Az online kereskedelem szezonális jelenségei között van egy furcsaság is, mégpedig az, hogy a vásárlók ilyenkor hajlamosabbak a boltosoknak kárt okozó húzásokra. A dolog nem azzal függ össze, hogy az ügyfelek egy része napszúrást kap, a simlisebb vásárlók elszaporodása ennél sokkal prózaibb körülményekre vezethető vissza.

A webáruházak üzemeltetőinek fel kell készülniük arra, hogy nyári eladások nyereségrátáját az év többi hónapjánál nagyobb eséllyel erodálja az a jelenség, amit „baráti csalásnak” nevezünk – írta az E-Commerce Times összefoglalva a bőséges statisztikai adatokat ezzel kapcsolatban. A „baráti csalás” legtipikusabb formája, hogy az ügyfél valamilyen címen visszaigényli a megvásárolt termék árát, ám „elfelejti” visszaküldeni az árut.

Az emberek hajlama a simlis húzásokra erőteljes jelenség. A nemrégiben készült Consumer Pulse Survey felmérésben az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban tevékenykedő online kiskereskedők 70 százaléka számolt be arról, hogy nyáron többször fordul panaszaival a csalások elkerülésével foglalkozó Riskified vállalathoz, mint máskor.

A simlis viselkedések között megemlítették a hamis visszatérítési igényeket és a visszaéléseket a promóciós kódokkal és árengedményekkel. Az idei nyáron gyakrabban fordulnak elő ezek a csalások, mint 2023-ban, pedig a múlt évi összesítésben a karácsonyi és az azt megelőző bevásárlási szezon adatai is benne vannak – derült ki a felmérésből.

A vásárlók bevallották a bűneiket

A Riskified összesen 2000 vásárlót kérdezett meg az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban, akik elismerték, hogy elkövettek már csalásokat az e-kereskedőkkel szemben vagy legalábbis felmerült bennük a gondolat, hogy kijátsszák az online kereskedelemben kínált előnyöket. A vizsgálat azt találta, hogy az amerikaiak 24 százalékkal valószínűbben lépnek a bűn útjára nyáron, mint az év többi hónapjában. A szigetország esetén ez az adat 18 százalék volt. Tehát minden ötödik ember esik kísértésbe nagyobb valószínűséggel nyáron, mint ősszel, télen vagy tavasszal.

A magyarázat mindkét országban abban keresendő, hogy a fogyasztók viszonylag nehezen teremtik elő azt a pénzt, amiből megvásárolhatják a nyári szezon tipikus kellékeit és szolgáltatásait a napszemüvegtől a szállásköltségig.

A válaszadók 49 százaléka okolja anyagi nehézségeit, amikor azt magyarázza, miért csalt a webáruházak kárára vagy miért fordul meg a fejében, hogy vásárlás helyett de facto el is lophatná az árujukat. Az, hogy a megkérdezettek másik fele „mit tud felhozni mentségére”, azonban nyitott kérdés. Egyben kissé misztikussá teszi, miért csalnak többet az emberek nyáron, mint máskor.

A férfiak simlisebbek, mint a nők

A visszaélések egyik legfontosabb területe a kuponok és a promóciók simlis felhasználása. Az elektronikus levelek megkönnyítik az ilyen csalások elkövetését. A felmérés egyesült államokbeli válaszadóinak 58 százaléka elismerte, hogy több e-mail-címet használ a kuponok vagy az árkedvezmények többszöri felhasználásának érdekében. Az Egyesült Királyság esetén 48 százalék volt ez az arány.

A hazudozás is tipikus módszer. A válaszadók 47 százaléka vallotta be, hogy azt hazudta webáruházának, hogy nem kapta meg a csomagot. Mindezt azért, mert arra számított, hogy visszatérítik a megrendelt áru árát vagy kap még egyet belőle. Az angolul „wardrobingnak” elkeresztelt disznóságot főként a fiatalabbak követik el.

A ruhatárról elnevezett csalás abban áll, hogy a megrendelt öltözet csak arra kell, hogy egyszer használják. Valamilyen neves vagy teljesen hétköznapi alkalomhoz, majd visszaküldik, és zsebre teszik a visszafizetett vételárát. A 18–24 évesek 53 százaléka követte már el ezt a „csínyt”, míg a 35–44 évesek esetén már 63 százalék ez az arány.

A csalók legyőzik a lelkiismeret-furdalásukat

A felmérés résztvevőinek 54 százaléka ráadásul azt mondta, hogy van bűntudata a csalások miatt. Legalábbis furcsa, hogy ettől függetlenül továbbra is ki-be járkál a kedvezményeken tátongó kiskapukon. Amit tesznek, az nem más, mint következmények nélküli lopás. Nincs ugyanis a Büntető-törvénykönyvben olyan tényállás, amely az online kereskedelemben adott kedvezményekkel történő visszaélésekre vonatkozna. Nem lehet ugyanis elválasztani a lehetőségek fair kihasználását az unfairtől.

Az online boltosok a vevőcsalogató kedvezményektől azt remélik, hogy segítik kialakítani visszatérő, lojális vásárlókörüket. Ám ha a csalások elszaporodnak, nehéz kimatekozni, hogy ezek többet visznek-e, mint amit hoznak. A felmérés mind az USA-ban, mind az Egyesült Királyságban azt az eredményt hozta, hogy a csaló vevők elleni fellépés nehéz, és általában elmarad.

A Riskfied mesterséges intelligenciával felturbózott szoftvereket használ a csalók kiszűrésére, ám tapasztalatok szerint a kereskedők idegenkednek attól, hogy az MI-re bízzák ezt a feladatot. A cég algoritmusai például ki tudják szúrni azokat az ügyfeleket, akik rengeteg rendelést adnak fel, és azok nagy részét visszaküldik.

A gond abból lesz, ha valakit ennek alapján megvádolnak lopással. Mert az illető, az természetesen fel lesz háborodva, és eláraszthatja az e-kereskedőt lejárató posztokkal a fórumokat. Így a boltosoknak nincs más választásuk, mint hogy mérlegeljék: bevállalják-e az esetleges vásárlóveszteséget a kemény fellépéssel.