Ahogyan arról április közepén egy nagyinterjú segítségével is beszámoltunk: közép-európai, regionális e-kereskedelmi seregszemlét rendezett Szófia. A kétnapos Balkan eCommerce Summit 2025-re (BeS) magyar ecommerce szereplőket (vendégeket, előadókat és érdeklődőket egyaránt) is vártak, nem véletlenül. A BeS-re végül 23 országból, több mint 2300 résztvevő utazott el, és a rendezők szerint összesen 11.650 üzleti találkozót bonyolítottak le. Utólag arra voltunk kíváncsiak, hogy a helyszínen résztvevő magyar szakemberek miként értékelik a fórumot.
Két nap alatt, négy színpadon több mint 40 előadó beszélt öszesen több mint 2300 vendég előtt – ez az egyik konkrét tapasztalata az idei Balkan eCommerce Summitnak. A másik, talán nem ennyire konkrét, nem számokkal körülírható az a benyomás és tanulság, amivel a résztvevők a találkozón gyarapodtak. Ez utóbbi talán több munícióval szolgálhat a magyarországi online kereskedelmi ökoszisztémának, ezért megkértünk négy Szófiában járt szakember, hogy válaszoljon néhány, a rendezvénnyel kapcsolatos kérdésre.
Rédey Ivántól, Madar Norberttől, Török Márktól és Kobza Andrástól ugyanazokat kérdeztük: szerintük miben különbözött a Balkan eCommerce Summit a magyar konferenciáktól; mi volt a rendezvény szakmai tanulsága; mit láttak a balkáni e-kereskedelemből; illetve milyen lehetőségeket látnak a tapasztaltak alapján a magyar e-kereskedők számára a balkáni országokba irányuló expanziót illetően.
Rédey Iván (a FullCommerce.hu ügyvezetője):
Három nagyon tartalmas napot töltöttem Szófiában, a Balkan eCommerce Summiton. A hétfőt az AmazingDays konferencián töltöttem, ami az Amazonra fókuszált. A keddet és a szerdát aztán az Arénában, amit teljesen megtöltötték az e-kereskedők és a szolgáltatók. Amit Nikola Ilchev, PhD összehozott, az tényleg kalapemelést érdemel: együttműködés a legmagasabb szinten. Nagyon sok megbeszélésen vettem részt, mert az applikáción könnyen össze lehetett hozni a partnereket. A helyszín nagyon különbözött attól, amit itthon megszokhattunk, és ez a hangulatában is mást idézett elő bennünk. A Szófia Aréna közepe megtelt kiállítókkal, ami nem volt nagy meglepetés, hiszen a szolgáltatói szektor képviseltette magát. De ezt meglehetősen aktívan tették: a legtöbb kiállító valamilyen aktivitást szervezett a standja körül.
Az aréna peremén- a kiállítók mellett pedig előadói színpadok voltak. Itt folyamatosan és egymással párhuzamban zajlottak az előadások, de a nagy méretek miatt nem volt tolongás. Azt kell mondjam, hogy nem láttam olyan előadást, ahol ne lett volna legalább félig telt nézőtér. Külön érdekesség volt számomra a Fedex meeting zone, ahová egy szuper applikáción keresztül lehetett időpontot foglalni különböző potenciális partnerrel. Nagyon jól működött, nekem is megtelt a naptáram, és valóban hasznos megbeszéléseket is sikerült megvalósítani.
Nagyon jó volt látni, hogy az egész régiót sikerült összehozniuk, és hogy a Balkan Summit egy igazán pörgős, multinacionális esemény lett. Nagyon kevés előadásra jutott időm, de láttam nagyon innovatív csomagolási megoldásokat egy bolgár cégtől, ami a környezetbarát megoldása mellett még költségcsökkentést is ígért. AI-fronton viszont sikerült egy román startup céggel megegyeznem, hogy kiállítóként és előadóként is jöjjenek el a júniusi XXI. Kereskedelmi konferenciára.
Nagyon nagy nyitottsággal találkoztam. Ez még nem elegendő a sikerhez, de úgy gondolom, hogy megkönnyíti az arra a piacra való belépést.
A magyar e-ekereskedelem összességében még magasabb szinten van, ez további könnyítés lehet, de a lokalizáció fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Sokakat elijeszthet Bulgáriától a cirill betűkre átállás kényszere, de a mai eszközökkel ez már elég egyszerű, könnyen vehető akadály. Ha a saját piacodon kialakítottál egy jó működést, ha van egy jó értékajánlatod, akkor a balkáni piac tökéletes terep lehet arra, hogy a hazai sikeredet megsokszorozd.
Kobza András (az Ecommerce Hungary Egyesület középvállalati tagozatnának vezetője):
Én úgy tapasztaltam, hogy a Balkan eCommerce Summit sokkal inkább volt nemzetközi fókuszú, mint amihez mi itthon hozzászoktunk. Azt sem lehetett nem észrevenni, hogy egyáltalán nem csak a balkáni régióra fókuszáltak a szervezők. Erős volt a networking elem is, volt dedikált networking app, és volt elegendő dedikált hely a one-on-one meetingekre is. A látogatói kör, a vendégek is nemzetköziek voltak, az előadásokat angolul tartották.
Ami számomra felüdülésként hatott, az a nem is remélt szintű nyitottság és őszinte érdeklődés volt. Úgy is értem ezt, hogy a bolgár e-kereskedelmi piac lehet, hogy fejletlenebb a magyarnál, de a kereskedők és a szolgáltatók nyitottabbak.
Optimistábbak a jövőt illetően is, és már eleve külföldi terjeszkedéssel számolnak.
Azok a magyar kereskedők, akik ezt a régiót nézték ki maguknak, azonban jó, ha felkészülnek, mert a sok kis piac nagy része nem európai uniós terület, így a jogi és logisztikai háttér megteremtése nem feltétlenül egyszerű és átlátható. De ezek a piacok dinamikusan fejlődnek és gyorsan növekednek. Az oda készülő magyar cégeknek fontos információ lehet, hogy itt is érdemes megbízható helyi partnereket keresni. Olyan szolgáltatókat akik megkönnyítik a piacra jutásukat. Vannak ilyenek, ha nem hiszik, menjenek el itteni konferenciákra, hogy első kézből szerezzenek benyomásokat erről a piacról, a szereplőkről és a hangulatról.
Madar Norbert (a PwC Magyarország digitális kereskedelmi vezetője):
Már másodszor voltam a Balkan Summit-on. Tavaly csak vendégként, és idén már előadóként is. Tavaly itt ismerkedtem Nikolával, a főszervezővel. Nagyon közvetlen volt annak ellenére, hogy számára csak egy látogató voltam a már akkor is nagyok közül. Jól elbeszélgettünk, jó benyomást tett rám. Aztán tavaly nyáron eljött Esztergomba a magyar e-kereskedelmi konferenciára, októberben pedig ismét összefutottunk a szerbiai e-commerce szövetség egy rendezvényén is. Szerbiában ő is vendég volt és én is, ami azt jelentette, hogy egyikünknek sem kellett szerepelnie. Meg azt, hogí így tudtunk alaposabban beszélgetni arról, hogy ezt régiós szinten komolyan kell venni, össze kell fogniuk az országoknak, s hogy jó lenne, ha lenne pár olyan arc, aki e mögé tényleg odaáll.
Onnantól kezdve indult el a szervezés, akkortól intéztem, hogy a magyarországi kollégáim mellett a bolgár ügyfeleinket is és a bolgár PwC szakembereit is elvigyem a szófiai fórumra. Összesen tízen mentünk, nagyon jó élmény volt, mindenki talált olyan témát, kapcsolatot, ami neki fontos volt. Szófiában az nagyon tetszett, hogy a kiállításon volt a hangsúly és azon, hogy bár rengeteg féle szolgáltató vonult fel, mindezt régiós szinten tették.
Mindenki úgy mutatta be, kínálta a saját tudását, termékét, portékáját, hogy azzal a régióban milyen országoknak tud megoldást kínálni. Ez nagyon különbözött attól a lokális felfogástól, amihez mi Magyarországon hozzászoktunk.
Az szóba sem került, hogy te hogyan tudnál Bulgáriában jobb lenni! Mindenki ehelyett arról kommunikált, hogy mit tud kezdeni a régiójával. Ez pedig nagyon más mindset, ebből volna mit tanulnia a magyaroknak. Az is érdekes és tanulságos, hogy a BeS-en az előadások nem igazán sales speech-ek voltak, inkább arra vállalkoztak, hogy konkrét esettanulmányokat mutassanak be. Mi hogy csináltuk ezt? Hogyan oldottuk meg azt? Hogy léptünk be ebbe az országba? Mi volt a megoldás erre a problémára, meg arra a problémára? Nagyon életszagú volt.
Ha nem a lokális aspektuson van a hangsúly, ahogyan a BeS-en is volt: a regionalitáson, akkor arra keresed a választ, hogy hogyan tudsz országokon átívelően nőni. Ott már nincs helye meg terepe a Temun siránkozásnak, mert meg kell mutatni, hogy mit tudsz te nyújtani. Ebből a szempontból is tanulságos, amit Szófiában láttam, mert ezzel magasabbra teszi az ember lécet.
A magyar cégek egyik legerősebb prekoncepciója, hogy a balkáni és kelet-európai országok le vannak tőlünk maradva. Még hajnalban, a repülőn is hallottam olyan hangokat, hogy készüljünk a legrosszabbra, mert minden szürke, meg beton. Pedig elképesztően nyugati hangulata volt az egész rendezvénynek; nagyon fejlett technológiával, érett e-commerce-szel leptek meg minket. Lehet, hogy a piacok még nem olyan hatalmas nagyok, de fejlettek. És pont emiatt szerintem mi most egy jó időablakban vagyunk! Magyar cégként megéri ide bemenni, mivel nem kell óriási fogyasztói gap-et átugrani, mert nagyon hasonlóak a fogyasztói szokások, mint nálunk. Ugyanakkor viszont nem is olyan piac (se a román, se a bolgár, se a szerb), mint a cseh vagy a lengyel, akik már jóval előttünk járnak.
Szerintem ez most egy utolsó pillanatos sztori. Most kellene mindenkinek észbe kapnia és mennie Bulgáriába, Romániába, mert nagyon hamar eljöhet már az a pillanat is, hogy ők is lehagynak minket.
A bolgárok és a románok egymást erősítik, Bulgária felől az út Görögország felé is egyértelmű, ahogyan a szerbeké a horvátokkal, de még inkább horvátok a szlovénokkal. Ha ezek a piacok összezárnak, hamar a fejünkre nőnek. Most még van esélyünk arra, hogy velük együtt menjünk.
Török Márk (a Consulting Hungary üzletfejlesztési menedzsere):
A Balkan eCommerce Summit kétnapos eseményként egyedülálló konferencia a régióban, és széles körben, sokféle e-kereskedelmi szereplőt hozott össze idén is. A Summit két, egészen intenzív napot fedett le: az első napon zajlott le maga az expó, több ezer látogatóval és kb. 100 kiállítóval, a második napon pedig az előadások mellett networking napot szerveztek a résztvevőknek. Az erős cross-border fókuszú konferencián találkozhattunk nemzeti és nemzetközi e-kereskedelmi szervezetekkel, szolgáltatókkal és természetesen eladókkal, webshoptulajdonosokkal is. A hangulat egyszerre volt kellően hivatalos és viszonylag kötetlen. Barátságos légkört teremtettek, ugyanakkor fenntartották a nemzetközi esemény szakmai színvonalát is. A Summit kiváló példája annak, hogyan nyit a régió e-kereskedelme a helyi és a nemzetközi lehetőségek irányába.
Számomra az egyik legmeglepőbb tanulság az volt, hogy bár sok bolgár webshop kezdetben vonakodik a nemzetközi terjeszkedéstől a kockázatok miatt, a legtöbb bolgár e-kereskedő nyitott a cross-border lehetőségek irányába. Ez nemcsak a Summiton folytatott beszélgetésekből derült ki, hanem abból is, hogy egyre több bolgár webshop használja ki a cross-border piactereket, mint például az eMAG, a Skroutz vagy az Amazon, hogy más piacokon is értékesíthessen. Érdekes módon a bolgárok kimondottan bátrak a nemzetközi terjeszkedés terén: hátrányos földrajzi helyzetük ellenére aktívan keresik az új piacokat. A Summit regionális és cross-border fókusza tökéletesen tükrözte ezt a trendet. A magyar e-kereskedelmi szereplőknek mindenképpen érdemes követniük a bolgárokat, megfontolni a terjeszkedést a Balkán felé. Ezekben az országokban (mint Bulgária, Görögország és Ciprus) ugyanis komoly feltáratlan potenciál rejlik, miközben a piacra lépés egyre könnyebbé válik.
A magyar e-kereskedelmi cégek gyakran Szlovákia és Románia felé fordulnak, de a balkán régió – különösen Bulgária, Görögország és Ciprus – rengeteg kiaknázatlan lehetőséget rejt. A piacra lépés egyre egyszerűbb, főként olyan platformoknak köszönhetően, mint az eMAG, amely már most is kaput nyit ezekre a piacokra.
A fő kihívást a nyelvi akadályok (fordítás és ügyfélszolgálat) és a határon átnyúló logisztika jelentheti, de ezek megfelelő stratégiával könnyen megugorhatók. A tanácsom a magyar eladók számára az lenne: ne féljetek!
A Balkan eCommerce Summithoz hasonló események pedig felbecsülhetetlen értékkel bírnak ebben is. Hiszen általuk nemcsak a helyi piaci dinamikát ismerhetjük meg jobban, hanem a megfelelő partnereket is megtalálhatjuk a régióban. Az ilyen rendezvények nemcsak önbizalommal töltik el az e-kereskedőket, hanem gyakorlati tudással is felvértezi őket ahhoz, hogy sikeresen eligazodjanak a Balkán e-kereskedelmében, és kiaknázzák a benne rejlő lehetőségeket.
