A Kínai Internet Jelentés a South China Morning Post évente megjelenő kutatása, amelyben részletesen bemutatják az ázsiai nagyhatalom kulcsfontosságú digitális és technológiai trendjeit. Az évente megjelenő, idén már harmadik alkalommal kiadott jelentés legfontosabb megállapításait körüljárva bemutatjuk, mi az, amit mindenképpen érdemes megfontolni azoknak a kereskedőknek, akik bármilyen szempontból érintettek a piacon.
A kutatás a 2019 márciusától 2020 márciusáig terjedő időszakot helyezte górcső alá. Ennek sarkalatos pontjai a következők:
1. Totális mobil dominancia
Továbbra is dinamikusan emelkedik a kínai internetfelhasználók száma: a tavalyi évben kb. 80 millió fővel, így népes táboruk 900 millióra bővült, akiknek 99 %-a mobileszközről böngészi a világhálót. Ez az arány az Egyesült Államokban 93 %-os, míg a Nemzeti Hírközlési Hatóság tavalyi adatai alapján, hazánkban kb. 91 százalékra tehető.
2. Mobilfizetési eszközök villámgyors terjedése
Az adatok alapján a lakosság több mint fele a mobilfizetési megoldásokat részesíti előnyben, legfőként a QR kódos fizetést, amely Kína szinte minden részén elérhető.
A WeChat Pay és az AliPay a piac legnagyobb szereplői. Szolgáltatásukat, az érintésmentes fizetést eddig több mint 765 millióan használták az országban, ez a szám a népesség 53 %-a. Az Egyesült Államokban ezzel szemben “mindössze” 63 millióan éltek ezzel a lehetőséggel, amely kb. 21 %-os penetrációt jelent a teljes lakosságra vetítve.
3. Az 5G térnyerése
A világ legnagyobb gazdaságában a tervek szerint 2020 az 5G adaptációjának éve lesz.
Az állam mintegy 25 milliárd dollárnyi jüant fektet a mobilhálózat fejlesztésébe. Ezeknek az infrastrukturális beruházásoknak köszönhetően 2025-re a világ 5G felhasználóinak mintegy negyven százaléka kínai lesz, legalábbis az előrejelzések alapján. Az 5G hálózatot övező hatalmas várakozás leginkább abban mérhető le, hogy a felmérések szerint az emberek mintegy 78 %-a kész többletköltséget vállalni mind a szolgáltatásért, mind az annak elérésére alkalmas mobileszközökért.
4. A koronavírus miatt bevezetett korlátozások megnövelték az interneten töltött átlagos időt
Az egész világban jól megfigyelhető trend alól Kína sem kivétel. A szigorú kijárási korlátozások következtében rohamosan megnőtt az interneten töltött idő. A munka és tanulás mellett a livestreaming piaci és e-kereskedelmi szolgáltatók forgalma is ugrásszerűen megnövekedett az ázsiai országban. Az átlagos képernyőidő 2019 márciusától 2020 márciusáig terjedő időszakban az addigi 5,6 órás átlagról 7,2 órára emelkedett.
5. Terjednek a digitális munkavégzésre és a rövid videók publikálására alkalmas videomegosztó applikációk
Szintén illeszkedik a világszerte tapasztalható trendekhez, hogy a munkavégzést és produktivitást növelő applikációk elfogadottsága nagyon gyors ütemben terjed. 2019 márciusában az ilyen alkalmazásokat aktívan használó felhasználók száma 127 millió volt, míg egy évvel később ez már 435 millióra emelkedett, ami egészen elképesztő, 242 százalékos növekedést jelent. Február elején a kínai App Store-ban a három legnépszerűbb iPhone alkalmazás a DingTalk, WeChat Work és a Tencent Meeting volt.
A korlátozásoknak köszönhetően hatalmasat kaszáltak a rövid videók megosztására alkalmas közösségi alkalmazások is, melyeket 2020 márciusában már 870 millióan használtak legalább havi egy alkalommal. Bár ezen a területen a növekedés az előző évhez képest mindössze 16 százalékos, azért azt ne felejtsük el, hogy az ilyen jellegű szolgáltatások már korábban is rendkívüli népszerűségnek örvendtek az országban.
6. A negyven év felettiek körében is terjed a mobilhasználat: 14 százalékkal többen használják internetezésre készülékeiket, mint egy évvel korábban
A Covid-19 pandémia okán bevezetett korlátozások hatására az idősebb generáció tagjai körében is egyre inkább terjed a világháló mobileszközről történő elérése. Az erre alkalmas készülékek felhasználóinak száma a 25-40 év közötti korosztályban a vizsgálati időszak alatt csupán 3,1 százalékkal nőtt, a 25 év alattiak körében ez a szám 1 százalék, ezzel szemben a 41 évestől idősebb korosztály körében ez az arány 14 százalék.
7. Berobbanó livestreaming piac
Az előrejelzések alapján 2020-ban akár 613 millió felhasználót ér majd el kínai livestreaming piac. Ennek motorja az influencerekre épített e-kereskedelmi trend, amelynek főszereplői a Key Opinion Leaderek (azaz KOL-ok), akik videós termékbemutatók során hatalmas mennyiségben értékesítenek FMCG termékeket, de gyakorlatilag mára már bármit. A kínai livestream-királynő Viya 5,6 millió dollárért még egy amerikai rakétát is eladott 2020 áprilisában.
A koronavírus miatt kialakult helyzetben egyre inkább úgy tűnik, hogy az e-kereskedelem után a livestreaming piac globális motorja is Kína lehet, amely nem csupán követi a nyugati trendeket, hanem már diktálja is azokat.