Tőzsdére készül a fast fashion divatrendjének üstökös cége, a kínai Shein, amely termékei olcsóságával és forgási sebességével megbolondította a vásárlókat és felpörgette a környezet szennyezését.
A kommunikációt az emberi felfogóképesség határáig felgyorsító TikTok közösségi portál felemelkedésének farvizén futott be óriási karriert a kínai Shein divatcég, amely a ruhák csereberélésének fizikai határáig pörgeti fel a divat változását. A vállalkozás őrült tempóban terjedő videókkal bombázza a fogyasztókat ruhákat, háztartási felszereléseket és kisállat-kiegészítőket kínálva 10 dolláros áron (3500 forint).
Reklámjaihoz megnyerte a legfiatalabb generáció sztárjai, az influencerek részvételét, akik naponta új cuccban feszítenek videóikon. A Zara divatáruházlánc, amit a fast fashion egyik sztárjának tartottak, ma már drága a Sheinhez képest. A H&M még valamennyire lépést tud tartani az árakkal, de lemarad a kínaiak mögött a vírusszerűen terjedő új divattrendek követésében vagy inkább diktálásában.
Miután meghódította az amerikai vásárlókat, a kínai vállalat első tőzsdei kibocsátására készül – írta a Financial Times az IPO esélyeit elemző cikkében. Szakértők szerint az elmúlt évtized legmagasabb árát érheti el, ha a rossz kínai-amerikai viszonyban rejlő politikai kockázat nem riasztja el a befektetőket a papír megvásárlásától. Abu-Dzabi állami befektetési alapja és a kínai Sequoia China mindenesetre felsorakozott a Shein mögött.
A divat forradalmának forradalma
A divat az 1990-es évekig a jómódúak hóbortja volt, ám a globalizáció lehetővé tette, hogy az olcsó munkaerővel előállított termékeket bárhol értékesítsék a világon. Ezzel létrejött a fast fashion. Amit aztán előbb a legnagyobb divatcégek termékeit másolták le, és tették elérhetővé olcsón sokkal szélesebb fogyasztói körnek, majd önálló életre kelt az újdonság. (A divatvilágban az ellenirányú „nyomás”, vagyis az alulról szerveződő divat a fast fashion-nel szemben legalább ennyire érdekes sztori; korábban a Kosárértéken erről is írtunk.)
Ma már nem arról van szó, hogy a négy évszakhoz igazodva minden évben új divatirányzatok váltják egymást, hanem 52 mikroszezonra oszlik az év, Magyarán minden héten új kollekció érkezik, így bármikor megy be a boltba az ember, mindig találkozik valami vásárlásra ingerlő újdonsággal.
Erre a forradalmi változásra tett rá még egy nagy lapáttal a Shein. A vállalat üzleti modelljének egyik eleme, hogy az áruk pánikszerűen gyors forgása miatt lényegében nincs szükség raktározásra. A másik pillér, hogy 800 dollárnál kisebb értékű csomagokban érkeznek a termékek Kínából az USA-ba, amelyek után nem kell importvámot fizetni. Ebben rejlik a kockázat is, ugyanis ez a trükk provokálja a szabályozó hatóságokat, hogy változtassanak a vámszabályokon. Emellett amerikai törvényhozók felvették, hogy a Sheinnek bizonyítania kellene, hogy beszállítói nem foglalkoztatnak kényszermunkásokat.
A fast fashion sötét oldala éjfekete
Sem a tőzsdei befektetőket sem az újraválasztásukért reszkető politikusokat nem érdekli egy sokkal súlyosabb probléma a fast fashionnal kapcsolatban. Nevezetesen az iszonyatos mennyiségű ruhahulladék. Egy átlagos amerikai polgár évente 37 kilogramm ruhát dob ki – írta meg korábban, ezzel kapcsolatban a Makronom. Minden másodpercben egy kukásautónyi ruha kerül a szeméttelepekre.
A ruhák előállítása sok energiát és vizet igényel. Ennek eredményeként a világ szén-dioxid-kibocsátásának legnagyobb forrása nem a légi közlekedés vagy a tengeri teherhajózás, hanem a ruhaipari termékek a gyártása. A szakértői becslések szerint a világ könnyűipara az üvegház hatású gáz kibocsátásnak 8-10 százalékért felelős. A forgási sebesség ma már ott tart, hogy a turkálók sem tudnak lépést tartani a feleslegessé váló ruhadarabokkal. Ezek jelentős része harmadik világ beli szeméttelepeken köt ki. A ruhaadományt egyszerűen nem tudják feldolgozni azok a szervezetek, amelyek korábban erre vállalkoztak. Ez még Magyarországon sem megy, nemhogy a jóval több ruhahulladékot „termelő” gazdag országokban.
A gyorsaság nem csak a divatban számít
A Shein azonban azt bizonyítja, hogy hatalmas profitot érhet el az a vállalat, amelyek ügyesen szörfözik a fast fashion hullámain. A kínai cég tulajdonosai állítólag 90 milliárd dollárt akarnak besöpörni a tőzsdei kibocsátáson. Ez jóval meghaladná azt a 66 milliárd dolláros cégértéket, amit legutóbbi privát tőkebevonása alapján becsültek a szakemberek.
A könnyűipari vállalatok összehasonlítása alapján egyes becslések szerint 70 milliárd dollárt érhet a kínai vállalat. Ez kevesebb a Zara tulajdonsa, az Inditex 126 milliárdos piaci kapitalizációjánál, de több a H&M 27 milliárd dollárjánál. Az igazi különbség azonban az, hogy a Shein sokkal gyorsabban növekedik versenytársainál.
Az üzleti modellek ugyan lassabban változnak, mint a divattrendek, de úgy tűnik, a kínaiak megtalálták azt a lehetőséget, amellyel legalább egy lépéssel így is a versenytársaik (működési módja) előtt járhatnak.
