GVH: a Booking.com gigabírsága után az Alza ellen is eljárás indult

GVH: a booking.com gigabírsága után az Alza ellen is eljárás indult

Alig néhány nappal a szállásközvetítőre kiszabott 2,5 milliárd forintos bírság után az egyik legnagyobb, itthon is értékesítő webshop üzemeltetője, az Alza-cégcsoport ellen is versenyfelügyeleti eljárás indult. A GVH közleményeit idézzük.

Elhamarkodott vásárlásra biztathatja a fogyasztókat az Alza

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított az Alza.hu Kft.-vel és az Alza.cz a.s.-el szemben, mert úgy véli, hogy a vállalkozások a www.alza.hu weboldalon agresszív értékesítési módszert alkalmaznak, mellyel megsérthették a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát.

Az Alza.hu Kft. és az Alza.cz a.s. 2015. szeptember 3. óta olyan tájékoztatásokat tesz közzé a www.alza.hu weboldalon népszerűsített egyes termékeknél, mint például „Jelenleg X ügyfél érdeklődik a termék iránt”, „A héten X ügyfél vásárolta meg ezt a terméket”, „Ma X ügyfél vásárolta meg ezt a terméket”.

Valószínűsíthető, hogy a fenti állítások – esetenként a termékeknél megjelenő más tájékoztatásokkal (például „Utolsó X db ezen az áron”, „Az akció X napon belül véget ér”, „Kiárusítás”) – tartalmuk és vizuális megjelenítésük összhatása által alkalmasak arra, hogy a fogyasztó döntését sürgessék az adott termék megvásárlására.

A www.alza.hu weboldalon alkalmazott kommunikációs gyakorlat valószínűsíthetően alkalmas olyan pszichés nyomásgyakorlásra, amely a döntési folyamat zavarásával jelentősen korlátozhatja a fogyasztó választási szabadságát, illetve lehetőségét a tájékozott döntés meghozatalára az érintett áruval kapcsolatosan. Így őt olyan ügyleti döntésre késztetheti, amelyre egyébként nem szánta volna rá magát.

A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a feltételezett jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárás lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

Budapest, 2020. május 5.

Gigabírságot kapott a GVH-tól a Booking

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2,5 milliárd forintos bírságot szabott ki a booking.com online szállásfoglaló portál üzemeltetőjére, egyúttal eltiltotta a holland vállalatot az agresszív értékesítési módszereinek folytatásától. A versenyhatóság döntése értelmében a Booking.com B.V. tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott a fogyasztókkal szemben azzal, hogy többek között megtévesztően hirdette egyes szálláshelyeit ingyenes lemondási lehetőséggel, valamint agresszív, pszichés nyomással késztett mihamarabbi foglalásra.

A Versenyhivatal 2018-ban indított versenyfelügyeleti eljárásának eredményeként három vonatkozásban találta jogsértőnek a weboldalon folytatott kereskedelmi gyakorlatot:

  • a szolgáltatást hirdető televíziós és internetes reklámokban a vállalkozás különösen hangsúlyozta a szálláshelyek „ingyenes lemondhatóságát”. A fogyasztók valójában e lehetőséget számos szálláshely esetében csak időben korlátozottan vehették igénybe, továbbá magasabb árat is fizettek, mint ugyanazért a szállásért „ingyenes lemondás” nélkül, azaz az ingyenesség árát beépítették az érintett szállás díjába.
  • a Booking honlapján és mobilalkalmazásában elérhető szálláshely-ajánlatokkal összefüggésben a szálláskeresési és -foglalási folyamat minden egyes lépésénél figyelemfelhívó (feltűnő színű, betűméretű vagy egyéb kiemeléssel megjelenített) sürgető tájékoztatásokat tett közzé (pl. „Még 32-en nézik”; „Egyvalaki épp azt fontolgatja, hogy ezen a szálláson foglal”, „Nagyon keresett! Az elmúlt 24 órában 17-szer foglaltak itt” stb.), amelyek azt a látszatot keltik a fogyasztó számára, hogy az általa is keresett szálláshely nagy népszerűségnek örvend, és korlátozottan elérhető. Ez a gyakorlat pszichés nyomásgyakorlásra alkalmas, és megzavarja a fogyasztó döntéshozatali folyamatát. A hasonló üzenetek tudat alatt is olyan érzelmeket, félelmet váltanak ki a fogyasztókból, hogy ha nem foglalják le mielőbb a szálláshelyet, lemaradhatnak róla (a szakirodalom által FOMO[1] hatásként leírt jelenség). Mindez torzítja a fogyasztó ügyleti döntését.

E hatást támasztja alá a GVH 2020 márciusában publikált, közvélemény-kutatással alátámasztott piacelemzése, valamint az ún. viselkedés-közgazdaságtan megállapításai.

  • a vállalkozás nem az elvárható szakmai gondossággal járt el a magyarországi szállásadók ajánlatainak megjelenítésekor a Széchenyi Pihenőkártya kiemelt fizetési eszközként való feltüntetésekor. A fogyasztók ugyanis nem valamennyi, a SZÉP Kártyát elfogadó szálláshely esetében észlelhették azonos módon és helyen e fizetési mód elérhetőségét, ami szintén torzíthatta döntésüket.

A GVH – figyelembe véve a vállalkozás jogsértéssel érintett, magyar foglalások utáni jutalékbevételét – 2,5 milliárdos összegű versenyfelügyeleti bírságot szabott ki. A bírság kiszabása mellett a GVH az első két vizsgált magatartás tekintetében, határidő kitűzésével el is tiltotta a vállalkozást a további jogsértéstől.

A Gazdasági Versenyhivatal döntése illeszkedik az Európai Bizottság és az uniós nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok (CPC) fellépéséhez, amelynek hatására a vállalkozás tavaly decemberben vállalta, hogy kereskedelmi magatartását több szempontból is módosítja az EU szabályainak történő megfelelés érdekében.

Budapest, 2020. április 28.

A cikk a Gazdasági Versenyhivatal sajtóközleményein alapul.

mm
Kosárérték

E-kereskedelmi magazin - hasznos információk kezdő, haladó és profi e-kereskedőknek.

Üzenet a szerzőnek

Kérdésed van?
Hozzászólnál?

Vedd fel a kapcsolatot a szerzővel, várjuk az üzenetedet!