Ahogy sok minden mást is, a pandémia a vásárlási szokásokat is nagymértékben befolyásolta. Az alábbiakban ezeket a változásokat és a megújult tendenciákat foglaljuk össze.
A Google belső adatai szerint a COVID-19 vírus okozta egészségügyi válsághelyzet óta az emberek gyakrabban használják a keresőmotort vásárlás előtt ötlet- és javaslatgyűjtés céljából, olyan szókapcsolatok segítségével például, mint “legjobb városi bicikli”, “legjobb kenyérsütő”, stb. Erre reagálva, a Google idén márciusban tette közzé a Best Things for Everything című útmutatóját, amely segítségével a vásárlók könnyebben bukkannak a legnépszerűbb termékekre és ezek lehetséges beszerzési módjaira.
Az említett belső adatok alapján az is egyértelműen kiderült, hogy a vásárlók nem csak azzal a céllal fordulnak a Google-hoz, hogy mit vásároljanak, hanem azért is, hogy melyik a legközelebbi pont, ahol be tudják szerezni azt. Az elmúlt egy évben szignifikánsan nőtt a Google Maps-et vásárlási célból használók száma. Az Egyesült Államokban a „helyi”+„vállalkozás(ok)” kifejezésre irányuló keresések több mint 80%-kal nőttek a múlt évhez képest, beleértve a „helyi vállalkozások a közelemben” és a „helyi vállalkozások támogatása” kifejezéseket is, a „kinek”+„készleten” keresések száma pedig több, mint 8%-kal nőtt az elmúlt év során.
Emellett a megkérdezettek 45 százaléka azt mondta, hogy vásárlás előtt utánanéznek a terméknek, az arról szóló értékelésének és használati javastaloknak YouTube-on – ez megkétszerezi a vásárlási hajlandóságukat.
És mi a helyzet Magyarországon?
A Pécsi Tudományegyetem Vásárlási szokások változása a koronavírus okozta járványhelyzet hatására – az online vásárlási magatartás vizsgálata szerint című tanulmánya számos releváns információt tartalmaz a témában. Az értekezés készítőinek saját kutatása alapján a megkérdezettek 44,3%-ára jellemző, hogy igyekszik a korábban megszokott élelmiszereket minél kevesebb üzletben beszerezni a járványhelyzet óta, viszont mindössze 18,5% nyilatkozott arról, hogy az otthon felhalmozottakból próbálja megoldani az étkezést. Az emberek 16,4%-a érzi rosszul magát, ha ebben az időszakban be kell mennie egy üzletbe.
Mindössze 10,7%-uk vásárolt olyan termékeket ez idő alatt, amelyek korábban nem voltak jellemzőek, valamint csak 8,7% járt olyan üzletben, ahol azelőtt nem. Továbbá, termékkategóriák tekintetében, a legtöbben arról nyilatkoztak, hogy sport-, és hobbiszerre, dohányárura és lakberendezési tárgyakra költ hónapra vetítve arányaiban többet, mint a vírushelyzet kialakulása előtt.
Összességében tehát elmondható, hogy a magyar vásárlók zöme nem zárkózik el a vásárlástól a pandémia alatt, sőt, bizonyos termékek esetében növekedett is a hajlandóság. Viszont igyekeznek általuk ismert termékeket venni, minél kevesebb különböző helyszínen.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2020. szeptemberi kutatása is érdekes eredményekkel szolgál. Eszerint az első hullám ideje alatt a fogyasztók “előnyben részesítették azokat a kiskereskedelmi egységeket, ahol a fogyasztói kosár minden tétele beszerezhető volt, illetve azokat is, ahol a hozzájuk tartozó parkoló nyitott téren – átláthatóan és a vevőszámot (zsúfoltság) felmérhető módon jelző – helyezkedik el”. Azóta pedig jellemző tendencia, hogy a vásárlók igyekeznek minél kevesebb időt tölteni egy-egy üzletben, ez pedig tudatosságot és kevesebb impulzus alapú vételt jelent.
Az amerikai és magyar felhasználók körében végzett kutatások eredményei ugyanazt a hipotézist támasztják alá, miszerint a vírushelyzet arra késztette és készteti az embereket, hogy jobban felkészüljenek a vásárlásokra – akár bevásárló lista írás, akár útvonal tervezés, akár a legszélesebb körű választékkal rendelkező bolt kiválasztása tekintetében. Tehát a beszerzés nem szűnt meg, pusztán átalakult – ez pedig 2020-tól kezdődően minden korosztályt érintett.
