Egyelőre a 18-79 éves magyar lakosság alig fele hallott a termékelőfizetés lehetőségéről az e-kereskedelemben, és mindössze 8 százalék próbálta már ki ennek valamilyen formáját – derült ki a Reacty Digital 2025. januári felméréséből. A kutatás 1000 fő bevonásával, a Véleményem Van (Veva.hu) online kutatási közösség tagjainak körében készült. Az adatok nem, életkor, iskolai végzettség, valamint régió szerint reprezentálják a 18-79 éves hazai lakosság véleményét.
A termékelőfizetés gyerekcipőben járó megoldás még hazánkban, de az egyre változatosabb szolgáltatók és elérhető termékkategóriák segíthetik a kipróbálók arányának emelkedését. A 30 év alattiak körében általánosságban is népszerűbbek az előfizetések, ami pozitív jövőképet jelenthet a modell szélesebb körű elterjedése szempontjából.
Ez is érdekelhet
Mit értünk online termékelőfizetés alatt? Elsődlegesen azt, amikor a vásárló rendszeres időközönként (pl. negyedévente) kap egy csomagot. Ami tartalmazhat általa összeválogatott dolgokat (pl. eledel a háziállatainak), vagy akár a webáruház által összeállított termékcsomagot (pl. tematikus könyvcsomag). A kérdőív szempontjából szintén a termékelőfizetések közé soroltuk, ha az előfizetés egy fix összeg kifizetése által állandó kedvezményeket biztosít. Ilyen például, ha ingyenes kiszállítás vonatkozik minden rendelésre vagy kedvezményes ár egyes termékekre.
Felmenő rendszerben gyűrűzhet be a termékelőfizetés a magyar piacra.
A januári kutatás alapján egyelőre a 18-79 éves magyar lakosság kevesebb mint fele (45%) hallott arról, hogy termékekre is lehet online előfizetni. Ez azt mutatja, hogy e koncepció még nem kifejezetten elterjedt hazánkban. Minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy van tudomása ilyen lehetőségről. Míg a 60 év felettiek közül tízből hárman (29%), addig a 30 év alattiak közül tízből heten (73%) hallottak már online termékelőfizetésekről.
Többen már nem válnának meg tőle
A fiatalabbak egyébként mindenféle előfizetés irányába nyitottabbak, legyen szó akár streaming szolgáltatásról vagy újságelőfizetésről. A körükben való ismertség a jövőben elősegítheti ennek a termékelőfizetés alapú üzleti modellnek a szélesebb körű elterjedését is. Hosszabb távon a jelenlegi fiatalok válnak ugyanis idősebbé, a későbbi fiatalok pedig már egy ilyen szempontból sokkal érettebb piacra lépnek be. A modell terjedését természetesen nem csak a lakossági érdeklődés befolyásolja, kínálati oldalról is szükség van a lehetőség biztosítására. De a kereskedők már ma is nyitottnak mutatkoznak a modell irányába.
Az elköteleződéstől való félelem és az érzékelt haszon hiánya jelent akadályt a termékelőfizetésnek
A felnőtt magyarok bő fele (55%) nem szívesen vállalna hosszú távú (pl. egy éves) elköteleződést termékelőfizetések esetén. Ez kifejezetten nagy visszatartó erő lehet a modell terjedésével szemben. Ugyanakkor ellensúlyozható ez azzal, ha például havi vagy negyedéves fizetési konstrukciót biztosít a webáruház. Ezáltal ugyanis lehetőség adódik arra, hogy a fogyasztó egyszerre kisebb összeget fektessen csak az előfizetésbe. Illetve: könnyebben lemondhassa azt, amennyiben mégsem felel meg az igényeinek.
Mindössze tízből hárman érzik azt, hogy az előfizetéses modell kényelmesebb lehet számukra. Az arány ugyanez, ha a kérdés az, hogy időt spórolhat az egyedi rendelésekhez viszonyítva. Csupán a felnőttek negyede (24%) jelezte, hogy szívesen előfizetne olyan termékre, amit amúgy is rendszeresen vásárol. A 18-79 évesek közel fele (45%) viszont úgy érzi, hogy a termékelőfizetési modell inkább csak marketingfogás, nem pedig valódi előny a fogyasztók számára, 38 százalék kifejezetten lehúzásnak érzékeli ezt a megoldást.
A streaming töri át a falat
Tízből négy (43%) felnőtt magyar szerint pedig felesleges vásárlásra ösztönzi az embereket egy-egy ilyen termékelőfizetési lehetőség. A fiatalabb korosztályok minden szempontból pozitívabban fordulnak a termékelőfizetéses modellek irányába. Minél fiatalabb valaki, annál nyitottabb arra, hogy kipróbáljon egy ilyen csomagot, annál inkább érez pozitív velejárókat (pl. kényelem, időspórolás), és annál kevésbé szkeptikus az előfizetések vásárlói hasznával kapcsolatban (pl. csak marketingfogás).
A szolgáltatáselőfizetéseket már megszoktuk, a termék még újdonságként hat
A 18-29 évesek háromnegyedének (74%) van, vagy volt valaha valamilyen előfizetése, míg a 60-79 évesek körében ez az arány csupán 23 százalék. A legnépszerűbbek egyértelműen a streaming szolgáltatások (pl. Netflix, Spotify). Tízből hat (61%) szolgáltatáselőfizetőnek van vagy volt ilyen csomagja, minden negyedik (25%) pedig valamilyen közösségi médiának a prémium csomagjára fizet(ett) elő. Bár a felnőtt lakosság kifejezetten kis hányada (8%) rendelkezik jelenleg termékelőfizetéssel, akiknek van ilyesmijük, azok többnyire elégedettek vele. Ennek oka elsősorban az időmegtakarítás, valamint a kényelmes használat és a kedvező ár-érték arány. Bár a többség inkább a mérleg pozitív oldalára helyezi az ár-érték arányt, az elégedetlenkedők elsődleges indoka a túl drága előfizetési csomag, ami a lakosság árérzékenységét tükrözi. Az árérzékenység az előfizetéseknél is megjelenik
Ami a jövőbeli terveket illeti, a legtöbben egészséghez kapcsolódó termékekre fizetnének elő, illetve élelmiszerre vagy állateledelre. Ezek a választások könnyen megérthetőek, hiszen az említett termékkategóriák gyorsan forgó fogyasztási cikknek minősülnek, vásárlásuk általában nem opcionális és sokszor rendszeres, illetve jól előre jelezhető. A termékelőfizetés lehetőségére nyitottak közül tízből hatan (61%) csak akkor fizetnének elő a jövőben, ha ez anyagi kedvezménnyel (is) jár számukra, tízből hárman (28%) fizetnének ugyanannyit a termékért, mint egyedi vásárlás során és csupán tízből egy fő (11%) érzi úgy, hogy az előfizetés kényelme érdekében akár 5-10 százalékkal többet is fizetne az adott termékért.