Az, hogy végül minden piaci szereplő elindult utánuk, a kezdeti nehézségek ellenére is visszaigazolta, hogy érdemes volt 2014-ben, startupként is a csomagautomatás kiscsomagkiszállításra fogadni. Most már a régiós nagyság a cél, és az, hogy az ügyfél fontosabb maradjon a dizájnnál. Többek között erről is kérdeztük Bengyel Ádámot, a FoxPost egyik alapítóját, jelenlegi vezérigazgatóját.
– Akkor volt az adrenalinszinted magasabban, amikor a nyugat-európai melókat hátrahagyva, a FoxPost észt licenccel, startupként elindult Magyaroroszágon, vagy akkor, amikor néhány hónapja végül eladtátok a Packetát is birtokló csoportnak a csomaglogisztikai céget?
– Ez nem így működik! Ez nem olyan, mint egy sportesemény, ahol-amikor lefújják a meccset, akkor van egy eredmény, ami felkerül a táblázatba. De értem, miért kérded ezt, mert mind a két momentum érdekes keretet ad a cég eddigi történetében. A válaszom azonban az, hogy alapvetően egyik mérföldkőnél sem izgultam.
Amikor 2012-ben eldöntöttük, hogy megcsináljuk ezt a céget, és elkezdtünk rajta dolgozni, majd amikor volt több megreccsenés, mert nem sikerült elég befektetői pénzt szerezni, és amikor mindenki hülyének nézett minket, hogy mi hiszünk ebben, mi akkor is úgy gondoltuk, hogy jó úton vagyunk. Ugyanígy volt, amikor a cégeladás során túljutottunk az előzetes tárgyaláson, a due diligence process nagyon hosszúnak tűnő időszakában, amikor átvilágítják a céget, de ezzel egyidőben keményen dolgoznunk kellett, hogy menet közben a piaci növekedést és a létszámbővülést is menedzseljük.
– Tanulságos, hogy nem egészen egy évtizede, amikor a FoxPost már működött és a fejlődésével küzdött, az akkor is mindenhatónak látszó állami posta vállalat milyen víziókat festett; az volt az elképzelésük, hogy a szolgáltatások megújításához csekkbefizető automatákra, mobilos csekkbefizetési rendszerre és csomagautomatákra lesz szükségük. Végül is utóbbiból „több száz”-ig jutottak…
– Az MPL-t azzal együtt sem írnám le, hogy nekünk jövőre várhatóan 4500 csomagautomatánk lesz. Más cég, más logika.
– A csomagautomata piac viszont most nő igazán dinamikusan, és a piac telítettségét már az is jelzi, hogy előfordul: a megrendelt csomagnak az automatába kerülésre kellett várakoznia, mert tele volt a tárhely.
– Vagy, mint nálunk: a megrendelőnek egy másik, a lehető legközelebbi automatát ajánljuk fel, ahol átveheti a csomagját, és nem kell várakoznia.
Erről szól a szolgáltatás: ha akadály képződik, meg kell oldani, hogy az ügyfél ebből ne igazán érezzen meg semmit.
Valóban dinamikusan növekszik a csomagszám; évente ez most több mint tízszázalékos bővülést jelent. Eközben nőnek a bérek is és egyre kevesebb munkába behúzható ember van, ami még inkább növeli a költségeket, míg a másik oldalon pedig nem csak a csomagszám nő, hanem a szolgáltatási költség (az üzemanyag, az autó, adók stb.) is. Régóta látni lehet, hogy a házhoz szállítás nem fog tudni úgy skálázódni, mint egy fix ponti átvevőhely (kézi átvevőpont, automata), de az is, hogy az átvevőpontos megoldáson belül is sokkal több korlátja van a kézi átadópontos megoldásnak az automatához képest. A nyitvatartás, a kapacitás, a készpénzes-bankkártyás-utánvétes fizetési mód megléte vagy nem meg léte mind korlátozó lehet; így összességében az átvevőpontokon nem lehet egységes szolgáltatást nyújtani, a kézi átvevőhelyeknél pedig olcsóbb csomagautomatákat üzemeltetni.
– A koronavírus járványt biztosan senki nem kalkulálta bele senki a hálózatnövekedési görbébe, de mégis: mekkora csomagflotta méretnél látszódott számodra az, hogy a csomagautomata lesz a biztos befutó?
– Ez volt a legnehezebb döntési pont a befektetőknek. Mi úgy kezdtük, hogy kell egy minimális hálózatméret, amivel működni lehet. A kezdetekben ez 100-150 automata volt – ma már 150 automatával semmit sem tudsz kezdeni ezen a piacon. Az a megközelítés se működik, hogy akkor legyen csak Budapesten és esetleg a nagyvárosokban, mert a csomagküldés nem ilyen, az ügyféligény nem ez, és a webshopoknak sem arra van szükségük, hogy csak Budapesten tudjanak küldeni. Nekik, és most már mindenkinek olyan szolgáltató kell, aki lehetőleg mindent visz mindenhova.
Az látható volt, hogy az igények, meg a befektetői óvatosság nem fog tudni együttműködni.
A kérdések eldöntésében nekünk nagyon-nagyon sokat segítettek a versenytársak. Amikor bejelentette az eMag és a Packeta is a piacra lépését, az nagyon gyorsan megnyitotta a befektetői pénzcsapokat, nehogy a piaci elsőségünk elvesszen. Akkor kezdtünk egy nagyobb hálózatbővítési programba, ami a mai napig tart.
Az idei évet 2000 Foxpost csomagautomatával fogjuk zárni és 1800 Packeta automatával. Hamarosan meglesz a 3400 közös automatánk, nyilván az a célunk, hogy ezt az előnyt ne adjuk át soha senkinek.
– Meddig lehet és meddig érdemes növelni Magyarországon a csomagautomataszámot? Ha minden lépcsőházba telepítenek egyet, akkor azt már-már postaládának hívnák, és nem sok értelme van…
– A 3400 az biztosan nagyon jó lefedettséget biztosít. A két hálózatot összehangoljuk, és a lefedettséget még nagyobbá tesszük, mivel sok helyen, ahol mindketten ott vagyunk, azt észszerűsítjük. De a jobb lefedettség nem csak a mennyiségen múlik. Mindig is mondtam, hogy a kétoszlopos csomagautomaták semmire sem jók, mert nem lehet azokat hatékonyan kiszolgálni. Úgy fogjuk megszüntetni ezeket, hogy megnöveljük a méretüket. Ezek a jövő év kihívásai. De nem akarom megkerülni a kérdést, bár azt nagyon nehéz megmondani, hol a piacunk határa.
Én most 9000 automatát mondanék, ez gyakorlatilag tízezer emberenként egy automatát jelent.
Konkrétabbat nehéz volna mondanom, mert az igények is folyamatosan változnak. Az elmúlt másfél évben például sokszorosára ugrott a csomagautomatás fogyasztói preferencia: idén először azt jelezte vissza a felmérésünk, hogy az 50 százalékot is eléri a csomagautomatát szívesebben választók aránya, miközben 2-3 évvel ezelőtt ez csak 10 százalék volt, mert a „házhoz szeretnéd-e kapni a csomagot?” válaszra igennel 90 százalék válaszolt.
– A kiscsomagos házhozszállítás szolgáltatásként éppen az időzítést illetően sérülékeny, a futárcégek túlterheltek, a futár nem akkor érkezik, amikor a rendszer ígéri – ha ígéri. Így, az automatás rendelések léptek elő a kényelmesebb megoldássá, ráadásul ott a modern kommunikációs eszközök kihasználása is mintha sokkal jobban működne…
– Ez olyan szépen hangzik, hogy akár én is mondhattam volna! De a viccet félretéve: azért a kiscsomagszállításban, a csomagautomatákkal sem mindenhol ideális a helyzet. Mindig elmondom: Magyarországon a kiscsomag-logisztikai szolgáltatás Európai összehasonlításban is szuperfejlett, mert az, hogy időablakot kapsz, hogy sms-t kapsz, hogy Viber-üzenetet, e-maileket kapsz a csomag státuszáról, ingyen átkérheted-átirányíthatod más címre, stb. – na, ilyen azért nem sok helyen van a világon.
És ha rajtam múlna, én biztos nem adnám ingyen például az átirányítás lehetőségét, mert az költség és így szembe megy a saját üzleti érdekekkel. De: elkényeztetjük vele az ügyfeleket, és ez jó a webshopoknak is. Majd meglátjuk mi lesz később, mihez vezet ez.
– Kevés szó esik arról, hogy a csomagautomata nem csak vásárlási szocializációt tekintve hozott újat Magyarországra, hanem IT oldalról saját fejlesztési kényszert is, mert a piaci sajátosságok mellett
például a Foxpost innovációs és szolgáltatásfejlesztési kényszere túlnőtt azon, amit az eredeti, észt know-howból ki lehetett hozni. Hogy sikerült?
– A legjobb visszajelzés arra, hogy jó irányba megyünk az volt, hogy mindenki elkezdett minket másolni. Megtanulták a versenytársak is, hogy egy csomagautomatát üzemeltetni sokkal összetettebb feladat, mint a házhoz szállítás. Utóbbiban könnyű állítás, hogy „én mindig mindent kiszállítok”, és hogy mindig minden ott van (- kivéve, ha vevő nem veszi át, ugye, és akkor kezdődik a játék, hogy: bizonyítsd be!”), de a csomagautomatánál nincs lehetőség azt mondani, hogy nem volt otthon a csomagautomata.
Nagyon sokat szapultak bennünket korábban a Facebookon és a közösségi médiában, hogy az automata tele van, hogy miért nem tudja kiszállítani másnapra stb. Pedig: az ügyfél igénye valójában nem az, hogy másnapra ott legyen a csomagja, hanem az, hogy tudja, mikor ér oda a csomagja az átvételi pontra, mert az ott meg fogja őt várni – amikor érte megy, ott lesz. Lassan megy át ez a gondolat, de kezd általánossá válni az ügyfelek részéről, és ez sokkal rugalmasabbá teszi a szolgáltatást.
– Ha a kérdést úgy teszem fel, hogy ha az egész e-commerce szektor sikeressége voltaképpen arról szól, hogy mi az, ami a digitalizált piacon edukálható, mi az, ami megszokottá válik, és mi az, ami megakad a torkokon, akkor ezügyben mi a ti mérlegetek?
– Aktuálisan az a legnagyobb siker számunkra, hogy a felvásárlás után is megmarad a FOXPOST márkanév. Ez a helyes döntés, mert ez az erős márka! De láttunk már olyat más cégnél, hogy eldobták az erős, helyi márkát és ez tönkre is vágta a céget.
Generálisan azonban a mi sikerünk igazából az, hogy az egész piac utánunk jött. Először a GLS, aztán pedig mindenki más is elkezdett csomagautomatákban gondolkodni. Nagy sikernek tartom, hogy a piacvezető is minket utánoz, és hogy látjuk: a folyamatainkat próbálják másolni. Nyilván én is ezt tenném a helyükben.
– Ilyenkor jönnek a nüanszok, meg a finomságok, ami az egyik rendszert tökéletesebbé teszi. Elárulható ezügyben legalább, apró egy titok?
– Egy még igen. Nálunk a képernyőnek a dizájnja, a gombok sokkal nagyobbak, mint bármelyik versenytársnál. Ez egy fontos tétel nálunk, meghatározó, mert a nagy gombbal könnyebben lehet beírni. Más cégeknél többet fordítottak a dizájnra, mint a funkcionalitásra.
– A FoxPost eladásában mennyi szerepe volt annak, hogy így továbbra is megvan az esélye, hogy piacvezetők tudtok maradni?
– Legalább négy éve mondom, hogy ennyi piaci szereplőnek nincs helye a piacon. Nem tud megélni ebből hat-nyolc szereplő, és Magyarországon nem lesz több, mint három csomagautomatás szolgáltató. Most már ebbe az irányba haladunk, és innen kell alapvetően minden döntést megítélni.
– Jókor került ki az eladó tábla a FoxPostra vagy egyszer csak érkezett egy visszautasíthatatlan ajánlat?
– Sosem titkoltuk, hogy nyitottak vagyunk az eladásra, s hogy az csak megfelelő ár kérdése. És eljött az a pillanat, amikor ez nagyon előnyös volt, mert nagy a profitabilitásunk, nagyon nagy a piaci részesedésünk, de még növekedési potenciállal. És megjelent egy olyan szereplő, aki szeretne több piacon első helyet szerezni – és Magyarországon úgy tudott, hogy megvette a FoxPostot.
De három tételnek teljesülnie kellett, hogy eladjuk a céget. Az első, hogy csak olyan befektetőknek akartuk eladni a FoxPostot, akivel hasonló víziót tudunk megvalósítani. A víziónk pedig az, hogy elsők legyünk a magyar piacon. Több vevőjelölt is volt, és volt, aki többet is ígért a végül befutónál, de az nagyon fontos volt számunkra, hogy megtartsuk az első helyet; sőt: még inkább első legyünk.
A teljes piacon még mindig csak tíz százalék alatti, kicsi a piaci részesedésünk, de ez is tétel volt: a teljes piacon is nőni szeretnénk. Olyan megkeresést értékeltünk, amelyikben benne volt, hogy lépjünk ki abból a szerepből, hogy mi csak csomagautomatások vagyunk. A Packetával együtt Magyarország legnagyobb kézicsomag-átadópont-hálózatát alkotjuk, és ha csak csupán a szállítási volumen öt százalékával is, de piaci részesedése van a két cégnek a házhoz szállításban is. Az egyablakos megoldást keresők számára mi már most is all in one vagyunk – ezt kell az új tulajdonossal megerősítenünk.
Ez a két tétel tehát olyan befektetőt preferált, aki a magyarországi piaci pozíció megőrzését és a növekedést támogatja. A harmadik tételt a nemzetközi hálózat igénye jelentette. Az volt a legnagyobb gyengeségünk, hogy eddig nem tudtunk nemzetközi megoldást nyújtani. Sem a nagy nemzetközi megrendelőnek, sem pedig a magyar webshopoknak.
– De majd most?
– Valójában november 16-ától külföldi partnereink már a legnagyobb magyaroszági hálózatot tudják használni Magyarországon a Packeta integrálási folyamatának eredményeként. Az itthoni weshopoknak ez márciustól lesz elérhető. Nagyon fontos, hogy nemzetközi szolgáltatást tudjunk nyújtani mindkét irányba, mert centralizálódnak a webáruházak, centralizálódik a piac, és látjuk, hogy a Temu mit művelt itt egy év alatt. Ezt másképp nem lehet kezelni!
– Meddig láttok előre? Mi aktuálisan a FoxPost fő szolgáltatásfejlesztési iránya?
– A szolgáltatási range, amit nyújtunk, az szerintem teljesen készen van. Miután megvan, hogy a Packeta automatákat hogyan lehet beintegrálni a FoxPost rendszerébe, egészen más területekre koncentrálunk.
Például különböző marketplace megoldásokon is dolgozunk. A piactereken lévő webshopok egyik nagy problémája, hogy vagy egyáltalán nem kapnak logisztikát a marketplace-től, vagy kapnak, de csak csomagban. Mi azokat az igényeket próbáljuk meg lefedni, ahol a piactereken a különböző felvételi pontok, különböző számlázási egységeket kívánnak. Arra kell megoldás, hogy a kereskedő eldönthesse: a piactérnek számláz, és azzal megy tovább, vagy a marketplace usernek. Arra is megoldást adunk, hogy mi van akkor, ha online boltosként a piactéren is árulok, de van direkt FoxPost-szolgáltatásom is, de nem szeretném, hogy ez összekeveredjen, sőt: webshopként tudni szeretnék elszámolni, utánkövetni és az utánvéteket leellenőrizni. Ilyen dolgokon fejlesztünk.
Nekünk most a legnagyobb IT-fejlesztés, hogy a Packeta, meg a FoxPost rendszerét egybegyúrjuk. Ezzel több mint egy évig dolgunk lesz, szerintem.
Ami fontos a magyar webshopok számára, hogy kezdjenek el tényleg az európai piacban gondolkodni, és minden elérhető legyen. Ezt mi próbáljuk minél költséghatékonyabban, minél jobb áron nyújtani. Dolgoznunk kell azon, hogy minél jobban tudjuk segíteni a magyar e-commerce szektort. Nyilván mi is akarunk pénzt keresni a munkánkkal, de azért vannak olyan gyengeségek a rendszerben, amin hatékonyságot növelve lehet jobb árat is kihozni a végén.
