lények további finomítása és fejlesztése érdekében. Ha az első tesztcsoport munkássága sikeres lesz, a vállalat azt tervezi, hogy százezerre bővíti az MI-avatárjai számát.
Digitális emberek az üzleti életben
Kínában a vállalatok már elkezdtek virtuális személyeket is alkalmazni különböző feladatokra. Egy virtuális entitás „felbérlése” évente körülbelül 14 ezer dollárba kerül, ami meglehetősen költséghatékonynak tekinthető. Az MI-alapú szintetikus személyek segíthetnek a műveletek racionalizálásában, és új lehetőségeket is nyit(hat)nak az ügyfelekkel való kapcsolattartásban a nap 24 órájában.
A digitalizált emberek válaszolhatnak kérdésekre, interakcióba léphetnek élő közvetítéseken keresztül. Ez azt jelenti, hogy felhasználásuk nem korlátozódik csupán a mai chatbotok feladataira, az automatizált technikai támogatásra és az ügyfélszolgálatra: még ha ez számos üzleti területen, például a pénzügyi szolgáltatások és a turizmus területén egyre inkább elterjedt.
A mesterséges intelligencia avatárok a közösségi média influenszereiként is működhetnek, sőt, akár az állami médiában műsorvezetőkké is válhatnak. A CNBC szerint a virtuális személyek használata a különböző üzleti területeken 2025-ig várhatóan évente 50 százalékkal fog növekedni: köszönhetően a technológia gyors fejlődésének, növekvő elérhetőségének és a különböző területeken történő új alkalmazásoknak.
MI-hírbemondók
A közelmúltban a kínai média bevezette a mesterséges intelligenciával rendelkező hírbemondókat. Az a feladatuk, hogy a fontos társadalmi események, különösen a „két ülésszak” (a kínai kormány minden márciusban Pekingben tartott éves plenáris ülései) során beszélgetnek a nézőkkel és válaszolnak a kérdéseikre. Ezek a digitális hírbemondók valós idejű válaszokat tudnak adni és kapcsolatba is tudnak lépni közönségükkel.
Nyilvánvaló, hogy a kínai kormány a mesterséges intelligencia avatárokat jelentős kommunikációs eszköznek tekinti. Olyannak, mely segíthet a kínai kultúra és értékek előmozdításában és terjesztésében, és be is fektetett így eme jövőtechnológia fejlesztésébe.
Deepfake és a piaci kilátások
Kína a világ egyik vezető mesterséges intelligencia-fejlesztési országa, mely a globálisan az összes mesterséges intelligencia-finanszírozási ügylet 19 százalékát gyűjti össze. Emellett a digitális avatár-ipar egyik legnagyobb gyártója és fogyasztója is. Az Emergen Research jelentése szerint a digitális emberi avatárok globális piaca 2030-ra várhatóan elér(het)i az 527.58 milliárd dollárt, és a legnagyobb részesedést az ázsiai és csendes-óceáni térség adja.
