A “save now buy later” Indiában egyre népszerűbb, de vajon meghódítja-e az európai vásárlókat ez az új fizetési konstrukció? A Zalando úgy döntött, kíváncsi a válaszra.
Egy újabb betűszóval gazdagodtunk, hiszen megszületett a “buy now pay later” (BNPL) ellentéte, vagyis a “save now buy later”, azaz SNBL. Hogy ez mit is jelent, nem nehéz kitalálni: a rövid idő alatt nagy népszerűségre szert tett, könnyített hitelfelvétel helyett itt egy másik: meghatározott cél érdekében előre kezdjük el fizetni az áhított terméket vagy szolgáltatást. A malacpersely újrafeltalálásánál azért persze többről van szó, mert az eltervezett célunkat az SNBL szolgáltatók különféle bónuszokkal és visszatérítésekkel támogatják, amennyiben sikerül megtakarításunkat a megfelelő ütemezésben teljesítenünk.
Változó vásárlói attitűdök
Maga az ötlet – mint az utóbbi években sok hasonló ezen a területen – kelet felől érkezett, de ennek az újdonságnak nem Kína, hanem India a bölcsője, ahol számos startup működik ebben a konstrukcióban, mint például a Multipl, az OmniCard, a Hubble Money vagy a Tortoise. A Multipl volt az a vállalat, amely magát a konstrukciót megalkotta, mögötte pedig a Blume Ventures, a GrowX Ventures, az IIFL és a Kotak Securities Limited befektetők állnak. A céget 2020 májusában indították útjára, jelenleg 200.000-nél is több felhasználója van, és több mint 500 millió célt hoztak létre a platformjukon.
Ezek a cégek felismerték azt az igényt, hogy a jelenlegi, bizonytalan gazdasági környezetben a vásárlók nagy része kevésbé szeret pénzügyi kockázatokat vállalni, és keresi a jó ajánlatokat és a megtakarítási lehetőségeket – még azon az áron is, hogy várnia kell egy adott termékre vagy szolgáltatásra. Az SNBL segítségével a vevők pénzt takaríthatnak meg előre látható költéseikre, például nyaralásra, ajándék ékszerekre, az iPhone új verziójára, esküvőre vagy akár olyan alapvető kiadásokra, mint a biztosítási díjak és az éves iskolai költségek.
Paddy Raghavan, a Multipl, az SNBL platform vezérigazgatója és társalapítója a modell működését a következő példával magyarázza:
Tegyük fel, hogy egy ügyfél 10 hónap múlva Balira szeretne utazni. Havonta 10 000 INR-t (indiai rúpiát) kezd befektetni – ezt hívjuk szisztematikus befektetési tervnek. Ezt a pénzt kurált piaci eszközökbe, például befektetési alapokba fektetik be, hogy jó hozamot érjenek el vele. Az ügyfél jelezheti azt is, hogy inkább utazási társaságon keresztül szeretné lefoglalni ezt a nyaralást. Ebben a konstrukcióban az utazási társaság havonta 10 százalékot fektet be az ügyféllel, vagy havonta 1000 INR-t ad hozzá a felhasználó 10.000 INR-hez. A 10-ik hónap végén a felhasználó a saját megtakarítása mellé plusz 10.000 INR-t kap, és mondjuk további 5000 INR-t a piaci hozamokból. Az ügyfél dönthet úgy, hogy felhasználja utazási céljára a 115.000 INR-t, vagy ha meggondolja magát, visszakapja a megtakarítását és a piaci hozamból származó 5000 INR-t.
Ezzel ellentétben a BNPL-lel kapcsolatban komoly aggályok merültek fel az utóbbi időszakban. Ahogy erről 2022-ben beszámoltunk, a koronavírus-járvány idején különösen népszerűvé váló mikrohiteleket egy, az Egyesült Királyságban végzett kutatás szerint a vásárlók elkezdték egyre később törleszteni. Ennek fő oka a felpörgő infláció miatti árnövekedés és a fizetések értékállóságának csökkenése, amelynek következtében a napi költségek egyre nagyobb terheket jelentenek a háztartások számára, így az óvatlan vásárlók könnyen adósságspirálba kerülhetnek.
A Zalando beleállt az SNBL-be
A fast fashion német nagyágyúja, amely legutóbb környezetvédelmi programjának kiterjesztésével hívta fel magára a figyelmet, folyamatosan élen jár az innováció területén, így nem meglepő, hogy ezt az újdonságot is ők teszik elsőként hozzáférhetővé a szélesebb európai közönség számára. A megoldás technikai hátterének biztosítása érdekében a viszonylag ismeretlen, libanoni alapítású Savrr fintech céggel léptek együttműködésre.
A cég alapítói, Lukas Schmitt és Nico Gemkow még csak idén mutatták be a Savrr-t a K5 Future Retail konferencián Berlinben, „Hűséges vásárlók az első vásárlás előtt” mottóval. A Savrr célja, hogy az idei év év végére legalább tíz online kereskedőnél elérhető legyen.
Ahogy az Internet World beszámolt róla, a termék valójában még nem is volt teljesen kifejlesztve, amikor a startup bemutatkozott a német fővárosban, – ennek ellenére nem sokkal ezután szerződést kötöttek Zalandóval. Úgy tűnik, alaposan belehúztak a fejlesztésbe, hiszen a szolgáltatás már él a Zalando német ügyfelei számára.
A fintech német nyelvű oldalán az ügyfelek egyszerű példa segítségével ismerhetik meg a modell működését, amelyben 4 hónapon keresztül havi 50 euró a befizetés, vagyis összesen 200 euró a megtakarítás célösszege. Ehhez a cég a lejáratkor további 20 eurót ad bónuszként, tehát +10 százalék üti a markát a vásárlónak. A teljes összeget aztán egy kupon segítségével írja jóvá a Zalando a vásárlás során.
Ez azért nem tűnik az évszázad üzletének, arról nem is beszélve, hogy ebben az iparágban négy hónap alatt akár komplett kollekciók futhatnak ki, vagyis az áhított termék már nem lesz olyan “trendi”, vagy adott esetben nem is lesz kapható a lejáratkor. Bár a sztereotípiáink alapján a németeket takarékos népnek ismerjük, elsőre nem tűnik valószínűnek, hogy a Zalando-nál tömegesen élni fognak az SNBL lehetőségével – de persze ennek az ellenkezője is előfordulhat.
