Nem zártak túl jó évet 2022-ben az öreg kontinens e-kereskedelmi szereplői. A jó hír az, hogy idén már a kilábalás jelei mutatkoznak az online piacon – állítja a frissen kiadott European Ecommerce Report 2023.
Az EuroCommerce a kis- és nagykereskedelmi szektort képviselő szervezet, amely 27 ország nemzeti szövetségeit tömöríti. Az egyik legfőbb európai iparági szervezet mintegy 150 ezer kereskedőt képvisel a kontinensen. Az egyesület aktuális éves jelentése, a „European E-Commerce Report 2023” 37 ország – köztük Magyarország – adatait teszi közzé. Tartalmazza többek közt az internetes penetrációval, az online vásárlói attitűdökkel és a B2C e-kereskedelmi értékesítésekkel kapcsolatos legfőbb adatokat és trendeket.
A most megjelent kutatás eredményei szerint a teljes B2C e-kereskedelem Európában hat százalékkal nőtt 2022-ben. Nem érte el teljesen a 900 milliárd eurós értéket, de a 899 (milliárd) azt jelenti, hogy 50 milliárdot „rátett” az előző évben mért szintre. A 2021-es 849 milliárd euróhoz képet kimutatott bővülés azonban kifejezetten alacsonynak számít. A korábbi években inkább a kétszámjegyű növekedés volt jellemző – de persze 2020-ban és 2021-ben ezt leginkább a COVID-19 hajtotta. Az inflációval kiigazítva valójában két százalékos visszaesésről beszélhetünk 2022-ben, amire nem nagyon volt példa az e-kereskedelem történetében.
Van azért némi ok a bizakodásra
A jelentés tartalmaz 2023-ra vonatkozó előrejelzéseket is: az idei évre összességében nyolc százalékos növekedést várnak az elemzők, ami reálértéken – ha csak minimális, két százalékos – újra valódi erősödést jelent. Ez okot adhat némi bizakodásra a szektorban, illetve utalhat az általános recesszióból való fokozatos kilábalásra.
Szintén érdekes adat, hogy az internetet használók milyen arányban vásárolnak online az egyes európai országokban. Ebben az Egyesült Királyság vezet, ahol az internetezők 95 százaléka tekinthető online vásárlónak, majd Norvégia és Hollandia következik a sorban – 92 százalékkal. Hazánkban ez az arány 78 százalék, amivel a középmezőnyben van helyünk. Azonban ez arra is utal, hogy további növekedési potenciál rejlik az itthoni piacban.
A jelentésben szereplő 27 EU tagállamban az online vevők 97 százaléka vásárolt valamilyen fizikai terméket a tavalyi évben. A ruházati, cipő és egyéb kiegészítők kategóriája viszi ezen belül a prímet (68%), majd a fizikai multimédiás termékek (zenei adathordozók, filmek, könyvek) következnek 34 százalékkal. A digitális termékeket nézve a filmek és sorozatok streamelt és letöltött értékesítése vezet (31%), de erős még az online jegyértékesítés és a letöltött vagy streamelt zenefogyasztás is – mindkettő 29 százalékos aránnyal.
A magyar online piac jellemzői és befolyásoló tényezői
A jelentés Magyarországra vonatkozóan is tartalmaz néhány fontos adatot. Hazánkban az internetfelhasználók aránya elérte a 90 százalékot. Ezzel csak az alsó-középmezőnyben helyezkedünk el, nagyjából a középkelet-európai országok (Ukrajna, Szlovákia, Szlovénia, Románia) társaságában. Viszont 2018-hoz képest, amikor ugyanez az arány még csak 79 százalék volt, jelentős növekedést könyvelhetünk el, amely az előrejelzés szerint további 3 százalékkal fog erősödni jövőre.
Az online vásárlók részarányában viszont az elemzők – az egész közép-európai régiót nézve is – csökkenést várnak. Magyarországon is ez a helyzet: 2023-ra 76 százalék lesz a várható arányuk. A környező országokkal összehasonlítva ez nem számít meredek zuhanásnak, hiszen Szlovákiában és Lengyelországban például 5 százalékos visszaeséssel számolnak, és a kelet-európai régió fejlettebb országaiban is stagnálás vagy minimális növekedés a jellemző.
A jelentés tartalmaz az egyes országokra vonatkozó szöveges jellemzést is. A kutatás hazai partnere a GKID, amelynek vezető tanácsadója, Madar Norbert nyilatkozott a Magyarországgal kapcsolatos legfőbb tendenciákról. A szakember kiemelte a kereskedelemre vonatkozó helyi szabályozás sajátosságait: a kötelező promóciókat és a bevezetésre kerülő különadókat, mint az e-kereskedelem két legfontosabb befolyásoló tényezőit. Természetesen a másik nagy erőhatásként (részben) az ukrajnai háború következtében felpörgött inflációt is megemlítette, amiben hazánk “élen jár”. Illetve előkerültek magyarázatként az elszabadult energiaárak is.
Madar a digitalizációval és az innovációkkal kapcsolatban közölte, ezek motorját a nagy szereplők jelentik itthon, akiket a kkv-k igyekeznek követni. A fizetési megoldásokban pedig komolyabb fejlődést sikerült elérnünk. Mert bár még mindig az utánvét aránya a legmagasabb, de egyre népszerűbbek a digitális fizetési eszközök is – magyarázta. Az AI szerepét főként az ügyfélszolgálati munkával kapcsolatban látja, ám szerinte az AR és VR megoldások még nem befolyásolják a hazai e-kereskedelem folyamatait.
