Véget érhet az ingyenes visszaküldés kora

Véget érhet az ingyenes visszaküldés kora

A legendásan környezetszennyező, ultragyors ruházati termékekkel kereskedők számára legalábbis ezt jelentheti, hogy az angol piacon ténykedő Boohoo is elkezdett külön díjat felszámolni a vásárlónak nem tetsző ruhák visszaküldéséért.

Úgy látszik, a hálószobai ruhapróbálás kora véget ért, vagy legalábbis ez a trend látszik kibontakozni, hiszen korábban már olyan cégek jelezték, hogy felhagynak az ingyenes visszaküldés lehetőségével, mint a Next, az Uniqlo vagy a Zara.

A júliusban bejelentett intézkedés értelmében a Boohoo 1.99 fontot számláz majd a jövőben minden egyes, be nem vált ruhadarab visszaküldése után. A divatipari óriás a visszaküldések ingyenességének felszámolását az egyre komolyabban elszabaduló szállítási költségekkel indokolja, de a változtatás a vásárlók körében nem aratott osztatlan sikert.

A legtöbben egyébként arra panaszkodnak a közösségi médiában, hogy a fast fashion láncok kaotikus méretezési sztenderdeket használnak, ezért a vásárlók inkább több méretben is megrendelik ugyanazt a terméket, csak hogy kiválaszthassák a megfelelő méretű darabot.

A hagyományos bolti hálózattal is rendelkező kereskedőknél – mint például a Zara – persze megoldható, hogy a vásárló az üzletben felpróbálja az egyes ruhadarabokat, de számos, csak online kereskedelemmel foglalkozó cégnek egy ilyen lépés komoly gondokat okozhat.

A Boohoo-hoz hasonló e-kereskedők egyébként korábban élen jártak abban, hogy a felkínált ingyenes visszaküldési lehetőséggel elcsábítsák a vevőket a hagyományos boltokból. Arról már nem is beszélve, hogy a YouTube-on, az Instagramon vagy éppen a TikTokon nagyon népszerűek a ruhaválogatós tartalmak, ahol a nézők megszavazhatják, hogy egy-egy vásárló melyik ruhadarabot tartsa meg, vagy küldje vissza.

Úgy néz ki, egyre több kereskedő szakít ezzel a gyakorlattal, amely egyébként valóban népszerű volt, különösen az Egyesült Királyságban, ahol egy korábbi tanulmány megállapításai szerint az összes fast fashion vásárlás 9 százaléka úgy kerül ki közösségimédia- felületekre, hogy aztán visszaküldik a termékeket a kereskedőknek.

Ilyen szempontból leginkább a 35-44 közötti korosztály körében volt népszerű a vásárlásnak ezen módja, és ami még figyelemre méltóbb, hogy ebben a korcsoportban a férfiak nagyobb valószínűséggel éltek a lehetőséggel, mint a nők. A termékek ingyenes visszaküldése – azon túl, hogy rengeteg pénzbe kerül a kereskedőknek – egyben óriási környezeti károkat is okoz. A logisztikai feladatok alatt felhasznált fosszilis energiaforrások mellett a felbontott, de nem viselt ruhadarab valószínűleg egy szemétdombon köt ki.

Csak az Amerikai Egyesült Államokban, mintegy 2.5 millió tonna ruhadarab végzi így a szemétben, a folyamat pedig mintegy 15 millió tonna szén-dioxid kibocsátással jár. De nem sokkal rózsásabb a helyzet akkor sem, amikor a visszaküldött ruhadarabok végül visszakerülnek a körforgásba. Csak a ruházati termékek csomagolása során mintegy 180 milliárd tonna, csomagolásként felhasznált műanyag keletkezik egy év alatt, és ebben az iparágban mindössze 15 százalékuk kerül újrahasznosításra. Az érintett cégek egyébként általában hallgatnak arról, hogy vásárlóik hány százaléka él ezzel a lehetőséggel.

A csomagolási költségek és a zacskóhasználat radikálisan csökkent az elmúlt években az Egyesült Királyságban, ahol 2015-ben bevezették az öt pennys termékadót a műanyag hordtáskákra és szatyrokra. A törvény következtében azóta a vásárlók 95 százalékkal kevesebb műanyag szemetet termelnek a vásárlásaik során.

Annak ellenére, hogy az említett cégek leginkább gazdasági okokkal magyarázzák az intézkedések meghozatalát, ezek komoly befolyással lehetnek a vásárlók magatartására, hiszen valószínűleg sokan meggondolják majd, hogy bedobjanak-e még pár olyan terméket a kosárba, amit aztán nagy valószínűséggel visszaküldenek postafordultával.

Az optimista elemzők szerint a lépés következtében a kereskedők valószínűleg belekezdenek majd olyan, rég várt fejlesztésekbe, mint a virtuális ruhapróbálás, vagy rendet tesznek méretezési gyakorlatuk háza táján, hogy a vásárlók magabiztosan kiválaszthassák a számukra megfelelő méretet.

mm
Jóbi Attila

Onlinemarketing-menedzser, újságíró, médiamenedzser és tartalomipari beszállító.

Üzenet a szerzőnek

Kérdésed van?
Hozzászólnál?

Vedd fel a kapcsolatot a szerzővel, várjuk az üzenetedet!