Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) 2024 márciusában közzétett jelentése szerint világszerte naponta körülbelül egymilliárd adag ételt dobunk ki. Ez évente több mint egymilliárd tonna élelmiszer-hulladékot jelent. A NÉBIH 2023-as jelentése alapján Magyarországon ez az éves szám 230 ezer tonna, vagyis az egy főre jutó „adag” 24 kilogramm. Ez már egy javulást jelző adat, mivel a 2016-os érték még 33,1 kilogrammot mutatott. Csakhogy a Munch friss Élelmiszer Körképe alapján úgy tűnik, e tendencia máris megfordult. A kutatás apropójaként 2024. november 8-án a Munch – a Meska fenntartható piactérrel közösen – fórumot szervezett, melynek a Tejmadár Gasztrotér adott otthont.
A sajtóesemény kerekasztal beszélgetéseit a Munch alapítói, Wettstein Albert és Perepelica Kirill moderálták. A meghívott vendégek Dalmadi Júlia élelmiszer futurista vállalkozó, a Secondtaste alapítója, Kazatsay Eszter a PENNY Magyarország kommunikációs vezetője, Varga-Futó Ildikó az Auchan Magyarország Stratégiai és ESG igazgatója, valamint Bartus Marcell tRENDrakó környezetvédelmi aktivista és tartalomgyártó voltak.
A résztvevők – többek között – arra keresték a választ, hogy milyen nehézségekbe ütközik ma Magyarországon az a vállalkozó, aki üzleti szereplőként a fenntarthatóság népszerűsítését tűzte zászlajára. De arra is, hogy mi mindent tehetnek a nagyvállalatok annak érdekében, hogy a zöld törekvések beépüljenek a vásárlói gondolkodásba is – hiszen ez a kulcs a szemléletváltáshoz.
Közösség ereje, edukáció
Abban mindenki egyetértett, hogy a közösségek és a közösségi média szerepe meghatározó jelentőségű lehet. Az ilyen alulról szerveződő tevékenységek ereje mindig abban rejlik, hogy az emberek tanulni szeretnének egymástól, tapasztalatokat, új ötleteket cserélni és ezzel az őket segítő vállalkozókat is nagymértékben támogatják. Jó példa erre a Munch közösségi médiás megjelenése. A Facebookon megjelenő Munch közösségben a vásárlók megosztják egymással tapasztalataikat, recepteket, ötleteket cserélnek. Vagy akár Marcell követői, akiknek biztatására könyvet adott ki fenntartható takarítási tippjeiről.
Az Auchan és a Penny is nagy hangsúlyt fektet a közösség építésére, a vásárlók edukálására, még azon az áron is, hogy a vásárlás helyett a tudatosságra hívják fel a figyelmüket. Az Auchan Még jó kampánya például arra tanítja a vásárlókat, hogy a minőségmegőrzési idő lejárta nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott élelmiszert ki kell dobni, a Penny pedig az ársapkás termékek bevezetésekor külön felhívta arra a vásárlói figyelmét, hogy ne halmozzanak fel készleteket az egyes árucikkekből.
Reklámok szerepe
A fenntarthatóság témája ma Magyarországon még mindig nem elég “szexi”, nagyon nehéz elérni a mainstream felhasználókat. Az okokat keresve Marcell viccesen úgy fogalmaz, hogy “…azért is sokkal nehezebb nekünk, mert nem vagyunk fent a Temun…” Erre csatlakozott rá Júlia is, aki abban látja a nehézséget, hogy Magyarországon még mindig az olcsóság az egyik legvonzóbb tulajdonsága egy terméknek.
Egy új, ismeretlen termékkel pedig szinte lehetetlen megtalálni az utat a vásárlókhoz emiatt. Marcell szerint éppen ezért szükség volna kormányzati oldalról érkező támogatásra az ilyen termékeket, és egyáltalán a fenntarthatóságot népszerűsítő tartalmakkal kapcsolatban.
Akár úgy is, hogy a fenntartható vállalkozásoknak nem kellene külön díjat fizetni azért, ha reklámjaikat a találati listák élén szeretnék elhelyezni. De az is megoldás lehetne, hogy egyes platformokon elsőbbséget biztosítanának az ilyen típusú tartalmaknak. Júlia a londoni metrót hozta fel példaként: az egyik szakaszon nem engedélyezték a magas zsír-és cukortartalmú ételekről szóló reklámok elhelyezését. Az eredmény? Mérhető volt, hogy az ezen a szakaszon utazók kevesebb ilyen típusú terméket vásároltak.
Albert a trendfordulót nem feltétlenül felülről várja; a Munch alapítója szerint a nagy üzletláncoknak is nagy felelősségük van ebben. Úgy véli, elsőként nekik kell átgondolniuk és optimalizálniuk a saját folyamataikat és közvetíteni a fogyasztók felé ezeket az elveket.
Nagyvállalatok felelőssége
Ezt a meglátást a két nagyvállalati szektorból érkezett vendég, Kazaczay Eszter és Varga-Futó Ildikó alá is támasztotta. Saját területükről hozott pozitív példákat felsorolva részletezték fenntarthatóságra irányuló törekvéseiket. Mindkét áruházlánc együttműködik civil szervezetekkel és a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel is, annak érdekében, hogy minél több rászorulóhoz tudják eljuttatni a megmaradt, de még fogyasztható élelmiszereket. Valamint: hogy ezáltal még kevesebb felesleg keletkezzen.
Emellett fontos törekvésük, hogy esélyt adjanak a másodosztályú vagy szépséghibás termékeknek is. A Penny Girbe-Gurba termékkategóriájával beszállítóinak is segít azzal, hogy ezeket a termékeket is átveszi tőlük. A vásárlók számára pedig pénztárcabarát alternatívát kínál az egészséges táplálkozásra. Az Auchan egyes üzleteiben az eladásra már nem alkalmas gyümölcsöknek vagy zöldségeknek feldolgozott formában ad új esélyt. A belső folyamatok optimalizálását mindkét nagyvállalati szereplő fontosnak tartja. Emellett Ildikó célként jelölte meg a munkatársak képzését is, mint a fenntarthatóság eszméjét támogató egyik fontos pillért.
A fenntarthatósági szemléletet, az ezzel kapcsolatos tudást be kell építeni a munkaköri leírásokba, érdekeltté kell tenni a munkatársakat is abban, hogy munkájukkal támogassák ezt a szemléletet és ezt közvetítsék a vásárlók felé is. Jövőbeli célként jelölték meg az évente keletkező felesleg tartósan egy százalék alatt tartását.
Felelősség, tudatosság, együttműködés
A felelősség vállalása, a tudatos, átgondolt stratégia és a közösségépítés mellett az esemény legfontosabb üzenete az volt, hogy ezeknek a vállalkozásoknak össze kell fogniuk. Össze kell fogniuk, és együtt gondolkozva, egymást támogatva, egymás hangját erősítve, közösen kell fellépniük a fenntarható jövőért.
A Munch innovatív platformja egy jó eszköz lehet ehhez, hiszen egy felületen köti össze az üzleteket, a vásárlókat és az ételpazarlás ellen aktívan fellépő üzleti szereplőt.
Közös kampányokkal, a közösségi média influencereinek bevonásával pedig könnyebben elérhetők a fogyasztók is.
