A GKID és Mastercard közös felmérése szerint hazánkban csupán az e-kereskedők 14 százaléka értékesít a határon túlra, így a hazai webshoposok 86 százaléka egész egyszerűen kihagyja az export lehetőségét. Közben pedig megjelentek a 2021-es európai uniós szabályozásnak megfelelő útvonalakat kiépítő kínai kereskedők is. Ők pedig egyre hatékonyabban tarolják le olcsó tömegcikkekkel a vásárlóerő csökkenése miatt minden korábbinál nyitottabbá váló európai vásárlókat.
De a Temu, a Wish vagy Alibaba is, a leginkább belföldi fókusszal működő hazai e-kereskedők egyre háttérbe szorultak a 2010-es évek során, leginkább a nagyobb piaccal, vagy fejlettebb gazdasági környezetből érkező regionális versenytársakkal szemben.
A hazai e-kereskedelemben az import és az export viszonya nem fényes: előbbi csaknem 15-szöröse az utóbbinak. A hazai kereskedők piaci részesedését ma már az elmúlt években feltörő cseh és lengyel webshopok is fenyegetik.
A GKI Digital (GKID) e-kereskedelmi TOP10-es listáján 2014-ben a hazai tulajdonú vállalatok közül még hat cég szerepelt, az Extreme Digital, a Libri-Bookline, a Bónusz Brigád, az iPon, a Fashion Days és a Játéknet. Ugyanerre a listára négy évvel később már csak öt, 2022-ben pedig már csak három hazai kereskedő fért fel. Ők az utóbbiak: az Euronics, az Aqua és az iPon. A trend tehát már jóval a kínai dömping áru megjelenése előtt is megfigyelhető volt, a koronavírus-járvány lezárultát követő, orosz-ukrán háborúval berobbanó globális inflációs spirál pedig csak nehezítette a továbbra is belpiaci fókuszú e-kereskedők dolgát.
Hamarosan lehúzhatják a rolót?
A GKI Digital mellett a dropshipping szolgáltató Webshippy is készített egy kutatást 2022 nyarán a hazai partnereik e-kereskedelmi tapasztalatairól, ahol kiderült, mindössze 17 százalékuk folytat export tevékenységet. Mindemellett 69 százalékuk érezte veszélyben online áruházát, 33 százalék pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy hamarosan lehúzhatja a rolót és bezárás fenyegette. Ennek ellenére azonban csak a megkérdezettek 36 százaléka vélekedett úgy, hogy problémáik egyik potenciális megoldása a külföldi terjeszkedés lehet.
A külföldi terjeszkedés egyik legnagyobb gátja Magyarországon a megtorpanó digitalizáció is lehet. A magyar kis- és középvállalkozásoknál az egyre komolyabban szaporodó vészjelzések ellenére visszarendeződést látni a koronavírus előtt megszokott világba. A digitalizációval foglalkozó Digiméter kutatásait, a projekt szakmai vezetője Pintér Róbert foglalta össze a G7 hasábjain. Az ott leírt trendek és az innovációtól való ódzkodás lélektani okai komoly szerepet játszhatnak a hazai vállalkozások külföldi terjeszkedéstől való zsigeri félelmeiben is.
A European Ecommerce Report egy tavalyi kutatásából kiderült, hogy míg a lengyel piac 11-szerese, a cseh 4,5-szerese, de még a román piac is duplája a magyar e-kereskedelem piacának, a hazai kereskedők számára kulcsfontosságú lenne, hogy a tevékenységük fejlődésével együtt, további terjeszkedési stratégiák felé fordítsák a figyelmüket. Az egyik triviális megoldás a földrajzi terjeszkedés, amely egyszerre kihívásokkal teli, de bizonyos cégméret felett nélkülözhetetlen lépés is.
Az Ecommercenews EU által május elején közzétett kutatás szerint Európán belül, a határokon átívelő kereskedelem egyre nagyobb jelentőségre tesz szert.
Export : a németeké a legnagyobb
Az európai online piacon a határokon átnyúló kereskedelem forgalma 2023-ban elérte a 237 milliárd eurót, ami 32 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az európai webáruházak 107 milliárd eurós forgalmat bonyolítottak le határokon átívelő módon, miközben a teljes európai online B2C forgalom 741 milliárd euró volt, ez utóbbi mintegy 13 százalékos növekedés 2022-höz képest.
A határokon átnyúló kereskedelem (export) az összes európai online értékesítés 32 százalékát tette ki. A legnagyobb növekedést a német webáruházak érték el (43 milliárd euró, 28 százalékos növekedés). A legnagyobb esés a briteké: az Egyesült Királyság webáruházainak forgalma 27,5 milliárd euróra, 1,8 százalékkal csökkent. A francia, spanyol és holland webáruházak is jelentős növekedést könyvelhettek el.
Ezzel együtt az 500 legnagyobb európai határokon átnyúló webáruház forgalma 18 százalékkal, 50 milliárd euróra csökkent. Ez főként a bizonytalan gazdasági környezet és az egyre erősödő amerikai és kínai márkák megjelenésének köszönhető. A listát továbbra is a svéd Ikea vezeti, 5,2 milliárd eurós forgalommal. Az első tíz cég pedig az összforgalomnak csupán a 19 százalékát adja.
Összegzésként
Kétségtelen tény, hogy a régiós terjeszkedés nem könnyű dolog, különösen a piacok szétdaraboltsága miatt. Minden környező ország sajátos gazdasági környezettel rendelkezik. A helyi piacterek, fizetési és szállítási szolgáltatók, áfakulcsok, vagy jogszabályi környezet mellett a vevői szokások is rendkívül sokszínűek. Export ügyben a lecke tehát „fel van adva” azoknak a kereskedőknek akik nyitnának a szomszédos országok felé.
A már a nemzetközi piacra is szállító webshipping szolgáltatókkal azonban könnyebben lehet a különböző országok adottságaihoz alkalmazkodniuk. Tovább könnyíthet a helyzeten a generatív AI nyújtotta lokalizációs és/vagy ügyfélszolgálati megoldások alkalmazása is.
